Mi a különbség a Fundamenta és az Otp-s LTP között?

Kicsit mások a feltételek, de érdemes megnézni az oldalukat.

Én a következőket javaslom.

Ha a törlesztési idő után élni szeretnél a hitel felvétellel, akkor Fundamenta, mert a "3,9-es számla" nevezetű konstrukciójuk 5,23% THM-es hitelt ad. Ha viszont a végén hitelfelvétel nélkül, de a lehető legtöbbet szeretnél megtakarítani, akkor az OTP hozam termékcsaládja a megfelelő neked, állami támogatáson felül 3% éves kamatot adnak a befizetett pénzre, a felvehető hitel viszont ennél a konstrukciónál a legrosszabb, 7,5% THM. Ez a kettő szélsőség, a kettő között van többféle OTP-s és Fundamentás is, de azt hiszem ennél a kettőnél van a leglényegesebb különbség.

Nincs nagy különbség.

Sajnos egyik sem éri meg, mert nevetséges hozamot kapsz a pénzedért. Alig magasabb, mint a mostani banki betéti kamatok és cserébe több évig nem férsz hozzá a pénzhez.

Ami esetleg jó dolog lehet, az a fix kamatozású forinthitel - persze akkor, ha előre tudod, hogy mondjuk pontosan 4 év múlva akarsz hitelt felvenni:)

ma 18:52:

"Sajnos egyik sem éri meg, mert nevetséges hozamot kapsz a pénzedért. Alig magasabb, mint a mostani banki betéti kamatok és cserébe több évig nem férsz hozzá a pénzhez."

Ne beszélj már marhaságot. Pl. ha OTP hozam termékcsaládból a legrövidebb futamidejűt választod, akkor 12,74% az éves hozamod(állami támogatást beleszámolva), hol van ilyen bankbetét? Akciós bankbetétek is csak 7% körül fizetnek.

Ott köss lakáskasszát, ahol elengedik a számlanyitási díjat akcióban.

Szerintem ahogy beindul az Erste, lesz ilyen. A verseny csak jót tesz ennek a piacnak is. Ősszel jön a Pannónia biztosító is az ltp-vel.

Nem értem, hogy miért tudatosult még ilyen kevés emberben, hogy mennyi árnyoldala van az ltp-nek.

1. Az állam ÉVENTE 30 azaz HARMINC százaléknyi támogatást ad a tárgyévben befizetett pénzed után. A lakáskasszák ezt addig menedzselik, amíg ÉVENTE 10 esetleg 12 százalék lesz belőle. Számomra ez több mint gyomorforgató, hiszen az állam által adott pénz jó része a kasszánál landol. Sőt, állami támogatás nélkül NEGATÍV EBKM-re is van példa (tehát ha bármi miatt nem lennél jogosult át-ra, akkor kevesebb pénzt kapsz vissza a többéves futamidő végén, hurrá, igen jól kezelték a pénzemet).

2. A magasabb (hű de magas, mondjuk kemény 12%-nyi) kamatot mindkét piaci szereplőnél akkor kapod, ha rövid idejű előtakarékossági módozatot választasz. Minél hosszabb az előtakarékossági periódus, jellemzően annál alacsonyabb lesz a kamat (EBKM). Pl. 10 éves Fundamenta 624-es módozata "hihetetlenül kimagasló" 6.96%-os éves kamattal kecsegtet. Ez konkrétan annyi, mint a jelenlegi akciós kamatok, akár hosszútávra tbsz-en (kamatadómentesen).

3. Tegyük fel, hogy jó esetben azért tényleg van néhány százaléknyi különbség az ltp javára (picit jobban kamatozik). Cserébe mit is vállal az ember? Az átlagos ügymenetet feltételezve több évig NEM FÉR HOZZÁ a pénzéhez. Ha lejár az előtakarékossági periódus, akkor azt a pénzt neki el kell költenie (ha hosszabb módozatra vált, akkor a fentebb írtak szerint tipikusan elkezdenek csökkenni a kamatkilátások), tehát tényleg elég pontosan kell ELŐRE tudni, hogy x év múlva biztos hogy lakáscélra akarok költeni.

Ha lakásvásárlás lesz a dolog vége, akkor szerintem minden ok. Ha lakásfelújítás, akkor viszont mindenről számlát kell hozni mint a kisangyal (tehát a számla nélküli állapothoz képest mindenféleképpen drágábban lehet elvégeztetni ugyanazokat a munkákat). Természetesen itt nem a számla ellen emelek szót, ez csak egy ténymegállapítás volt.

Szóval a néhány százaléknyi többlet kamatért cserébe igencsak sok dologról kell lemondani, és még csak a bankbetéthez, tehát az egyik legbiztonságosabb befektetéshez viszonyítottuk az ltp-t. Ha körülnézünk a magasabb kockázatú befektetési formák között (pl. bef. alapok), akkor hamar rájövünk, hogy a 12%-os kamat pipafüst, semmi más.