Van itt olyan vállalkozó, aki perli a bankot, mert nem kapott visszatérítést?
A vállalkozásomban 2007-ben két autó vásárlására felvettem közel 6 millió forintot. Azóta a hitelem lejárt, ki tudtam fizetni a hitelt, de igazságtalannak tartom azt, hogy ha valaki vállalkozóként vesz fel hitelt, annak akkor nem jár visszatérítés! A vállalkozót, illetve vállalkozást ugyan olyan jogsérelem éri, ugyan úgy megfizettük a jogtalanul megszabott plusz összegeket!
Sajnos pontosan nem tudom, hogy mekkora összeg járna vissza, de abból kiindulva, hogy az autóhitelesek (rövid lejárat miatt), illetve a 2007-ben hitelt felvevők járnak "legjobban", szerintem viszonylag magasabb összeggel tartozna a bank! Ha jogosult lennék!
Gondolkodom rajta, hogy perlem a bankot, de egyedül igen költséges mutatvány lenne! Tanácsok érdekelnének, illetve pertársaságon is gondolkodom, olyan vállalkozókat keresve, akik hasonlóan igazságtalannak tartják a döntést, s áldoznának is rá, hogy a jogos visszatérítésüket megkapják!
Köszönöm a válaszokat!
válasza:A törvény azt írja elő a BAnkok számára, hogy a fogyasztói szerződések alapján fizessenek vissza, fogyasztói szerződés alanya a fogyasztó.
A vállakozó pedig nem az, mert a fogyasztót a Hpt határozza meg: fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy
Innentől kezdve pereld azt, aki a törvényt így alkotta meg.
Így igaz! Akkor nem vagyok fogyasztó, ha (jelen esetben) az autót azért vásárolom, hogy azzal szolgáltatást nyújtsak, magyarul anyagi haszon szerződésére használom, vagyis tőkének vásárolom! Ugyanakkor a kettő autó közül az egyiket személyautóként vásároltam, adóját nem igényeltem vissza! Saját célra is használom (használhatom), ezáltal végfelhasználója vagyok!
Ez a hitel több mint felét érinti! Véleményem szerint az egyenlő elbírálás is sérült, ugyanis a vállalkozás (tavaly óta) jogi személynek minősül, ezáltal szinte minden jog ugyan úgy megilleti, mint egy természetes személyt! Szóval ha át.ba..ztak, akkor át.ba..ztak. Ha vállalkozó vagyok, ha nem!
válasza: válasza:A vállalkozásokról azt feltételezi a törvény, hogy professzionális üzleti szereplők.
Az egyszerű átlagos embereket, akik nem vállalkozási célra veszik fel a kölcsönt, hanem ún. fogyasztási célokra, azokat fokozottabban védik a jogszabályok, ez annyit jelent, hogy több dologról kell tájékoztatást kapniuk (pl. THM), ezért több okból lehet tisztességtelen, és több okból lehet semmis egy fogyasztói szerződés.
Vállalkozásoknál a Ptk. 205. § alapján lehet perelni. A bíróság kimondhatja a szerződés létre nem jöttét, ha a szerződő felek között bizonyíthatóan nem volt egyező akarat (disszenzus), vagy a szerződés lényeges tartalmi elemei hiányoznak (kamat, kölcsön összege, futamidő, és amit a felek bizonyíthatóan lényegesnek tartottak). Ezen a jogalapon vannak nyert perek, de azt nem tudom, hogy egy lezárt és folyamatosan törlesztett szerződésnél ezen a jogalapon per megnyerésére van-e reális esély.
A hitelbírálat (bonitás vizsgálat) elmaradása is vizsgálható állítólag, de ennek részleteit még én sem ismerem. Ezen a jogalapon nem látok reális esélyt egy rendesen törlesztett hitel esetén, hiszen a bíró számára kétség nem fér, hogy képes voltál törleszteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!