A pénz hogyan kerül a gazdaságba?
Engem nem a gyakorlati része érdekel, hogy volt-e már ilyen, vagy elképzelhető, hanem elméletileg akartam megérteni az egészet. Nyilván nem történne ilyen a valóságban, de akkor helyesbítek: 10-20 éven belül megtörténhetne, ha tudnának a szereplők igazodni ehhez.
A nyíltpiaci műveletekről pont emiatt olvastam is, de ott is csak annyi történik, hogy a jegybank néhány államkötvényét eladja, ezáltal a kereskedelmi bankok vagyonmérlege apad. Igen, és mi történik ha az összeset eladja? Akkor megáll a gazdaság? Akkor ugyanannál a problémánál tartunk, mint ami a kérdésben is szerepel. A lényeg, hogy a pénzt gyártani kell, és nem csak azért mert roncsolódnak a használat során. Annál többet gyártanak. Ahogy te is mondtad, a defláció nem tenne jót a gazdaságnak (mondjuk nem tudom hogy miért, de biztos így van, elhiszem). Ha viszont nincs defláció, de van infláció, és az új termékek jelenik meg a piacon, nő a termelékenység, akkor a pénzmennyiségnek is növekednie kell. Ha hitelt is vesznek fel a vállalatok, az a pénz is csak a beruházás része, a jelenlegi piaci helyzetet tükrözi, de amit a beruházás után elér a vállalat, az új termelékenység pénzértékét már nem kapja meg pénzben. Ez deflációt gerjesztene, de mégsem ez történik. Valahonnan bejut a pénz... Persze lehet hogy ennél sokkal bonyolultabb a dolog, és valamit figyelmen kívül hagyok, csak azt tudom, hogy ha egy kenyér 300 ft-ot ér 1950-ben, és tegyük fel nincs infláció, akkor ma is annyit ér, mivel a kenyérre a kereslet nem változik. Viszont ha hirtelen meg tudnék hogy fele annyi időbe teljen legyártani Magyarország kenyérszükségletét, akkor a maradék időben gyárthatnának valami egészen újat. Mondjuk repülő autót. Ezzel a repülő autóval nőtt a piac. A pénzmennyiség azonban nem nőtt. De mivel van repülő autó is, azért is fizetni kell valamivel. Nem tudom jobban elmagyarázni a problémám.
Szerintem akkor nem kell a körítés mellé: a pénz egy tranzakciót segítő eszköz, ha nem lenne, bartergazdaság lenne, árukat csak más árukért lehetne kapni, mint az ősi társadalmakban. A modern gazdaságok ennél hatékonyabban működnek, ezért kell pénz, de az tökmindegy, hogy a jegybank által nyomtatott készpénz, vagy a kerbankok által teremtett számlapénz, vagy x y által aláírt tanúsítvány valamilyen mennyiségű pénzre (a pénznek csak azért van értéke, mert mindenki elhiszi, hogy értéke van, tehát bármi jó, amiről a többség elhiszi).
Itt egy kép, amin látszik, hogy a pénzkereslet nagy mértékben növekszik világszerte, tehát a gazdaságok pénzellátása tartósan nem szenved hiányt.
Ami még talán segítheti a megértést: van a reálgazdaság, meg a nominális gazdaság. A reálgazdaság a termelő, szolgáltató rész, ez határozza meg, hogy mennyi a kibocsátás, ezek a gyárak, boltok, tanácsadó cégek, közlekedés, prostik, minden, amit a piacon el lehet adni, mert van rá kereslet. A nominális gazdaság ellenben csak azért van, hogy a reálszektor működését segítse, hogy hatékonyan tudjon működni: a tranzakciókat segíti (ne kelljen 10 kiló kenyeret vinni, ha akarsz egy pólót venni), a szereplők pénzét, jövedelmét osztja el időben és térben (valaki megtakarítani akar, valaki hitelt felvenni).
A jegybank és a bankrendszer feladata, hogy az utóbbit elássa, vagyis hogy a gazdaságban legyen megfelelő mennyiségű pénz. Az is fontos, hogy az infláció kellően alacsony legyen, meg néha a jegybank felpörgeti/lehűti a gazdaságot. Jól látod azonban, a kereslet legnagyobb részben tényleg csak a gazdaság állapotától, fogyasztóktól függ, az állam ezekkel a keresletélénkítéssel, visszafogással csak ezen tud egy kicsit változtatni, megoszlanak a vélemények a közgazdászok között, hogy erre mennyire képes.
