Adnak vályogházra felújítási hitelt?

Én az istenítő típusú ember vagyok. Panelban lakom most, de egy kis - igaz, nem vályog, hanem vertfalú - házban nőttem fel. Igaz, hogy nagyon oda kell figyelni a szigetelésre és a vízelvezetésre, de ez nem olyan nagy munka. A hőszigetelése szuper, valamint számomra otthonosak a vastag falak is. Ha ésszel újítod fel, például nem kensz diszperzitet a falra, akkor soha nem fog penészedni. Ezek a házak valóban élnek.

És igen, udvar, kert van hozzá.

Úgy nőttem fel, hogy minden nyáron kinn kezdtük a reggelt a teraszon, ami fölé egy hatalmas szilvafa hajol, reggeli kakaó, később kávé, madárcsiripelés, idill. Olyan, amiről sokan csak álmodnak.

Itt a panelben... lehetetlen ezt megcsinálni. Hallom a szomszédokat, érzem, mit főznek, mindezt úgy, hogy a házban lakók felét még nem is ismerem. Egy hónapja jöttek felújítani a gázvezetéket - miért is? Én nem kértem, hogy jöjjenek. Persze muszáj beengedni, mert különben az egész ház engem fog utálni, hogy miattam nem kötik vissza a gázt. Egy családi házban ilyen nem történhet meg. Ahogy az sem, hogy csőtörés van és rohan fel a tajtékzó szomszéd.

Satöbbi, satöbbi.

Szerintem minden szempontból jobb a családi ház.

Én is családi házban nőttem fel. Még most is megvan, a szüleim laknak benne. Meg még van egy hétvégi házam is hozzá egy nagyon jó helyen, szóval tudom, miről beszélsz.

Ezt mind az apám hozta össze, ő ilyen ember. Szeret is foglalkozni vele, mindent maga intéz.

De én meg néha még azzal is gondban vagyok, hogy ebben a panelben rendet csináljak :]]

Én biztos vagyok benne, hogy ha nekem kéne, nem tudnék foglalkozni ezzel minden nap. Ráadásul azt a várost, ahol a családi ház van, azt utálom úgy ahogy van, az ott élő embereket, a várost, mindent. A hétvégi házat azt szeretem, de abban is biztos vagyok, hogy én nem tudnám úgy fenntartani ezt, ahogy apám teszi. Honnan is tudnám? Nem tanított meg soha semmire.

Ha ez mind ténylegesen az enyém lesz egyszer, asszem a családi házat vagy eladom, vagy kiadom albérletbe.

A hétvégi ház meg... Hát, azt szeretném megtartani, de abban biztos vagyok, hogy én soha nem tudnám ilyen szépre megcsinálni, mint apám. A kertet, meg mindent. Hacsak addig nem növök fel a feladathoz :P

Igen drága mulatság...

Nekünk van egy 90 nm-es lakásunk, téglaépítésű és miénk a tetőtér, ezért van egy óriási erkély még pluszba.

Idén nyáron vettünk egy kétszobás vályogot, 2000 nm-es telekkel, gyümölcsfákkal, fúrt kúttal, villannyal 450.000-ért.

Aki meg panelproli az legyen szíves nem lehúzni azokat, akik még nincsenek elgépiesedve és nem birkák, hanem a jövőre is gondolnak.

Sok sikert a házhoz, a gyerkőcöknek kítűnő lesz ilyenben élni!

Hát, igen, tényleg izlés kérdése, de sztem nem csak az.

30 évnyi panel után mondhatom, hogy be nem tenném oda a lában. Szomszédtól zajok, a beton egy embertelen építőanyag, nyáron megsül az ember benne.

Én vályog párti vagyok amúgy. Minden természetes benn, a vidéki nyugalomról nem is beszélve. Hát, igen, kell vele foglalkozni. két évente kifesteni, gerendázatot lekezelni, és akkor lehet hogy keveset mondtam...nem nagy ügy tehát.

Most tervezünk mi is vályogházat venni, a településrn amit kinéztünk több is van 4-5M irányár között, és nem suttyó település.

Az egyik hozzászóló azt írta, hogy ő maga hiteltanácsadó, és szívesen segít. Minket is érdekelne némi hitel, ha olvassa ezt, legyen kedves dobjon nekem egy e-mailt. j-bill@freemail.hu

köszönöm előre is.

Billy