Hogy lehet egy bitcoint tőzsdén bukni? És honnan lesz az a sok pénz?

#10 - Sehonnan, ha mindenki kiveszi akkor leesik az árfolyam.

Az első X ember még el tudja adni 1,5-ért.

A következő már csak 1,4-ért

és így tovább.

Ha sokan adnak el lefele megy az árfolyam, ha sokan vesznek, akkor meg felfele.

6

Ez pontosan így van.

Sőt, ha tovább akarod fejleszteni a stratégiádat, akkor amikor rossz irányba megy az árfolyam, akkor újabb csomagot kell venni.

S ahogy egyre megy rossz irányba, újabb és újabb csomagokat venni.

S ha még ezt is továbbfejlesztenéd, akkor mindig amikor újabb csomagot veszel, duplázd meg az előző vásárlásod mennyiségét. (Így a második vásárlásod 2x, a harmadik már 4x, a negyedik 8x, az ötödik 16x stb. profitot fog hozni.)

Ha így csinálod, simán, könnyen és gyorsan elérhető a Lamborghini.

“Mondjuk erre én is kiváncsi lennék.

Ha mondjuk 1,5x megy fel az árfolyam és mindenki kiveszi a pénzét, akkor az honnan lesz?”

Olvasd el az 1. választ és rájössz.

Aki a kettest lepontozta az mit érez? :,D

Konkrétan a kereslet-kinalat eredménye lesz mennyi pénz áramlik be az adott piacra...

És ez a pénzügyi kategória elvileg....xD

"Ha most be teszek pl. 1 milliót és fél év múlva az mondjuk 1,5 millió lesz, akkor honnan van az a + fél millió?"

Azokból az újabb tőke befolyásokból, amiket azok tesznek be, akik abban bíznak, hogy még ennél is tovább fog nőni majd az árfolyam, tehát nyerni tudnak rajta.

A nyereségek a többi kereskedő veszteségéből származnak. A tőzsdei kisbefektetők kb. 80%-a veszít rajta, hogy nem találja el a piaci folyamatok alakulását. Ennek a 80%-nak a vesztesége adja a másik 20% nyereségét.

"Ha mondjuk 1,5x megy fel az árfolyam és mindenki kiveszi a pénzét, akkor az honnan lesz?"

Az a pénz egyszerűen nem lesz. Ha MINDENKI ki akarja venni a pénzét, akkor a piac megszűnik, mert nem lesz kereslet. Ha senki nem vesz, mindenki csak eladna, akkor nem kötnek üzletet. Az eladók bármennyiért kínálják a terméküket, nincs aki megvegye. Mindegy mennyivel adnák olcsóbban, mert senki nem akar pénzt adni érte, tehát nem kerül befelé pénz a rendszerbe, így kivenni sem tud senki semmit. Ezt hívják a lufi kipukkanásának, a piac összeomlásának.

A kereskedési rendszerben (becenevén piac) onnan van pénz, hogy akik részt vesznek az üzletben, azok befektetik a pénzüket. Akiknél pénz van, azok átadják azoknak, akiknél a termék van (értéktőzsdén a részvényekért adják a pénzt az azokat kibocsátó cégeknek, árutőzsdén a nyersanyagokért adnak pénzt, energiatőzsdén az áramért, gázért, kriptóknál a bányászok által kibányászott kriptovalutákért). Akik az elején olcsón vették meg, azok kevesebb pénzt "tettek be", mert olcsón vásároltak be és magasabb áron tudják eladni, ha van rá vevő többért.

A piac alapszabálya, hogy vedd meg olcsón, add el drágábban.

Azért fektetnek be, mert azt remélik, hogy a népszerűség és az érdeklődés növekedése felviszi az árfolyamot, így később drágábban tudják majd eladni, mint megvették. A plussz pénz onnan jön, hogy mások többet adnak érte, mint amennyiért a korábban vásárolók megvették.

