Mi az a CDS-felár, és hogyan néz ki a gyakorlatban?

Nincs ilyen hitelem, csak érdekel a téma.

Mivel egy viszonylag új, kiforratlan pénzügyi termékről van szó, így fordulhat elő az, hogy ami pénzügyileg megállhatja a helyét, az jogilag már nem, és fordítva, ami jogilag megállhatja a helyét, az pénzügyileg már nem.

Jelenleg csak a számokkal foglalkozok, és igyekszek minél jobban átlátni a folyamatokat. Az egyik ilyen a CDS az 5,5%-os emelkedése, és annak hatása.

Ha jól gondolom, akkor a bank mindig csak az aktuális törlesztőnek megfelelő összeget veszi fel a piacról carry trade, vagy kötvény formájában. Vagy fél évenként/három havonként meg kell újítania az teljes hitelállományt?

És a felvett összeg után ki kell fizetnie kamatként a CHF LIBOR-t, és talán egy CDS százalékával megegyező mértékű kamatot. Most tekintsünk el az anya-lánya kapcsolattól, és attól, hogy kinél milyen kamatösszeg landol.

A CDS gondolom valóban jelentkezik, max annyiról lehet szó, hogy a kockázat mértéke bankonként eltérhet, és nem feltétlenül egyezik meg az ország CDS-felárával. ??

A másik gondolatom az volt, hogyha fél évente csak az adott törlesztőt veszik fel a piacokról, és nem a teljes tőkét újítják meg, akkor értelemszerűen a CDS csak az adott törlesztőnél jelentkezik, és nem az egész tőkénél. De ha ők ezt az 6% kamatot ráteszik a tőkekamatra, (tehát az egész tőke után kell fizetni azt), akkor az iszonyatosan megemelheti a havi törlesztőket. (Kb. 25-30-55%-kal...)

De ha a kedves ügyfél a piacról (pénzváltó/bank...) venne CHF-et, és abban törlesztene, akkor hiába jutna drágábban CHF-hez, mint a bank, még mindig olcsóbb lenne a számára, hiszen nem kellene megfizetnie egy CDS-szel megegyező kamatot az egész tőke után. (?)

Egyébként egy helyen azt olvastam, hogy 2008-ban a válság kitörésekor a bankoknak veszteségessé kellett volna válniuk. Ugye csökkent a CHF LIBOR 2,65%-kal, és ők még ezen felül kamatot emeltek 2-3%kal. Ez összesen egy 5%-os kamatváltozás.

Mi történt volna, ha a hitelek kamatai követik a CHF LIBOR-t? A bankok valóban veszteségessé váltak volna?

Ezt azért nem értem, mivel az árfolyamveszteséget ugye az ügyfelek viselik.

Na jó, akkor megpróbálom összefoglalni jelenlegi ismereteim szerint...

A bankok nem nyerészkedtek, de viszont pocsékul tőzsdéznek, és makróban is elég gyengék:)

Összehoztak egy olyan 'carry trade'-et, amelyben az árfolyamkockázatot, valamint a kamatkockázatot is az ügyfél viseli, de viszont a bank nyeresége garantálva van. Persze ez a kockázat pozitívan is alakulhatott volna az ügyfelek számára, nem csak negatívan. A bank szempontjából igazából ez lényegtelen. (Egy bizonyos ponton túl lényegessé válik, ha elszabadulnak az árfolyamok, és túl sok hitel dől be...)

De mivel megszűnt a banki kockázat (hisz csak az ügyfél kockáztatott), ezért teljesen kitárták a kapukat a külföldi tőke előtt, aki jött is szívesen, és kölcsönt nyújtott a bankok számára.

A hagyományos carry trade-ből 'viszonylag' könnyebb kiszállni. Ha nagyon elmozdulnának az árfolyamok, akkor az ügyfél fogja, eladja az állampapírt a másodlagos piacon, és a forintot gyorsan visszaváltja euróra, vagy svájci frankra. De egy ingatlant már nem olyan egyszerű pénzzé tenni egyik napról a másikra. A másik lehetőség az lett volna, hogy a bankok egy bizonyos szintű árfolyam-emelkedés után forintosították volna automatikusan a hiteleket. Ezzel két gond lett volna: az egyik a BUBOR, és a LIBOR különbsége. A másik gond az volt, hogy túl sok kölcsönt nyújtottak CHF-ben, így adott pillanatban nem volt elég forintbetétjük az átváltáshoz, valamint a hitel mennyisége miatt nem lehetett volna az egyik pillanatról a másikra az összest átváltani, hiszen akkor duplán buktak volna a forintgyengülésen. Tehát itt már egy makró szintű problémáról van szó, és a dolog önmagát gerjeszti.

Persze, ha csak olyan ügyfeleknek nyújtanak ilyen hiteleket, akik adott esetben ki tudják fizetni a LIBOR, és BUBOR közti különbséget...

Adott időszakonként megújítják a teljes hitelállományt. A CDS megemelte a forrásköltségeiket, de viszont a CDS mértéke bankonként változhat, és nem feltétlenül egyeznek meg az ország CDS-vel. (Pl. ha egy leányka bajban van, kisegíti az anyuka, és egyből más a kockázat szintje.) De anyu elkérhet magasabb kamatot a leánytól a kockázatokra hivatkozva. Ez csak könyvelés kérdése.

A CDS nagyjából rendben van, de annak mértékével már lehet vitatkozni. Biztosat nem mondhatok, mert nem ez volt az egyetlen mutató:

„A Hitelezők jogosultak a hitel ügyleti kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltételt módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy a Hitelezők forrás, valamint hitelszámla vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőkre nézve romlanak. Az ügyleti kamat a fenti esetekben a kamatperiódusonként módosítható.”

De ez meg jogilag bukta, pont ma mondta ki az egyik bíróság az elsőfokú ítéletében, hogy a szerződés semmis, mivel "a kölcsönszerződés nem tartalmazza, hogy a hiteldíj részét képező jutalékok és költségek milyen feltételek és körülmények esetén változtathatók meg."

Magyarul nem írták oda, hogy carry trade van babám:) Persze ebben a PSZÁF is sáros rendesen, hogy ilyen feltételekkel hagyta a bankokat hitelezni.

Az MNB monetáris politikája pedig megszűnt akkor, amikor engedélyezte a deviza-hitelezést. Onnantól kezdve már a piac volt az úr, és a piac nem mindig jól árazza be a kockázatokat.