Magyarországon is résztartalékra épülő banki rendszer üzemel?

Igen! A kötelező tartalékráta 2%, tehát a megtakarítások után ennyit kell a ker. bankoknak a jegybanknál tartani, a többit kihitelezhetik.

Üdv,

"Persze, azon kívül semmi gond vele, hogy ez okozza a pénz inflációját..."

Nem. A pénz inflációját a forgalomban lévő pénzmennyiség növekedése okozza. Nem a résztartalékolás! Légyszíves ne egy hatásvadász áltudományos áldokumentumfilmből szerezd be az alapvető közgazdaságtudományi ismereteidet!

A résztartalékolás az infláció forrása.

Ha A betesz 1000 forint „betétet” (elsődleges betét) a bankba, akkor a bank 10%-os tartalékráta mellett 100 forintot tartalékol és 900 forintot kihitelez B-nek (másodlagos, származékos betét).

Ezen ponton

A 1000 forintot birtokol

B 900 forintot birtokol

Tehát

1000 forintból 1900 forint lett

900 forint létrejött a semmiből

persze ez a 900 forint egy másik bankban fog megjelenni betétként és ott újra kezdődik a történet

és a sztori végén 1000 forintból 10%-os tartalékráta mellett 10000 forint lesz.

Valódi piaci körülmények között ez a játék nem tartana sokáig

Huzamos ideig ezt mindössze jegybankkal és fedezet nélküli pénzzel lehet játszani. (árupénzt, pl. aranyat nem lehet a semmiből teremteni)

A részeleges tartalékolású bank/kétszintű bankrendszer lényege:

Burkolt adókivetés

Jövedelem és vagyon-újraelosztás

A zeitgeist” című zavaros opusz helyett azonban inkább az alábbi videót/transzkriptet ajánlanám

Money, Banking, and the Federal Reserve: the Complete Transcript

Mises Daily: Saturday, February 23, 2008 by Mises Institute

[link]

+ az alábbi könyvet

The Mystery of Banking

[link]

PS: anno egy kissé meglepődtem attól, hogy a jelenlegi bankrendszer legádázabb ellenségei a laissez faire piaci fundamentalisták…

És hogy mi lenne a valódi piaci bankrendszer?

Vmi ilyen

[link]

"a sztori végén 1000 forintból 10%-os tartalékráta mellett 10000 forint lesz"

Nem. 1000 Ft *kinyomtatott* pénzből 10000Ft összes pénz lesz. Tehát ha a jegybank (a monetáris politika) úgy gondolja, hogy az összes rendelkezésre álló pénz 10.000 ft legyen, akkor kinyomtat 1000-et, és előír 10% tartalékrátát. Vagy nyomtat 2000-et, és előír 20%-ot. Tetszőlegesen választhatsz. Ettől viszont nem lesz infláció, ennek annyi csak a jelentősége, hogy kevesebb pénzt kell a gyakorlatban kinyomtatni. Ettől nincs infláció, a pénz mennyisége igenis kordában van tartva!!

Akkor lesz infláció, ha úgy gondolja, hogy az eddigi 10000 ft összes pénz helyett legyen 11000 ft. Ehhez ki kell nyomtatnia 100ft-ot. EZ az infláció. Ha nem lenne résztartalék rendszer, annyi lenne a különbség, hogy 1000-et kellene kinyomtatnia.

Ne ferdítsünk már!

a jegybankok a tartalékrátával szabályozzák a forgalomban lévő pénz (valuta és deviza) mennyiségét, ezáltal az inflációt is. Jelenleg az Unióban 2 %-os tartalékráta van érvényben. Az infláció nem csak a pénz valuta formájában létezik. Ilyen értelemben hosszú távon egyik állam sem tud deflációt elérni. A tartalékráta célja még az, hogy ezáltal a jegybank irányítani tudja a ker. bankok betéti és hitel kamatmarzs-át (mivel a 98%-nyi hitelnek ki kell termelni a betét értékét+betétért kapott kamatot+működési költségeket+profitot). Könnyen belátható, hogy alacsony ráta mellett a marzs kisebb. Az Addendum egyébként értető formában teljesen hiteles forrásokból építkezik.

Üdv,

Az "A pénz mint adósság" című film is nagyon jól elmagyarázza. A számlapénz is pénz nem csak a kinyomtatott pénz, mivel csereértéke van. Tök mindegy, hogy kimyomtatott, vagy elektronikus módon tartják nyilván.

