Lehet hátrányom abból, ha az én számlámra fizeti be a vevő, a szüleim lakás eladásából származó pénzt?
Hát, egyrészt a szüleid mindenképp nyilatkozzák le az adásvételi szerződésben, hogy kifejezetten a te számládra kérik a fizetést, és azt teljesítésként elfogadják, stb. - ezt majd az ügyvéd tudja.
Másrészt meg neked mindenképp legyen vagy a szerződésből egy példány, vagy még jobb, ha a szüleiddel írsz erről egy megállapodást, mert különben egy esetleges NAV vagyonosodási vizsgálatnál megkérdezhetik, hogy honnan az a sok millió, miért nem volt leadózva, stb.
A 0,- Ft fizetendő adó (ingatlannál 5 év után 0,- Ft adóalap után kell szja-t fizetni) NEM egyenlő az adómentességgel. Ez két külön dolog.
Fizetni így se, úgy se kell, de a jogi megítélése nem ugyanaz a kettőnek, és például pont ebből következik, amit előttem is írtak, hogy azt a NAV-nak kell megállapítania, hogy nem szab ki adót (illetve 0,- Ft-ot szab ki), ehhez pedig bevallás kell.
A Kérdezőnek valóban fontos, hogy legyen igazolása, mi volt ez a pénz, és hogy nem az ő ingatlaneladásából származott. Akkor ugyanis be kellene vallania.
A 0,- Ft-os adó tehát nem keverendő az adómentességgel. Mentes például az egyenesági rokonok és házastársak ajándékozása az ajándékozási illeték megfizetése alól. Az egy törvényi mentesség.
Ezzel szemben az ingatlaneladásnál fizetendő szja adóalapja a szerzés évétől kezdve sávosan csökken, míg 5 év után az adóalap 0, ennek megfelelően az adó mértéke is 0,- Ft lesz. De nem mentes!
"Ezzel szemben az ingatlaneladásnál fizetendő szja adóalapja a szerzés évétől kezdve sávosan csökken, míg 5 év után az adóalap 0, ennek megfelelően az adó mértéke is 0,- Ft lesz. De nem mentes!"
... és ha nem kell jövedelmet számolni rá tekintettel, akkor bevallásköteles sem lesz...
Magyarul: Ha nem keletkezik adóköteles jövedelmem, akkor nem kell a "semmit" bevallanom. Szerzést követő 5. és további években történő ingatlanértékesítésből nem kell jövedelmet számolni, így a bevallásban sem kell vele kapcsolatban semmit feltüntetni, hiába nem az adómentes kategóriába tartozik.
A kérdezőnek nem ezért fontos a lepapírozás, hanem azért, hogy később vagyonosodás szempontjából ne legyen belőle gondja. Legyen papíron egyértelműen, hogy Ő ebben az ügyben csak mint "közreműködő" vett részt a bankszámlája felajánlásával. Ennyi.
Örökségből szerzett ingatlanról van szó. Tehát a hagyatéki leltárban szereplő összeg és a vételár közötti különbözet adóköteles.
Ha jól értem, akkor azt nyilván a szüleimnek kell befizetni majd a NAV felé.
Igen a szüleidnek, de nem ilyen "egyszerű" a kiszámítása az adóköteles jövedelemnek.
A kapott bevétellel szembe a következő kiadásokat számolhatod el, ha hitelt érdemlő irattal tudod őket igazolni:
- a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat,
- az értéknövelő beruházásokat,
- a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is
... továbbá ahogy már írtam: Szerzést követő 5. és további években történő ingatlanértékesítésből nem kell jövedelmet számolni, így a bevallásban sem kell vele kapcsolatban semmit feltüntetni...
Mivel nem írtad, hogy melyik évben örökölték, ezért nem tudható, hogy van adókötelezettségük még vagy más nincs. :)
Kedves Válaszoló!
Az öröklés óta kifizetett közös költséget, tetőfelújítást is el lehet számolni esetleg? Gondolom nem, de azért rákérdezek. :)
Kicseréltünk egy csaptelepet is azóta, az értéknövelő beruházásnak számít?
Értéknövelő beruházásnak tekintendő az ingatlan SZOKÁSOS PIACI ÉRTÉKÉT NÖVELŐ ráfordítás, valamint az átruházás előtti 24 hónapban végzett állagmegóvás költsége, ha az több mint a bevétel 5%-a.
Közös költségek, közüzemi szolgáltatás díjai semmiféleképpen ne vonhatók le költségként. Az nem növeli az ingatlan értékét, hanem annak fenntartási költségei. Szokásos piaci értéket növelő ráfordítás például egy tetőcsere. Az, hogy két cserepet kicserélsz, nem tekintendő annak. De ha a palát Bramac cserépre cseréled, így az ingatlan nagyobb értéket képvisel, magyarul jóval többet elkérhetsz érte ebben a formában, mint előtte. Értéknövelő beruházás például, ha a vizet bevezeted oda, ahol nem volt, fatüzelésű kályha helyett központi fűtést viszel be, napelemekkel látod el az ingatlant, térkövezel, kerítés nélküli ingatlant körbekerítesz, stb.
Vízcsapcsere nem ezek a kategóriák, mivel ha nem folyik belőle víz, amúgy is kicserélnéd, ez által nem fogsz jóval többet kérni a leendő vevőtől. Az egy fenntartás/karbantartás kategória.
"az átruházás előtti 24 hónapban végzett állagmegóvás költsége, ha az több mint a bevétel 5%-a."
Ez gondolom, egyértelmű... Ha egy ingatlant 15 millióért értékesítettél, és az előtte lévő 24 hónapban 750 ezer forintot meghaladó értékben állagmegóvás miatt költöttél rá, akkor az elszámolható költségnek.
Állagmegóvás: kármegelőzés, kárelhárítás, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasság érdekében végzett, az eredeti állag visszaállítását szolgáló építési tevékenység.
Például a hiányos, régi cserepeket, korhadt tetőtartó gerendákat javíttatod, kicseréled, pótolod. Ezt teszed azért, hogy egy későbbi kárt elhárítsál, és ne szakadjon rád idővel a tető. Ez állagmegóvás. Az is ha a kidőlt kerítést helyrehozatod.
Állagmegóvásnál minimális értéket határoz meg a törvény.
Remélem az egyértelmű, hogy minden költségként elszámolt összeget tudni kell hitelt érdemlő irattal igazolni! Nyugta nem hitelt érdemlő irat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!