Alap esetben ezt csupán a nagyobb hülye elve erősíti meg. Reménykedsz, hogy mindig találsz nálad nagyobb hülyét, akinek drágábban el tudod adni. A kérdés az, hogy tényleg lesz-e mindig olyan, aki az eddigieknél további értéket lát abban a dologban, ezért hajlandó érte többet fizetni. Eljöhet egy pont, ahol kipukkad a lufi és már nem nem hajlandók érte tovább fizetni. (Mint történt az a nagy holland tulipán őrületnél, ahol elkezdték a tulipánokat tőzsdén árulni, egyre drágább befektetési termékké váltak, csak egy idő után mindenki rájött, hogy a tulipán csak tulipán és nem ér annál többet, ezért egy idő után már senki nem volt hajlandó sokat fizetni érte. Aki nagyon drágán vette, az ráfaragott és benne ült a veszteségben, hogy megvett 100x áron egy tulipánt és csak töredékéért tudta eladni, mert már nem ért egy drága befektetésnyit egy tulipán hagyma, csak egy normál tulipánhagymányit. - Ugyanez történik a termékekkel termelési/szállítási kiesések esetén. Ha hirtelen kevesebb a wc papír, maszk, videókártya, laptop, vagy bármi a boltokban, mint amennyit vennének az emberek, akkor hirtelen felmegy az ára, mert a kisebb rendelkezésre álló készletet jóval drágábban is el lehet adni azoknak, akik "bármi áron" megvennék, mert szükségük van rá. Akik viszont erre a helyzetre rárepülnek az extra haszonért, kénytelenek a drágábban megvett készleteiket nagyon gyorsan még drágábban kiárusítani, mert ha helyreáll a hiányt okozó probléma és újra lesz normál áron nagy kínálat az adott termékből, akkor aki a normál ár felett halmozott fel készletet, hogy haszonnal adja el, az bukni fog a mohóságán, nem nyerni.)

A piaci ár mindig a kereslet és a kínálat találkozása. Hiába ér szerintem valami 1500-at, ha senki nem ad érte annyit. Ha tartogatom addig, amíg találok valakit, aki ad érte 1500-at, az lehet, hogy sokáig fog tartani, vagy akár soha nem jön el. Ha mindenképpen el akarom adni, akkor olcsóbban kell eladnom, mint szeretném, annyiért, amennyit még megadnak érte.

A piaci ár mindig az, amennyiért utoljára eladták azt a dolgot. Ha az előző eladásnál többért adták el utoljára, akkor nő az árfolyam. Ha olcsóbban adták el utoljára, mint egyel előtte, akkor esik az árfolyam. Ha folyamatosan jönnek az újabb vevők és egyre többet megadnak érte, hogy ők is hozzájussanak, akkor folyamatosan nő az árfolyam. Ha folyamatosan nő az árfolyam, akkor mindig van új vevő, aki többet ad érte.

Ha viszont nagyon sokan akarnak eladni, akkor esni kezd az árfolyam és beindulhat egy eladási hullám.

Attól működik a piac, hogy mindenki arra törekszik, hogy vevőként minél olcsóbban vegye meg, eladóként viszont minél drágábban adja el.

Az áresés jó kiszállási lehetőség azoknak, akik már úgy érzik, hogy kerestek számukra eleget, inkább máshova tennék a pénzüket, vagy arra számítanak, hogy tovább nőni már nem fog az árfolyam, ezért jobb kiszállniuk minél nagyobb nyereséggel. Az áresés viszont jó bevásárlási lehetőség azoknak, akik eddig azért csak nem vettek, mert túl magasnak tartották az árfolyamot és ez az esés miatt megváltozik.

Aki úgy értékeli, hogy az esés után olcsóbb, mint volt ÉS hisz benne, hogy még vissza is tér majd oda az árfolyam, ahol bevásárolt, tehát lesznek újabb vevők és lehet majd rajta nyerni, azok megveszik annyiért, amennyiért más eladni akarja és elvben csak várniuk kell, hogy eljöjjön a nyereséges idő.

Abból lesz a kiszállóknak pénzük, hogy a beszállók több pénzben, vagyis további más beszállók érkezésében reménykednek. (Hogy ezek ténylegesen más emberek-e, vagy ugyanazok, akik egyszer már kiszálltak, csak most újra visszaszállnának, az technikailag mindegy. Aki eladta, amije van, az a piacról kiszállt, nincs a piacon, míg vissza nem tér vásárolni.)

Amíg több az eladó, mint a vevő, addig viszont tovább esik az árfolyam és ezzel veszteséget szenvednek el azok a beszállók, akik növekedésben reménykednek, csak nem jön még a növekedés. Vagy ők is eladják kicsivel olcsóbban, mint megvették, ezzel csak kisebb mértékben finanszírozva ezzel a veszteséggel mások nyereségét, vagy őrizgetik tovább a fellendülésben bízva, vagy csak később szánják rá magukat a veszteséges eladásra és

Ha nagyon esik az árfolyam, akkor senki nem akarja megvenni, hiszen mindenki bukna rajta. Annyira le kell mennie az árfolyamnak, hogy már legyen valaki, aki úgy érzi, hogy annyiért már érdemes megvennie, mert annál még fog majd többet érni.

