A lakástakarék kiütheti a Prémium Magyar Állampapírt? (CIKK!)

12-es, a 12-13% hozam még a régi, 30%-os állami támogatásos LTP-k 4 éves módozatainál sem voltak elérhetők, kb 10% körül mozgott az EBKM, viszont az akkor kifejezetten jónak számított.

A régi 8-10 éves LTP szerződéseknél 5% körüli volt az EBKM, csak ezt nem igazán verték nagydobra, meg amúgy is, mi a manó az az EBKM, kit érdekel az apróbetűs rész, ha egyszer ott volt nagy betükkel, hogy 30% ÁLLAMI TÁMOGATÁS?

Az a helyzet, hogy amíg a lakosság igen jó része matematikailag analfabéta, nem képes még %-ot számolni se, nem érti, mit jelent az, hogy csak a 8. év végén számíthat a teljes befizetései után ÖSSZESEN 30% hozamra, addig mindig lesznek megvezethető emberek.

Az viszont tökéletesen igaz, az LTP még kamatbónusz nélkül is arra mindenképpen jó, hogy a lakosság megtakarítson, azaz ne élje fel a teljes bevételét minden hónapban - mint ahogy sajnos a többség teszi - de ezzel kimutatható hozamokat elérni, meg az előre kiszámíthatatlan állampapír hozamokkal összehasonlítani nem más, mint parasztvakítás.

A hozamoktól függetlenül szerintem igen sok embernek "megéri", mert legalább lesz megtakarítása.

A Portfóliós cikk egyébként a Bankmonitor levezetése, ez ott van a cikk elején, tehát nyilvánvalóan nem más, mint egy fizetett hirdetés.

13: alapvetően teljesen egyetértünk! :) A pontos számokat ne várd tőlem, mert sosem számoltam ki, hogy mennyi is a pontos %. A 8-10 évvel ezelőtti (mivel akkor indítottam még az LTP megtakarításomat) utánajárásaim és emlékeim alapján írtam a fenti számokat. Lehet már nem minden számra emlékszem pontosan. Ráadásul az ilyen szakzsargonok is, mint a THM, vagy EBKM is teljesen félrevezethetnek, ha nem vagy vele tisztában, hogy pontosan milyen költségeket tartalmaz és miket nem.

Igen, akkor még nagyon is jó megtakarításnak számított ez! Viszont már akkor is tiszta volt, hogy az állami támogatás ilyen módú propagálása (reklámozása) nem teljesen fedi a valóságot. Egyébként sokan nem is igazán az állami támogatás miatt, hanem inkább a kedvezményes hitelfeltételek miatt vágtak bele.

Amivel vitatkoznék, az csak az a része a hozzászólásodnak, hogy "arra mindenképpen jó, hogy a lakosság megtakarítson, azaz ne élje fel a teljes bevételét minden hónapban".

Szerintem, aki nem tudja megállni, hogy SAJÁT ELHATÁROZÁSÁBÓL ne költse el minden pénzét, az ezután sem vág bele egy ilyen megtakarításba. Vagy ha bele is vág, előbb-utóbb beletörik a bicskája és feladja. Aki pedig eleve nem a saját elhatározásából költi el az utolsó forintját is a hó végéig, hanem pl. mert csak annyi bevétele van, az megint nehezen fog 8-10 évig gyűjtögetni, hogy utána majd jól járjon. Ezért szerintem inkább ez "arra jó", hogy állambácsinak tudunk gyűjtögetni, aki pár évig legalább kezelgetheti majd a befizetett pénzeket. De persze, ha sikerül végig fizetni, és betartani minden játékszabályt, majd a végén tényleg lakáscélra vagy hiteltörlesztésre felhasználni, akkor érdemes lehet belevágni és jól járhatsz vele Te is!

Összességében most is az az érzésem, hogy ez a konstrukció is inkább azokon segít, akik nem kifejezetten a társadalmi ranglétra legalján vannak. De persze az sem lenne jó, ha csak úgy, amolyan "segélyként" vagy rászorultsági alapon lehetne hozzájutni bármilyen hasonló támogatáshoz. Nehéz kérdés ez!

14,a mai magyar lakosság pénzügyi kultúrája, tudatossága a nullához konvergál.

Azt elvárni az itt élőktől, hogy majd tömegével saját elhatározásból megtakarítanak, az rózsaszín álom.

