Hogy működik az állampapír árfolyama?

Nem jársz rosszabbul. Példával illusztrálnám. Ha pl. beteszel a bankba 100 Forintot 10%-os kamatra január elsején, akkor december 31-én kapsz 10 Ft kamatot, lesz 110 forintod.

Ha július 1-én rakod be a 100 forintot, akkor év végén csak a felét kapod, mert fél év kamat jár, lesz 105 forintod.

Állampapírnál július 1-én a fél év alatt felhalmozott kamatot fizeted meg az árfolyammal.

Tehát 100 Ft névértékű értékpapírt 105 Ft-ért veszel meg. De év végén az egész évi kamatot megkapod, 10 forintot. Szóval kapsz 10 forintot, de vételkor kifizettél 5 forintot, itt van az 5 forint fél éves kamat.

Persze az állampapírnál nem január 1, meg december 31. a forduló napok, hanem össze-vissza, csak az éves kamatidőszak miatt hoztam példának.

A kötvények árfolyamát nem csak a felhalmozott kamat mozgatja, hanem a piaci kamatláb is. Ha a piaci kamatláb emelkedik, akkor a fix kamatozású kötvények árfolyama csökken, hogy versenyképesek maradjanak a piacon. A kötvény árfolyama megegyezik a jövőbeli kamat és tőkekifizetések jelenértékével, ahol egy ‘t’ év múlva esedékes ‘C’ összegű kifizetés, ‘r’ éves (piaci) hozam mellett ma ‘PV’ árfolyamon vehető meg:

PV = C / ((1+r)^t)

Példa: 100 névértékű kötvény, évente 4% kamatot fizet, mához 0,5; 1,5 valamint 2,5 év múlva. 2,5 év múlva a névértéket visszafizeti. Ekkor a kifizetések:

0,5év múlva: 4

1,5év múlva: 4

2,5év múlva: 104

Ha a piacon elérhető hozamgörbe így néz ki:

0,5évre: 12%

1,5évre: 10%

2,5évre: 10%,

Akkor a kötvény árfolyama:

4/(1,12^0,5)+

4/(1,10^1,5)+

104/(1,10^2,5)=

89,2

100 névértékű kötvényt ma megvehetsz 89,2 forintért, azaz 89,2%-on így realizálhatod a mai napon érvényes piaci hozamgörbét.