Ha viszont szó szerint értjük, hogy MINDENKI ki akarja venni a pénzét, vagyis betenni már senki sem akar, azzal kipukkan a lufi, mert így nem születik üzletkötés, nem cserél gazdát a pénz és a termék. Ha ez átmeneti, akkor csak pangásról beszélhetünk. Ha újra beindul, akkor visszatérhet minden a korábbi ügymenethez. Ha viszont teljesen megszűnik a kereskedés, mert senki nem veszi meg semmilyen áron, akkor az eladók a végtelenségig ülhetnek az eladhatatlan és emiatt értékét veszített befektetéseikben.

Itt jön a kriptókkal szembeni fő kritika kérdése, hogy mitől van értéke, miért remélheti bárki, hogy érdemes fizetnie érte. A kriptók esetén nincs valós életbeni érték. Nem létezik olyan ember, akinek bármihez bármi miatt kriptókra lenne szüksége és ne tudna élni nélküle. A kriptók egyetlen piaci értéke, hogy vannak emberek, akik hajlandók más pénzre beváltani.

A hagyományos pénzek értékét az az állami monopóliumok adják, hogy azokat államok hivatalos valutaként kezelik, előírják és szabályozzák a használatát. Mivel az államnak fizetendő adókat, az állami szolgáltatások díjait mindenképp abban a pénznemben kell befizetni, abban az államban mindenki kénytelen szerezni az állam hivatalos pénzéből. Kénytelen vagy azt használni legalább valamilyen mértékben. Lehet, hogy minden más terméket, szolgáltatást megkaphatsz Magyarországon forint helyett bármilyen más valutában, de minimum az adókat, postát és egyéb államhoz kötődő dolgokat kénytelen vagy forintban intézni. Lehet, hogy csak arra az egy tranzakcióra váltod át a pénzedet forintra, de mindenképp kénytelen vagy használni legalább annyi időre a forintot. És mivel az állami szolgáltatásokat rengetegen használják az ország területén, így azt a pénznemet nagyon sokan mások is használják. És ha már az állami ügyintézéshez mindenképp kénytelenek azt használni, akkor a hétköznapokban is használják azt legalább valamilyen mértékben.

Kripto valutákat viszont senki nem használ azért, mert valamihez szükséges kriptót használni. Mindenki csak azért használja, mert valamilyen előnyt remél tőle, nyerni akar az árfolyamán, hasznot akar húzni belőle - vagyis reméli, hogy mindig lesz olyan nála nagyobb hülye, aki több értéket tulajdonít egy tulipánhagymának, mint amennyit egy tulipánhagyma ér.

A részvények esetén nem csak egy virtuális értékjelölőt veszel meg, hanem részesedésed lesz a cégben, aminek a részvényét megveszed. A részvényeid arányában beleszólást kapsz a cég működésébe, tulajdonrészed lesz a cég tulajdonaiban, részesülsz a cég hasznából. Néhány részvénnyel persze minimális a beleszólásod, de kellően sok kis részvényessel közösen összefogva akár teljesen más irányba is terelheted egy cég működését. Illetve bármikor eladhatod az összes részvényedet annak, aki egy maga akar nagyobb mértékben beleszólni a cég működésébe. Emiatt a részvényeid mindaddig megőrzik a piaci értéküket és való világ beli hasznukat, amíg az a cég létezik, működik és végzi a gazdasági tevékenységét. Még ha csődbe megy a cég, aminek a részvényeit megvetted és iszonyatosan rosszul működik, akkor is lehet benne üzleti lehetőség, hogy átalakítva, profilt váltva, más tevékenységbe kezdve egy új vezetés újra kihozzon belőle valamit. Részvényesként ezt is finanszírozod, ebbe is belefektetsz és ezeket mind mérlegeled is, amikor beléjük fektetsz. Nem csupán bízol benne, hogy valakinek majd érni fog ez a részvény valamennyit, hanem a cég tulajdonságait, működését, eredményeit is mérlegelve hozod meg a döntéseidet, hogy ha egy cég jó termékeket gyárt, azok népszerűek, jól vezetik, akkor várhatóan a befektetésed megőrzi az értékét a jövőben és máskor is lesz, aki hajlandó érte pénzt adni.

Vegyünk egy sokkal egyszerű példát.

10 éve vettem egy drónt lezuhant eltört benne valami nem repült alkatrész nem volt. Egy 500 ft-os alkatrész kellett volna csak bele de nem volt.

Adtam volna érte egy hét után már 1000 ft-ot is hogy hagy használhathassam majd utána két ezer forintot is. Végül nagy nehezen kaptam 500 ft-ért többet vettem és meghirdettem 2000-ért.

Aki hasonló helyzetbe került mint én és nem kapott sehol az megvette tőlem 2000-ért. Honnan voltak azok az 1500 ft-ok ?