Életbiztosításokkal kapcsolatos pozitív (már, ha van ilyen. ) vagy negatív tapasztalatokra, történetekre vagyok kíváncsi. Leírnád a tiéd?

Nekem volt egy meglévő életbiztosításom, amit a Metlife (akkor még Aviva) házikedvence sózott rám. Minden szépet és jót mondott róla, a költségeket pedig elfelejtette megemlíteni. Az költségelvonás miatt bőven veszteséges volt a szerződésem, ekkor talált meg a Bestens értékesítője, aki "megvizsgálta" a szerződésemet, és megállapította, hogy azért veszteséges mert a befektetés részével nem foglalkoztam.

Rávett, hogy hagyjam abba a fizetést, kössek vele egy újat és ő majd segít kezelni ezt is. A költségekről ő már ténylegesen hazudott: az előző eset megismétlődésétől félve rákérdeztem és a válaszának semmi köze sem volt a szerződés tényleges elvonásához. Ezt természetesen utólag már letagadta. Megkötöttem (ez már CIG Pannónia szerződés volt, éljenek a hazai biztosítók, ugye?!) és ahogy számomra utólag kiderült, nem csak 2 éves befizetésemet buktam el a Metlife-os szerződéssel, de az újjal együtt már 4,5 évet. A befektetés kezeléséből nem lett semmi, minden évben megkeresett ezzel a dumával, és mindig csak egy újabb szerződést próbált meg rám sózni. Amikor leesett, hogy mekkorák a költségek és mennyire átvertek felmondtam a szerződést.

Hatalmas tévedés azt állítani, hogy költségmentes a munkájuk! A biztosítón keresztül az ügyfél fizeti közvetetten. Az ő befizetéseiből vonják le a már előre kifizetett hatalmas jutalékát.

A biztosító csak annyit tesz, hogy egy gondosan, az átláthatatlanságot szem előtt tartva összerakott szerződést ad ügyfélnek, aki valószínűleg soha nem fog rájönni, hogy több éves befizetését vonják el költségekre.

Jelenleg a unit linked életbiztosítások átlagos TKM-e 6-7% között alakul. Ez 10 éves megtakarítási időszak és 20 ezer forintos havidíj esetén 580 ezer - 660 ezer forint költséget jelent! Azt mindenki döntse el, hogy ez mennyire korrekt egy - hangsúlyozom - 20 ezer forintos havidíj esetén.

Egyetemista vagyok. 1 éve ilyenkor még első éves voltam és akkor kezdett el először rendszeres bevételem lenni (diákmunkák, megtakarítás) plusz volt már nem kevés pénzem, amit 18 éves korom előtt spóroltam meg.

Gondoltam keresek valami jó helyet neki. Ezért én magam mentem el a Brókernethez, mert akkor még relatíve keveset hallottam róluk és amit tudtam, az alapján pozitívnak tűnt.

Az ügynöknek megmondtam, hogy évi 250 ezret akarok ide félretenni, de ő azt mondta tegyem inkább minden meglévő és későbbi pénzem is ide. Rá akart beszélni hogy felvegyem a diákhitelt, mert hogy úgy is többet hoz a befektetés, mint amennyi a hitel kamata!

Megkötöttük a szerződést, elutaltam a pénzt. Aztán rá pár napra találtam oldalakra, ahol leírták hogy miért borzasztóan szörnyűek a unit-linked életbiztosítások.

Szerencsére a szerződésben volt egy ilyen, hogy a megkötése után 30 napig vissza lehet lépni, úgyhogy ezt azonnal megtettem. Visszautalták a számlámra a pénzt. Az ügynök még hívogatott párszor és találkozni akart, hogy miért csináltam, de röviden csak elmondtam hogy megmentettem magam az anyagi csődtől.

Gondolj bele, 18 évesen majdnem elbasztam az összes megtakarított pénzemet, ráadásul nem is kaszinóban vagy ilyesmi helyen, hanem jóhiszeműen, azt gondolva hogy most éppen megtakarítok.

Mondtam már, hogyha 2 éven belül mondom fel a szerződést (persze az első 30 nap után, amikor még el lehet állni), akkor elveszik az egész pénzem? Hogy végig nem férhettem volna hozzá a pénzemhez minimum 10 évig?

Azóta inkább állampapírban és részvényekben tartom, meg k*rvára kitanultam a pénzügyeket és ez a majdnem tragédia indított arra, hogy a pénzügyekkel foglalkozzak: A meglévő egyetemi szakom mellé, ami egy bölcsész szak, el fogom kezdeni a pénzügy-számvitel szakot is.