Sajnos fényévekre vagyunk a "rodhadó nyugattól", ahol pl. az is alap, hogy a nyugíjról is részben gondoskoni egyénileg is, mert nem lesz elég az állami. Tény, hogy egy olyan államban, ahol virágzik a fekete gazdaság és az átlagbérből épp, hogy meg lehet élni, ott csodát ne várjunk saját megtakarítás terén, de az is igaz, hogy a tehetősebb réteg sem tanult meg itthon megtakarítani se lakáscélra, se semmire.

Őszintén? Én nem tartom jó megtakarítási formának a pénzügyileg tudatos réteg számára az új LTP-t, mert egyrészt nem likvid, másrészt túl sok a bizonytalansági faktor. Fogalmunk sincs, mi lesz itt 8 év múlva, milyen lakásárak lesznek, mire lesz elég a megtakartás a bónusszal "kedvezményes" hitellel együtt, de aki valmilyen formábn megtakarítani akar, hát legyen, tegye ide a pénzéd, de extra hozamokra ne számítson. Egy biztos, ez is jobb módszer annál, mint felélni a teljes bevételünket.

14 vok újra és 15-re reagálnék:

A magyar lakosság pénzügyi kultúrájáról általánosságban véleményt formálni szerintem nagyon nehéz. Tény, hogy én is sok olyan embert ismerek, aki napról napra él és semmi megtakarítása sincs. Az okok viszont nagyon-nagyon különbözőek! Van, aki szeretne megtakarítani, lenne is elképzelése, csak sajnos nincs neki miből. Meg van, aki közel 3x annyit keres mint én és mégse tesz félre semmit, de pl. minden évben 3x elmegy nyaralni mindenféle egzotikus nyaralásokra. (Mondjuk az életfelfogása is az, hogy az élmények többet jelentenek számára mint az, hogy egyszer saját ingatlanja legyen. Ő tudja! Ezért nem ítélhetem el.) Na meg, nem jut eszembe a neve a srácnak, aki a Cápák közt-ben pénzt kunyerált, hogy majd bitcoinba fekteti és megduplázza. Hát szóval, ő is pénzügyi szakembernek definiálja magát. Youtubon is "tanítja" a népet mind a mai napig, pedig ennyi eszem laikusként is van, hogy add ide a pénzed, én felteszem a lovira! Ha nyerünk, akkor a felét visszaadom! :) Oké, az csak egy tv műsor. Csak a nézők szórakoztatása vele a cél és valszeg nem sok köze van a valósághoz sem, de mégis mennyi ilyen van a valóságban is, aki tényleg elhiszi, hogy nála van a szent grál és ő tudná mi lenne a tuti?!

Kicsit most off lesz amit most írok: A kedvencem, amikor megkérdezek valakit, hogy ha most hirtelen sok pénzhez jutnál, örökölnél, nyernél a lottón, rád szakadna az OTP, tök mindegy, akkor mit kezdenél a pénzzel? Válasz: befektetném! Csodás! Kérdezem tovább: és mibe? Hááát, őőőőő...., csinálnék egy vállalkozást! Nagyszerű! És mire vállalkoznál? Milyen vállalkozást indítanál el? Hát, azt még nem tudom pontosan, de olyan valamibe, ami pénzt hoz. Na bumm. Ennyit a befektetésről meg a tudatosságról!

Még talán annyit az utolsó bekezdésedhez: egy hosszútávú befektetés sosem likvid, éppen azért nevezzük hosszútávúnak. A nyugdíjpénztár is ilyen és azt akár 30-40-50 évig is fizeted. Ugyanez a babakötvény is, a maga 19 évével. Ilyen időtávokban csak jósnő, voodoo vagy fehér mágia ismeretek segítségével lehet biztosra menni. Viszont ezek kockázata még hosszú távon is jóval kisebb, mint mondjuk egy részvényé, amiből viszont szinte bármikor kiszállhatsz. És így jutottunk el a szokásos mérlegelendő paraméterek kérdéseihez: futamidő, várható hozam, kockázatvállalási hajlandóság, befektetett összeg, tőkegarancia, stb....

Egyébként adom amit mondasz! Én is úgy vélem, hogy a pénzügyi (tudatosság) oktatás a magyar képzési rendszer egyik nagy hiányossága. Pont ma vitatkoztam élőben is arról valakivel, hogy az Ady Endre verselemzések (a mire gondolt itt a költő?) helyett a digitális alapok elsajátítása, vagy akár egy pénzügyi képzés mennyivel időszerűbb és hasznosabb lenne manapság a fiataloknak. Ugyanígy pl. a prezentáció készítés, vagy annak az oktatása, hogy a frissen diplomázott munkaerő hogyan adja el majd magát a munkaerőpiacon.