Van olyan honlap, ahol meg tudom nézni hol vannak lakások árverésre bocsátva? Mikor nem tud fizetni a hitelt felvevő és a hiénák lecsaphatnak rá?

Kérdező, ne is foglalkozz azzal aki ilyet mond neked. Gyakorlatilag én is egy szemétláda vagyok mert a lakást amit hitelre vettem azt kiadtam. Legalábbis ezt állítja pár kedves ismerősöm. Ez van.

Persze azt már nem látják hogy 20 évre el vagyok adósodva. Vagy hogy kockázatot vállaltam. "A Döbröginek jól megy."

"Az ugye megvan, hogyha megveszik az ingatlant, akkor megszabadul a tulaj a hiteltől?

Ezt ki mondta?

Ha árverésen elkelt az ingatlan, akkor a bejegyzett jogok automatikusan törlődnek a tulajdoni lapról, tehát az árverési vevő "tiszta" tulajdoni lappal indul.

Ha a vételár nem fedezi a fizetnivalókat, vagy csak részben fedezi azokat, attól még a hitel stb. továbbra is fennáll, csak a fedezetéül szolgáló ingatlan nincs már meg.

Kérdező!

Ne foglalkozz másokkal! Nézegesd csak az árverési felületeket.

NAV- -> [link]

Bírósági -> [link]

Alapjába véve különbséget kell tenni banki hitel és egyéb tartozás miatt árverezett ingatlanok között. Ahol csak az az egy ingatlana van és nincs lakhatás biztosítva, ott eleve törvényi védelem van a vételárra és nem is nagy biznisz megvenni ezeket az ingatlanokat. Lehet csak egy önmagát túlvállaló adós hibája ha oda jut. Viszont a vételár ígyis úgyis csökkenteni fogja az adósságát ami csak növekedne, ha önszántából nem képes változtatni a helyzetén évek alatt sem. Pl nem megy ki Írországba dolgozni és adja ki itthon a lakást. Mondom ezt úgy, hogy Svájci frank hitelt én is így tudtam fizetni és voltaképp elértem hogy 10 év alatt meg alig kellett belefizetni a törlesztőkbe, amikre már végrehajtást akart kérni a bank. ( ez már a sajnálatra nem méltó helyzet, mert nem is akarja megoldani a problémát sok ember, inkább siránkozik csak).

Az ajánlott mbvk és nav oldalon lévők nem banki jelzáloghitel miatt kerülnek árverésre elsődlegesen. Itt ha nem egyedüli és lakcímként bejegyzett ingatlan, úgy nem köti a jogszabály sem a vételárat. És lehet könnyen elérni, hogy piaci ár 50-70%-ért juss ingatlanhoz.

Én 8 éve vettem így végül 10 millióból 2 ingatlant 1 helyett.

"Itt ha nem egyedüli és lakcímként bejegyzett ingatlan, úgy nem köti a jogszabály sem a vételárat."

Milyen jogszabály köti a vételárat? Nem tudok ilyenről.

A hitel miatti követelés polgári jogi követelés. Nem vonatkozik rá semmiféle extra bánásmód. Az árverésre bocsátott ingatlanokkal kapcsolatos előírásokat a Vht. tartalmazza. Más "megítélés" alá kerül az az ingatlan, amely az adós vagy közeli családtagja lakhatását szolgálja, és más megítélés alá az, amelyik nem. De ez teljesen független attól, hogy milyen tartozása van az illetőnek. Mindegyikre egységesen kell alkalmazni. Még adótartozás (NAV) esetén is ugyanazok a szabályok vonatkoznak a becsérték meghatározására, vagy adott esetben azok csökkentésére.

Igen a vht.ra gondoltam. Más a lakhatási céllal bíró ingatlan árverése és más a "sokadik" ingatlan árverése.

A bedőlt lakáshitelek általában az első körbe tartoznak, azért az elég életszerű gondolom.

"Más a lakhatási céllal bíró ingatlan árverése és más a "sokadik" ingatlan árverése."

Az árverése nem más. A becsérték meghatározására, adott esetben csökkentésére van eltérő szabály, és nyilván nem azzal az ingatlannal kezdünk, amely az adós, vagy közeli hozzátartozója lakhatását szolgálja, ha van másik ingatlan is.

Ahogy fentebb is már írtam, ez teljesen független attól, hogy mi a tartozás jogalapja (hitel vagy sem), mert ez a szabályozás egységes. Én erre reagáltam, hogy nem más. Ugyanaz!

Igen ez így van, ahogy írod is, viszont a vételárat nagyban befolyásolhatja az eltérő értékelés, a lakóingatlan besorolás miatt.

Emellett erre gondoltam:

Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XCII. törvény

A 2020. december 31. napjáig hatályos szabályok szerint az ingatlant a végrehajtó kétszer tűzte ki árverésre, melyek mindegyike 60 napig tartott, és ha az ingatlan árverése másodszor is sikertelenül zárult, tehát a kikiáltási áron, vagy akár annak 50%-án – lakóingatlan esetén 70%-án vagy 100%-án – egyik árverésen sem kelt el, akkor ezt követően a végrehajtást kérő átvehette minimáláron, több végrehajtást kérő esetén pedig egy 15 napig tartó átvételi eljárás keretében volt lehetőség az ingatlan átvételére.

Ha sikertelenül zárult az újabb árverés is, akkor ismételten folyamatos árverezésre került sor, és ha újabb árverés kitűzésére került sor, vagyis a negyedikre, akkor a lakóingatlan minimálára is lecsökkenthető volt 100%-ról 90%-ra, valamint 70%-ról 50%-ra.

Ezzel szemben jelenleg 90% alatt az első szakaszban nem tekinthető érvényesnek az ajánlat.

[link]

A márciusi jogszabálymódosítás szigorúbb feltételekhez köti a fogyasztónak minősülő adósok lakóingatlanának árverésre bocsátását. A korábbi 70% helyett, most csak az ingatlan becsült értékének 100%-ára tett vételi ajánlat tekinthető érvényesnek, amennyiben az adósnak nincs több lakóingatlan a nevén, és az eljárás megkezdése előtti fél évben és jelenleg is az adott ingatlanban él. Amennyiben az ingatlan nem minősül fogyasztónak, továbbra megszerezhetők a becsült érték 70%-nak megfelelő összegért.

Ugyanarról beszélünk, csak Te másképp fogalmazol. Számomra félreérthetően. Még mindig a becsérték a központi téma.

Semmi gond, végül megtaláltuk a közös hangot. :)