A pénz egy JEL. Attól értékes, vagy értéktelen, hogy van-e mögötte bizalom. Ha a jelet elfogadják tőlem és kenyeret tudok rajta venni, akkor értékes. Függetlenül attól, hogy egy csipkártya elektronikus jelét, vagy egy papírdarabod adtam oda. Ez a közmegegyezéses csereeszköz. És ha a közmegegyezéses csereeszközből több kerül forgalomba, mint a megtermelt javakból, akkor infláció van. Ha a közmegegyezéses fizetőeszközből mondjuk forgalomba van 100, és ugyanabban a társadalomban forgalomban van 100 kenyér (ovis példa, és ezért tételezzük fel csak kenyeret lehet venni a pénzért) akkor egy kenyérre 1 pénz jut. Na most ha előállítanak a pénzből még százat, de a kenyerek száma közben 100 marad, akkor mos 2 pénz jut egy kenyérre. Ez az infláció.

Igaz ez fordítva is. Ha 100 pénz van forgalomban de a kenyerek száma közben lecsökken 50-re, akkor megint csak 2 pénz jut egy kenyérre. Ez is "infláció", hiszen drágább lett a kenyér.

Viszont az is igaz, hogy ha 100 egységnyi pénzhez plusz 100 egységnyi pénzt bocsájtanak ki, de közben a kenyerek száma is 200-ra emelkedik, akkor nincs infláció. 1 kenyér 1 pénz marad.

A különbség csak az, hogy pénzt nyomtatni fillérekből lehet, sőt bepötyögni egy gépbe szinte ingyen, míg a kenyeret elő kell állítani, meg kell termelni. Egy milliárdot beírni egy számítógépbe megvan 5 másodperc alatt. Egymilliárd kenyeret elkészíteni, némileg tovább tart.

A bankok a semmiből állítanak elő plusz jelet és ezt nem annak függvényében teszik, hogy a gazdaság mennyire növekedett, hanem a résztartalékra épülő banki rendszer szabályai alapján, ami nem veszi figyelembe a gazdasági növekedést, vagy csökkenést. Maga a rendszer olyan, hogy inflációt gerjeszt. Egyetlen esetben nem lenne infláció, ha mellette varázslatos módon pontosan ugyanolyan mértékben nőne a termelés is.

De még ez is igazságtalan lenne az adott társadalommal szemben, mivel az igazi jutalma az lenne egy ilyen társadalomnak, hogy DEFLÁCIÓ lenne. Ha 100 pénz mellett most már 200 kenyér lenne forgalomban, akkor az emberek [ÉS EZ ITT A LÉNYEG!!!!! ] M E G T A K A R Í T Á S A I a dupláját érnék, és bekövetkezne egy felvirágzás. Most fele annyiért lehetne a megtakarított pénzből munkát adni, miközben a munkavállaló ugyanúgy jóllakik, hiszen a fele annyi pénzért reálértékben megkapja azt, amiért korábban dupla annyit kellett fizetnie. Így megerősödött térségek jönnének létre, saját vezetéssel, és nem kéne bevenniük azt a maszlagot, hogy csak egy erős birodalomhoz való csatlakozással oldhatják meg mindennapos problémáikat.

De ez ellentétben áll azzal a szándékkal,hogy egy kézből legyen irányítva a világ.

Az infláció egy eszköz a globalizációhoz. Nem a pénzről szól. Ezért van a résztartalékra épülő banki rendszer kitalálva. Leszarják, hogy mennyi pénzük van, mert akármennyit előállíthatnak.

Neked ne legyen megtakarításod és könyörögj, hogy bevegyenek a "birodalomba". Ne láss más kiutat és követeld, hogy segítsenek és irányítsanak. Sőt szavazz arra, hogy egy ilyen rendszer rabszolgája lehess.

Épp hogy megszabadultunk a Szovjetúniótól, máris bekönyörögtük (már aki) magunkat az EU-ba. Na pont ezt akarták.

Gondolkodjunk:

Mi történt itt az elmúlt 20 évben? 10-Ft volt egy kenyér. Most kb. 200-Ft.

Mi változott? kevesebbet sütünk, vagy több pénz került forgalomba?

Mindenki döntse el maga, hogy esetünkben mi okozta az inflációt.

Az, hogy lustábbak lettünk, vagy az, hogy a semmiből állítanak elő közmegegyezésen alapuló csereértékkel bíró jeleket.