Kötelező biztosítás nélkül közlekedtem 4 napig, számíthatok büntetésre ha át mentem véda kapu alatt?

Te bizonyára tudod, hogy volt, lehet, hogy jól is írtad le, de ahogy én értem, aszerint valami nincs rendben.

Csak tippelni tudom, hogy a biztosító díjnemfizetés miatt szüntetette meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításod (továbbiakban: KGFB) 2020. március 12-én; más okot nem tudok gondolni.

Ezzel egyáltalán nem vág össze, hogy a biztosítás 2020.03.28-ig díjfizetéssel rendezve van.

Ha az esedékes díj valóban meg lett fizetve 2020.03.28-ig, akkor adminisztrációs hibát vétett a biztosító, ezt kell tisztázni. Nem volt jogalapjuk felmondani a biztosítási szerződést, és semmiféle szó sincs fedezetlenségi díjról, vagy KGFB nélküli közlekedésről. (Ha a biztosítás 2020. március 28-ig díjfizetéssel rendezett, akkor ma is élő, sőt, még 10+60=70 napig, azaz 2020. május 17-ig.)

Ha nem tévedett a biztosító, és a jogszabályi kötelezettségének eleget téve, díjnemfizetés(?) miatt felmondta a szerződést, akkor 2020. március 12-én letelt az esedékes díj megfizetésére rendelkezésre álló, törvényi rendelkezéssel megszabott 60 napos türelmi idő. Azaz, a fizetési gyakoriság szerint (2020.03.12-60 nap=) 2020. január 12-én volt esedékes a következő díj – addig volt befizetés -, amit a rendelkezésre álló 60 napos türelmi időn belül meg kellett volna fizetni. (A türelmi idő alatt fennáll a biztosító kockázatviselési kötelezettsége, azaz, él a biztosítás, és a türelmi időn belül történt megfizetés úgy számít, mintha a díj az esedékessége napján meg lett volna fizetve.)

Viszont, elmaradt díj esetén a biztosító törvényi kötelezettsége, hogy 30 napon belül, igazolható módon, felszólítást küldjön[*¹]. Tehát, tudnod kellett arról, hogy fizetned kell, hogy meddig, és mi a következménye a meg nem fizetésnek.

Ha a biztosító jogszerűen mondta fel díjnemfizetés(?) miatt a biztosításod, akkor

• követelheti az elmaradt díjat a 60 napos türelmi időre (hiszen, fenntartotta a biztosítást);

• a biztosítás felmondása után, forgalomban levő autónál, új biztosítás kötési napjáig, napi fedezetlenségi díjat tart nyilván a Kártalanítási Számla kezelője. Mértékét – a KGFB törvény felhatalmazása alapján – az MNB vezetője szabja meg. Mértéke, személygépkocsi és motorkerékpár esetén, a hajtómotor teljesítményétől függ: [link] (Nem tudom, hogy ez összegszerűen mennyi, hiszen nem tudom milyen teljesítményű az autó motorja, és azt sem, hány nap van - lesz? - a felmondás és az új szerződés kötése közt.)

A nyilvántartott díjat, 5 éven belül történő új szerződés kötése esetén, a szerződést kötő biztosító, az első esedékes díjjal együtt köteles beszedni a fedezetlenségi díjjal tartozó személytől. (Ilyenkor, 60 nap helyett csak 30 nap a türelmi idő, ezen belül kell megfizetni a nyilvántartott fedezetlenségi díjat is, és a fizetési gyakoriság szerint esedékes biztosítási díjat is.)

• Díjnemfizetéssel megszűnt biztosítás esetén, az érintett szerződő, a biztosítási év hátralevő részére csak azzal a biztosítóval köthet új szerződést, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

Nem hiszem, hogy a VÉDA alapján bírságot szabnak ki. Azt – ismertető szerint - arra használják, hogy ha a nyilvántartás szerint nincs KGFB a járművön, akkor értesítik az illetékes járási hivatalt, hogy – a biztosítás rendezéséig - intézkedjenek a jármű forgalomból hivatalból történő kivonásáról. Az intézkedésről a járási hivatal értesítést küld.

De! Többször közölt adatok szerint kb. napi 1-millió áthaladó jármű ellenőrzősét végzik a VÉDA kapuk. Ennyi lekérdezés a nyilvántartásból? Nehezen hiszem. És mire a járási hivatal intézkedik, az sem órák kérdése. Addigra már rég lehet élő biztosítás a járművön, amit be lehet mutatni, ha az a kivételes eset történne, hogy emiatt tényleg megkeres a hivatal.

┌─ *¹

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

↑ 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról ─┘

Azért ezt a nem jelentéktelen dolgot megírhattad volna, ha a valódi problémádra vársz választ.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 6 § alapján:

A biztosító a szerződésajánlatot az átadástól számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással vagy elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására.

A két lehetőségből a biztosító nyilván nem az elutasítást választotta, hiszen akkor nem szedett volna be díjat.

A szeptemberi ajánlattételed után, 15 napon belül kaptál díjmódosítási javaslatot? (Ezt igazolható módon el kellett küldenie a biztosítónak.)

Ha csak novemberben kaptál valamit, az már késő. Ugyanis, ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön - az ajánlat szerinti tartalommal -, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

Az is igaz, hogy ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő üzembentartó a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

Az tehát a kérdés, hogy a biztosító, kellő időben – 15 napon belül – küldött-e, a díjmódosításra javaslatot? Mert ha nem, akkor azokkal az adatokkal fogadta el az ajánlatot, amiket megadtál.

Ha a második féléves díjbeszedési értesítés összege egyezik az első félévivel (26 333 Ft), akkor az bizonyítja, hogy elfogadták a rossz adatokkal a szerződésajánlatot. Ha magasabb a második féléves díjrészlet, akkor azért gyanakodnod kellett volna, hogy valami nincs rendjén. (Bár, nem ebből kéne kiderülnie, hanem az eltérésről kapott értesítésből.)

De, az is kérdés, küldtek-e (igazolható módon), legalább 30 nappal korábban értesítést arról, hogy díjnemfizetés miatt, ha addig nem rendezed, adott napon felmondják a szerződésed? (# 2-es válaszomban írtam erről, a válasz végén idéztem is a törvényi rendelkezést.)

Ha megtették, akkor nincs semmi nem korrekt abban, hogy felmondták a szerződést, hiszen nem kevés idő volt még hátra. A már megtörtént díjnemfizetés miatti szerződésbontásról – a törvényi rendelkezés szerint – 15 napon belül kell értesíteniük az üzembentartót, ezt bőven ezen az időtartamon belül tették meg. (De, megismételve, nem ez utóbbiból kell elsődlegesen tudomást szerezned a dologról.)

Alkusz esetén nehéz ilyesmit (is) tisztázni, rendbe tenni. Ezért csinálom mindig azt, hogy alkusz oldalon kiszámíttatom a biztosítók díjajánlatait, aztán a kiválasztott biztosítóval közvetlenül kötök szerződést; akár személyes képviseletükön, akár online.