Mi az a CDS-felár, és hogyan néz ki a gyakorlatban?

A CDS (Credit Default Swap) önmagában egy feltételes swap-ügylet. A CDS egy biztosítás, amit a CDS vásárlója vásárol meg, a CDS-felárat fizeti meg az ügylet során a CDS eladójának, aki viszont ha a mögöttes termék nem-fizetésére kerül sor, akkor a mögöttes termék névértékét fizeti meg a vásárlónak.

Pl. Magyarország CDS felára 600 bázispont, azaz 6%. Más szóval évi 6%-ot kell fizetni a CDS kiírójának cserébe azért, hogy biztosítva legyek arra az esetre, hogy Magyarország valamilyen (a CDS szerződésben meghatározott) állampapírjára nem fog fizetni kamatot (kvázi csődöt jelent). Még konkrétabban: mondjuk van 100 millió dollárnyi 2021-ben lejáró magyar állampapírom, de attól tartok, hogy Magyarország csődbe megy. Ebben az esetben CDS-t vásárolok egy banktól, aminek a díja évi 6%, vagyis 6 millió dollár évente. Ha Magyarország nem megy csődbe, akkor csak fizetek szépen. ha viszont csődbe megy, akkor megkapom a 100 millió dollárt a CDS eladójától. Vagyis ez úgy működik, mint egy biztosítás.

A CDS-felárak éppen ezért jól tükrözik azt, hogy mennyire lehet tartani egy ország csődjétől. Természetesen CDS-ekkel nem csak kockázatot lehet fedezni, mint a fenti példában, hanem egyszerűen spekulálni is, arra hogy csökkenni vagy emelkedni fog.

Hogy két ország kötne swap ügyletet, azt nem tudom... :)

Azt hiszem kezdem érteni a kérdés lényegét. De lehet, hogy, még mindig nem :)

Szóval: válasszunk ketté valamit: 1. Mire lehet kötni a CDS-t? és 2. Milyen ügyleteknél lehet alkalmazni a CDS-felárat?

1. Magát CDS-t kötni valamilyen adósságnál lehet, mivel a CDS valamilyen "credit default" eseményre, azaz nem-fizetésre vonatkozik. Vagyis jellemzően állampapírokra és vállalati kötvényekre.

2. A CDS mértéke jól mutatja, hogy egy ország vagy vállalat mennyivel kockázatosabb a nemzetközileg elfogadott kockázatmentes adóssághoz képest, vagyis az USA állampapírhoz képest. (ezzel persze lehet vitatkozni, hogy az USA államadósság mennyire kockázatmentes, de ez így van). Vagyis mire jó a CDS-felár, és most nem egy CDS megkötéséről beszélünk? Arra, hogy be tudjuk árazni egy adós nem-fizetési kockázatát! Vagyis ha pl. egy német bank hitelt akar nyújtani egy magyar cégnek, akkor abba hitelkamatba be akarja építeni a magyar országkockázatot, amire a legegyszerűbb mérőszám a CDS-felár, vagyis veszi azt a kamatot, amin adna egy hasonló német vállalatnak plusz hozzáadja a magyar CDS-felárat. Persze nem biztos, hogy pont így fog árazni, de ez is lehet egy példa. Vagyis a CDS-felár nem más mint az országkockázat mérőszáma, de valójában itt szó sincs CDS megkötéséről.

A carry trade arról szól, hogy hitelt veszek fel egy alacsony kamatkörnyezetű országban, átváltom azt a devizát egy magas kamatkörnyezetű ország devizájára, és ott azt befektetem kockázatmentes eszközökbe, és imádkozom, hogy a két deviza közötti keresztárfolyam ne változzon nekem kedvezőtlen irányban. (Ez utóbbi az, ami nem működött 2009-től kezdve, és a carry tradek bedőltek, pl. JPY hitelből finanszírozott NZD befektetések, ugyanis a japán jen hirtelen erősödni kezdett...)

