Fiatalon saját lakás hitelre, vagy inkább bérlés?

Nem tudok rá általános választ mondani, élethelyzettől függ. Ha semmi nagyobb örökség nincs kilátásban és csok-babakölcsön sem játszik, akkor érdemes lehet elkezdeni gyűjteni. De például ha már Bp-ről van szó, nem ritka, hogy nagyiék meghalnak, van egy omladozó házikójuk valamelyik keresettebb részen, a vállalkozó megveszi a telket az örökösöktől 300 misiért hogy építsen rá egy újabb 100 lakásos kaptárt, jut belőle az unokáknak is lakásra 40-60 guriga fejenként. Ilyen helyzetben inkább buliznék és verném a pénzt, vaterék úgyis csorgatnak pár tízmilliót amint ez bekövetkezik. Ha csokos-babahiteles játékos valaki, akkor megint fölösleges gyűjtögetni, mert ha van pár milliója plusz babatámogatás mellé 10 millió, máris megvan az önerő, mellé csoki, ha bírja a méhe akkor gyakorlatilag a vételár 40-60 százaléka ingyen volt, a többit meg kinyögi 20-30 év alatt.

Ha 30 után kezdesz gyűjtögetni, az már régen rossz! Huszonévesen kell önerőre gyűjtögetni és én albérletre se dobtam ki a pénzt, hanem addig a szülőkkel éltem.

Én huszonévesen inkább választom az albérletet. Most lehet mondani, hogy hosszútávon jobban megéri a sajátra gyűjteni, a törlesztő sem több, a végén a tiéd lesz, csak mennek fel az árak, minél előbb el kell kezdeni gyűjteni stb., de szerintem ez azért nagyon változó, hogy konkrétan kinek mi éri meg jobban. Én 23 évesen jelenleg még egyetemre járok és terveim szerint 26 évesen fogok végezni. Fogalmam nincs, hogy utána majd hol szeretnék vagy hol tudok elhelyezkedni, hogy pontosan mennyit fogok keresni, hogy milyen szükségleteim és igényeim lesznek lakás terén, hogy egyedül fogok-e élni vagy lesz párom stb., tehát még csak 3 évre sem terveznék így előre nemhogy több, márpedig a lakásvásárlás egy több tíz éves projekt. Valamint jelenleg hitelt sem tudnék felvenni. A jelenlegi keresetemből félre tudok tenni ugyan, de az a lakásárakhoz mérve gyakorlatilag aprópénz. Nem hiszem, hogy pályakezdőként nagyságrendekkel többet keresnék majd és akkor is meglesznek ugyanazok a költségeim mint bérleti díj, rezsi, kaja, utazás stb. Az nem opció, hogy hazaköltözzek a szülőkhöz és most is lakótársakkal lakom, ez sem kifejezetten olcsó, ha minden költséget beleszámolok. Én nem tartom reálisnak azt, hogy így spórolva belátható időn belül összejöjjön annyi pénz, hogy az már egy értékelhető önerőt kitegyen és hitelt vehessek fel hozzá, amit aztán még megint fizethetek szinte életem végéig. Úgyhogy én emiatt inkább úgy vagyok vele, hogy spórolok és odafigyelek arra, hogy mindig legyen némi félretett pénzem, de nem gyűjtök tudatosan lakásra mert esélytelennek érzem. Inkább szeretnék most a lehetőségeimhez képest jól élni, megengedni magamnak azt amire vágyom minthogy nyomorogjak azért, hogy majd öreg koromban legyen egy lakás a nevemen.