Rosszul fogalmaztam, a kibocsátásugrás nem a defláció miatt lenne szar, hanem amiatt, hogy a gazdasági szereplők nem hinnék el, hogy a reálgazdaság termelékenysége növekedett ennyit (hanem csak a nominális szektor lőtte túl a gazdaságot, például a jegybank lazított a politikáján), és arra várnának, hogy ez az ugrás rögtön visszamenjen. A defláció azért rossz amúgy, mert csökkenő keresletet jelez, és öngerjesztő folyamat, mert ha csökkenek az árak, jobban megéri később megvenni az árut annak is, aki most akarta, de ez nem tartozik most ide.
A nyíltpiaci művelet során a jegybank értékpapírokat vesz, vagyis pénzt ad pl. államkötvényért cserébe. Annyit tud venni, amennyit a piaci szereplők el akarnak adni, ők meg annyit akarnak eladni, amennyi plusz pénzre a reálszektornak szüksége van. De ez csak a formalizálása a dolgoknak, asszem Milton Fiedman mondta, hogy összgazdaság szempontjából mindegy, hogy juttat a jegybank pénzt a gazdaságba, akár helikopterekről is ledobálhatná őket, ugyanez lenne a hatása (csak nyilván nem lenne sem igazságos, sem elegáns).
Kitérek még egyszer a közgazdasági elmélet felé, ha nem érdekel, ezt hagyd ki: a közgazd elméletek úgy születnek, hogy a közgazdászok sokáig nézik a gazdaságot, megfigyelnek pár jelenséget, tényt, aztán csinálnak egy elméletet, ami ezeket megmagyarázza (mivel kb. 150 éve ezek matematikaiak, nevezzük őket modelleknek). Ha valami nem fordult elő, arról a közgazdasági elmélet valszeg semmit nem tud mondani, mert nem azokra a tényekre alapozódott a modell.
Régi a poszt, de megint előjött. Lehet kicsit kockásan fogalmaztam. Igazából arra voltam kíváncsi, hogy a papírpénz, amit ugye a központi bank nyomtat, milyen mechanizmuson keresztül kerül az emberek kezébe? A hitelfelvétel útján? vagy megméri mindenkinek a vagyonát, vagy odaadja annak megfelelően egyesével (nyilván nem)? Tehát a pénz útjára vagyok kíváncsi a nyomdából, és milyen mechanizmussal szabályozza hogy mennyit kell kibocsátani. Erről nem olvastam a közgáz könyvekben, és eléggé érdekelne hogy ez hogy történik.
A gazdasági termelékenységet azért vettem bele a kérdésbe, mert előfordulhat hogy valamilyen ok folytán egyszer csak megnő a termelékenység (az emberek többet termelnek a korszerűbb technikáknak köszönhetően) és mivel tudjuk hogy az infláció általában kúszó, a központi banknak valahogy meg kéne oldania, hogy a megnőtt mennyiségű áruhoz megfelelő mennyiségű pénz kerüljön be a gazdaságba. Ha nem vesznek fel hitelt a vállalatok (tehát a tőke mint input hiányzik) akkor is megtörténhet mindez.. Honnan tudja a központi bank hogy hoppá épp megnőtt a termelékenység? És ha tudja, hogyan juttatja el az emberekhez a pénzt? Mi ennek a mechanizmusa? Nagyon érdekel, de nem találtam eddig sehol.
A bankrendszeren keresztül. A jegybankpénz a bankok tartaléka, ezt adják veszik a bankközi piacon, hogy mindig eleget tudjanak tenni a betéteseik pénzfelvételi igényeinek. Ezen felül a kereskedelmi bankok teremtenek bankszámlapénzt, a semmiből, out of nothing, a forgalomban lévő pénz nagyrésze ez.
Szabályozása a tőkemegfelelés, bázel 1-2-3 stb. Hogy mennyi pénz kell a gazdaságnak, arra nagyon rátapintottál, ez a monetáris politika legnagyobb kérdése, párszáz éve vitatkoznak már ezen (de mindenképp egyre több, csak nem szabad túl gyorsan növelni, mert akkor túlfogyasztás, válság stb. lesz)
De ez már a sokadik válaszom, olvasd el ezt a könyvet:
Kürthy Gábor (szerk.): Pénzügytan egyetemi tankönyv, BCE Pénzügy Tanszék, Budapest, 2016.
De amúgy most trendi a digitális jegybankpénz kérdése, hogy átlagemberek is vezeshessenek számlát a jegybanknál. kicsit késő, de holnap lesz erről egy mnb konferencia
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!