"Pl. ha HUF-ért szeretnék CHF-et venni 6 hónapos futamidőre a nemzetközi bankközi piacon" Ez megint egy másik dolog, ez egy sima határidős ügylet. Egy forward, magyarul határidős, jövőbeni CHF/HUF ügylet, aminek a kondíciói a svájci frank és a magyar forint kamatoktól függenek, és nincs köze CDS-felárhoz. Ezt úgy kell elképzelni, "végigjátszani fejben", hogy azon a határidős árfolyamon fogsz 6 hónapos határidőre CHF-t kapni, hogy ne legyen benne carry trade lehetőség. Vagy máshogy mondom: 10 millió forintért akarsz 6 hónapra CHF-et venni, a jelenlegi árfolyam 200 forint/svájci frank, a hazai kamat 10%, a svájci pedig 4% az egyszerűség kedvéért, mi a 6-hónapos forward CHF/HUF árfolyam? Nézzük: Ha fogsz 10 millió forintot, és abból 6 hónapos magyar állampapírt veszel, akkor lesz mondjuk 10 500 000 forintod, most csak mondtam valamit. Ha fogod a 10 millió forintot, és leváltod svájci frankra, mondjuk legyen 50 000 frank, és veszel belőle 6 hónapos svájci állampapírt, akkor ebből lesz 51 000 frankod, és azt visszaváltod forintra, akkor mi az az árfolyam, amin pontosan 10 500 000 forintot kapsz (vagyis mintha hazai kockázatmentes eszközbe fektetted volna)? A válasz 205,8824. Vagyis 200 forintos árfolyam, 10% hazai, 4% svájci kamat mellett a 6 hónapos CHF/HUF határidős árfolyam 205,8824. A képlet így néz ki: Sx((1+i1)/(1+i2)). Spot árfolyam szorozva ((1+magas kamat)/(1+alacsony kamat))=200*((1+0,05)/(1+0,02))=205.8824 Ugye féléves kamatokkal, azaz 5 és 2%-kal számoltunk... A többire majd később válaszolok, most el kell mennem...

Válaszolva a kérdéseidre:

Pontosan! Ha többet gyengül a forint, akkor a svájci befektetéssel jobban jártál volna. Vagy másképp megfogalmazva a carry tradelő pórult járt volna, mert kevesebb svájci frankra tudta volna a végén visszaváltani a forintját, és bukik a svájci frank hitelén.

Igen, ez egy carry trade, svájci frankban sokan vettek fel hitelt, amit aztán más magas kamatozású devizában fektettek be.

A korábbi kérdésedre válaszolva a hitelezéssel kapcsolatban:

A hazai bankok többnyire az anyabankjuktól szereztek svájci frankot (hitelt vettek fel bankközi piacon vagy anyavállalattól, kötvényt bocsátottak ki svájci frankban, svájci frank betéteket nyújtottak, vagy elswappolták bizonyos eszközeiket). Aztán ezt szépen leváltották forintra, ezért volt ilyen erős a forint 2008 közepéig, amíg tartott a hitelezés. Az ügyfél meg amikor törleszt, akkor értelemszerűen visszaváltják svájci frankra. A bankoknak nem volt nyitott pozíciójuk frankban, ők csak megszerezték, leváltották, visszaváltották, visszafizették. A bankok csupán ott csúsztak néha, hogy nem tudtak olyan hosszú távú frank forrásokat szerezni, mint amire ők továbbhitelezték, vagyis 6 havonta kellett újrakötögetniük a hitelt, amit ők 10-20-30 évre hiteleztek ki.

Hogy ebben hol volt CDS-felár? Őszintén szólva nem tudom. Attól függ, honnan szerezték a forrást, egy anyabank-leánybank viszonylatban valószínűleg nem is volt CDS-felár, hacsak nem akarták a profit nagy részét az anyabanknál kimutatni valamilyen okból. (A CDS-felárra úgy gondolj, mint egy országkockázati prémiumra, a hitelkamat prémiumára.)

"És mi lenne ha egyszerűen megfordítanánk a folyamatot, és az ügyfél befizetné a forintot, és abból a bank bevásárol a bankközi piacon? Tehát szerintem ilyenkor nem egy short pozició lenne, hanem egy long, amely után nem jelentkezne semmilyen kockázati felár (már ha ez a mutató megjelenik a művelet folyamán)... "

Ezt nem értem...