Kötelezőbiztosítást nem fizettem, behajthatják?

1./ Valamelyik napon díjfizetés vált esedékessé, amelyik hatálya a végleges forgalomból kivonás napja előtti napig tartott.

Ezt a megfizetést nem teljesítetted.

A KGFB törvény minden esedékes díj megfizetésére, a díjfizetés napjával kezdődő 60 napos időszakot biztosít, ezt türelmi időnek nevezi.

A türelmi idő alatt fennáll a biztosító kockázatviselési kötelezettsége, azaz, él a biztosítás. A türelmi időn belül megtörtént megfizetést úgy kell tekinteni, mintha az esedékesség napján történt volna.

Mivel a türelmi idő alatt fennállt a biztosító kockázatviselési kötelezettsége, élőn tartotta a szerződést; jogosult az arra esedékes díjat követelni.

Hogy ezt megteszi-e, mennyire éri meg neki erőltetni, ezt a biztosító mérlegeli, és dönt róla.

Nem tudlak biztosítani arról, hogy megúsztad, de ha múlt év végén is volt a díjfizetés elmaradás, ennyi idő alatt bőven kellett volna értesülnöd fizetési felszólításról, végrehajtásról.

2./ Ha a türelmi időn belül nem történik meg az esedékes díj megfizetése, akkor a 61. napon a biztosító díjnemfizetés miatt felmondja a szerződést.

Így, ettől a naptól nincs biztosítás, és az ilyen napokon forgalomban levő gépjármű után napi fedezetlenségi díjat számít fel a Kártalanítási Számla kezelője.

A biztosítási éven belül új szerződéskötésre tett ajánlatot kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

Úgy vélem, hogy a meg nem fizetett időszak nem haladta meg a 60 napot, így nem került sor fedezetlenségi díj felszámítására.

Ha mégis meghaladta, és díjnemfizetés miatt felmondott biztosítás után kötöttél a másik biztosítóval szerződést, megtehetted, hiszen a végleges kivonással az a biztosítási év érdekmúlással lezárult, tehát elfogadhatta másik biztosító az ajánlatod. Ha keletkezett volna fedezetlenségi díj, akkor azt a szerződő biztosító az első esedékes díjjal köteles lett volna beszedni, mivel ez lett volna az a biztosító, amely a fedezetlenségi díj keletkezését követően biztosítást kötött veled, és még nem évült volna el a fedezetlenségi díj, mert nem telt el öt év.

3./ Te nem tudsz trükközni azzal, hogy elkerülöd a „tartozásos” biztosítót.

Bár a biztosítók nem látják egymás ügyeit, de közös nyilvántartási rendszerük van: a kötvénynyilvántartó szerv. Ezzel a szervvel kétoldalú elektronikus kapcsolatban állnak: minden biztosítási mozzanatot továbbítanak a nyilvántartó felé, minden, az állományukban levő biztosítással kapcsolatos változásról értesítést kapnak, és szerződéskötéskor szerződés módosításkor kötelesek lekérdezni a nyilvántartót.

A biztosítók ugyanilyen kétoldalú elektronikus kapcsolatban vannak a Kártalanítási Számla kezelőjével, ahol a fedezetlenségi díjakat tartják nyilván.

Így, ha jogosulatlanul akartál volna másik biztosítóval szerződést kötni, akkor az, elutasította volna a szerződésajánlatot; illetve, ha jogosult voltál vele kötni szerződést, de lett volna fedezetlenségi díjad, akkor beszedte volna. Többek közt ilyenek miatt van a biztosítóknak 15 napjuk a szerződésajánlat vizsgálatára, és csak a vizsgálat elvégzése után küldenek szerződést.

Az pedig, hogy a volt biztosítód végrehajtja-e a tartozást, vagy sem, nem attól függ, hogy elkerülöd, vagy nála akarsz-e majd biztosítást kötni. (Amire te gondolhattál, az a fedezetlenségi díj, de ha van, azt bármelyik biztosító köteles beszedni. És be is szedik, mert ha kicsúsznak az 5 évből, akkor köddé válik.)

// Továbbá, a kötvénynyilvántartó szintén elektronikus kapcsolatban áll a közúti közlekedési nyilvántartással, amelyet a kormányablakok, okmányirodák ügyintézői vezetnek, módosítanak. Ezért van pl., hogy ha valaki nem jelenti be a biztosítójánál, hogy eladta a gépjárművét, vagy átadta másnak az üzembentartói jogot, vagy a gépjármű véglegesen ki lett vonva a forgalomból, a biztosító mégis visszafizeti a túlfizetést. //