Fiatalon saját lakás hitelre, vagy inkább bérlés?

#10: Sok esetben a törlesztőrészlet alacsonyabb, mint az albérlet. Mondjuk albérlet mellett még az önerőre is félre tenni, na az már nem egyszerű. De pont ezért nem értem, miért mennek sokan albérletbe 22-23 évesen? Én nem szégyelltem, hogy a szülőkkel éltem.

#11 Én sem szégyellnék a szüleimmel lakni.... Csak az én szüleim vidéken élnek a semmi közepén egy kisvárosban, ahol semmi nincsen. Úgy telt az egész gyerek és kamaszkorom, hogy elmentem iskolába, majd utána mentem haza és maximum kiültünk a barátaimmal a temető parkolóba beszélgetni mint a csövesek vagy sétálgattunk fel-alá a kihalt utcákon. Nem tudtam olyan nyelvet tanulni, amit szerettem volna. Nem tudtam olyan sportot vagy hobbit űzni (vagy maximum ugye otthon, egyedül amire volt lehetőség), amit szerettem volna. Nem tudtam diákmunkát vállalni a szünetekben. Nem tudtam sehova beülni a barátokkal egy pizzára, egy limonádéra, egy kávéra, semmire. Barátkozni maximum az osztálytársaimmal tudtam (vagy a suliban, de másokkal nem nagyon volt kapcsolatunk) mert nem volt lehetőség eljárni máshova, beszélgetni, barátkozni. Megváltás volt mikor az egyetem miatt végre el tudtam költözni otthonról, hogy végre kiszabadulok onnan és normális életem lehet. A bejárás a távolság és a közlekedés miatt nem volt opció, így először kollégiumban laktam, majd albérletbe mivel nem vettek fel minden évben. Most is albérletben lakom, mert ez az egyetlen lehetőségem, ha szeretnék tanulni, dolgozni vagy egyszerűen csak bármit is csinálni. Jó a kapcsolatom a szüleimmel, nem tartom cikinek vagy szégyellnivalónak mikor valaki a szüleivel él, de én az előbb felsorolt okokból soha a büdös életben nem költöznék haza.

#12: diakmunkat miért nem? Balatonon rengeteg diák munka szokott lenni szállással.