Elmagyarázná valaki pontosan a banki átutalás lényegét?

"Hiszen ha mindenki kápéban követelné a magáét, pont akkor borulna a virtuális rendszer, ergo mégiscsak az anyagilag manifesztálódott verzió az erősebb, nem? "

Nem egy bank erősen csődközeli helyzetbe kerülne, ha az ügyfeleknek akár a fele odamenne hozzájuk, hogy holnap kell a pénzem kp-ban... De szerintem bőven kevesebb mint a fele ügyfél is elég lenne sok banknak.

No akkor, itt a „banki olvtárs”, elnézést, nem tudtam előbb válaszolni.

Kicsit lehet, hosszú lesz.

Le fogok most mindent nagyon egyszerűsíteni (annyira, h ilyen nincs is, de így talán sikerül elmagyaráznom.).

A bankoknak elsődlegesen az MNB-nél (a bankok bankja) van számlája. (Több banknál is lehet emellett, de vegyük ezt az alapesetet.) A bank, ugyanúgy kap erről egy számlakivonatot, látni fogja, h mennyi az ő pénze.

Van a banknak ügyfele, aki most nyitotta a számláját, behoz 50M forintot, befizeti kp-ban a pénztárba. Ügyfél számláján „jóváírják” a pénzt tehát (+) a pénztárral szemben (ezt most nem tudom elmagyarázni, ez a kettős könyvelés, de ennek meg mínusz az előjele, azt jelenti, a bank tartozik.)

A pénz ekkor még ott van a bank pénztárában fizikailag, de az ott sem nem szükséges, sem nem biztonságos.

Ezért a bank minimális kp-t tart csak magánál, a többit pénzszállító elviszi az MNB-be és befizetik a bank saját számlájára. Ami az MNB-nél van, azt úgy hívják: fedezet. És ami az ügyfél számláján már csak virtuálisan van, az is fedezet pont ugyanúgy az ügyfél felől nézve. Mindkettő ugyanannyit ér, 50M forintot. Csak a banknál az az 50M egy tartozás az ügyfél felé (ügyfélnek pedig a számlakivonatán az 50M egyenleg annyit jelent: van 50M követelésem a bankommal szemben.)

Ügyfél az 50M számlaegyenlegéből elutalja az irodabérleti díját, ami 1M forint. Akkor az ő számláját „megterhelik” az összeggel, és a bérbeadó egy másik banknál vezetett számláján azt jóváírják. Normál esetben ez az átutalás egy napot vesz igénybe technikailag, és a már említett „Giro Elszámolási rendszeren” keresztül bonyolódik.

Ez úgy történik, hogy a bank megbízza az MNB-t (tehát ad ő is egy átutalási megbízást ), hogy ezt az 1M forintot a bérbeadó bankjának továbbítsák, a bérbeadó bank számláját az MNB jóváírja, majd a bérbeadó bankja a saját könyvelésében tovább adja ezt az összeget bérbeadónak.

A bankok tehát közvetítenek, lebonyolítanak, és ezért kell jutalékot fizetni, az az ő hasznuk.

Ahogy valaki már írta, őrületes mennyiségű tranzakció jön-megy egy nap mindenféle devizában, szerte a nagyvilágban, tehát „nettózni” lehet az egyenleget, jól mondta az illető, hogy a bankok igyekeznek ezt nullára zárni. Nem kell pénzt mozgatni hozzá, mert teljesen fölösleges, a lényeg a fedezet. Ha én utalok neked A bankból 100 forintot, és te utalsz B bankból nekem 100 forintot, akkor jönne-menne a postás, és nem csinálna semmit.

Egyébként igen bonyolult a banki világ, természetesen nem áll meg a napi élet az átutalásoknál, a betéteknél és a hiteleknél, hiszen ott vannak a konverziók, és a bankközi termékek is (mert a bankok egymással is üzletelnek, hiteleznek, betétet helyeznek el, nem csak az MNB-vel, és nagyon bonyolult termékek is vannak.)

A kártyával fizetés végsősoron ugyanaz, mint egy átutalás, csak nem egy papíros vagy netes megbízást adsz be, hanem a kártyád maga az eszköz az átutalásra (megcsinálja ő maga a POS terminál segítségével, amin lehúzzák). A kártya pedig eltárolja az adataidat, még ha a bankszámlaszámod nincs is rajta. A banki rendszerek nagyon sok elemből állnak, és egy-egy bankban ezek több ponton kapcsolódnak (pl. a kártyaszámod és a bankszámlaszámod, de ezt csak a te bankod tudja összekötni, és a kártyaszolgáltató az, aki a bolttal a kapcsolatot megadja.)

Órákig és oldalakig tudnék még írni, de leginkább szóban tudnám elmondani, ha látnám, ki, hol akad el, így nagyon nehéz, hiszen ami nekem alap és rutin, másnak idegen. Aki nagyon érdeklődik, ezt még elolvashatja, fogalmam sincs ki csinálta, de ad egy alapot, most csak ezt találtam. [link]

Remélem, azért segítettem.

Igen, jó az irány, tetszik, ahogy értelmezitek :-)

Azt nem szabad elfelejteni, h természetesen nincs annyi pénz fizikailag, mint amennyi fedezet. Az ok igen egyszerű: nem kell annyi.

Ha elhasználódik, tönkremegy, bevonják, nem feltétlenül kell helyett újat kibocsátani, egyszerűen a forgalomban lévő pénz mennyisége sokkal kisebb mint a virtuális (így mondtátok, azt hiszem).

Bankár lesz itt valakiből?