Ingatlan bérbeadásakor mi a helyes eljárás?
Rengeteg mindent elolvastam ezzel kapcsolatban, de vannak még kétségeim, pontosítás kérnék hozzá értőktől:
1./ A kiadott lakás biztosítási díját tényleg nem lehet elszámolni költségként?
2./ Ha az egyik hónap közepétől tudom csak elkezdeni a bérbeadást, akkor az arra a hónapra eső rezsiköltséget arányosítva tudom csak elszámolni kiadásként?
3./ Ha van olyan hónap, amikor nem veszi ki senki, akkor az abban az időszakban felmerült költség elszámolható?
4./ A bérleti díj átvételét igazoló iraton fel kell tüntetni a címemet is. Ha nem vagyok bejelentve a bérleményben, akkor is azt a címet kell feltüntetnem, vagy azt, ahol ténylegesen lakom? A szolgáltatói számlákon is a tényleges címem szerepel, és fogyasztási helyként van feltüntetve a bérlemény.
Mi a helyes eljárás azért, hogy az adóhatóság ne találjon bennük kivetnivalót?
Könyvelő ajánlást - köszönöm - de nem kérek. :)
1-esnek teljesen igaza van - ment a zöld.
Ez itt a gyakori kérdések, amit viszont Te kérdezel, az egyáltalán nem gyakori, hanem speciális, könyvelési, adózási kérdések.
Ilyen komolyabb kérdésekben, ha nem akarsz beleszaladni egy jókora NAV-os büntibe - szintén vagy könyvelőt vagy NAV Call centert tudom ajánlani.
Ráadásul idén pont kiemelt figyelmet szentel a NAV a lakáskiadásra, AirBnb-re, stb.
Ugye ezt nem mondjátok komolyan? Ez olyan volumenű kérdés lenne? Hát nem ezért, és hasonlókért van a GYIK? :)
Ennél sokkal extrább kérdésekre (és bonyolultabbakra is) kapnak választ kérdezők.
Én - mint írtam már - mindent elolvastam az egészről, csak a részletkérdésekben vesztem el. Gondoltam, egy olyan, aki gyakorlott bérbeadó kapásból vágja rá a dolgokat.
Könyvelő nem kell, égettem már meg magam miattuk...
Szerintem nem olyan bonyolult ez, és nem is olyan speciális.
1./ A kiadott lakás biztosítási díját tényleg nem lehet elszámolni költségként?
miért ne lehetne? Ki mondott ilyet? Minden költséget el lehet számolni, ami az ingatlan kiadáshoz kapcsolódik.
2./ Ha az egyik hónap közepétől tudom csak elkezdeni a bérbeadást, akkor az arra a hónapra eső rezsiköltséget arányosítva tudom csak elszámolni kiadásként?
Ha már alapvetően kiadásra készíted fel a lakást, vagy már kész is van, csak még nem tudtad kiadni, akkor már elszámolhatod a költségeket.
3./ Ha van olyan hónap, amikor nem veszi ki senki, akkor az abban az időszakban felmerült költség elszámolható?
Hasonló, mint az előző. Ha várod a bérlőt, akkor már a bérbeadási tevékenységhez kapcsolódóan merülnek fel a rezsi költségek, elszámolhatod azt.
4./ A bérleti díj átvételét igazoló iraton fel kell tüntetni a címemet is. Ha nem vagyok bejelentve a bérleményben, akkor is azt a címet kell feltüntetnem, vagy azt, ahol ténylegesen lakom? A szolgáltatói számlákon is a tényleges címem szerepel, és fogyasztási helyként van feltüntetve a bérlemény.
Mi a helyes eljárás azért, hogy az adóhatóság ne találjon bennük kivetnivalót?
Alapvetően mindenütt a lakcímedet kell feltüntetned. Így a bérleti szerződésen, vagy ha számlát kérsz a tevékenységeddel kapcsolatos költségekről, akkor is azt kell ráiratnod. Az átvétei elismervényre én nem szoktam címet írni, egyértelmű, hogy ki vette át (abból amúgy nincs is másodpéldány, azt nem kell bemutatnod a NAV-nak).
Köszönöm szépen a választ.
A biztosítási díjról az SZJA törvény 3. számú melléklet V. rész 5. pontjánál olvastam.
A biztosítás tényleg benne van, eddig sosem tűnt fel. De azt írja, hogy ha a törvény másképp nem rendelkezik. Meg itt ugye a biztosítás általánosságban van feltűntetve. Szóval én azt tartanám életszerőnek, ha valahol máshol nevesítve lenne, hogy a kiadott ingatlan vagyon-biztosítása, az költség (míg ha a tulaj magára életbiztosítást köt, az nem). De nem találtam ilyen részt sem, ahol a biztosítás tovább részletezve lenne.
De egy érdekes dolog:
Az értékcsökkenésről szóló rész ezt írja a 11. mellékletben:"A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók - az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi.
Szóval azt külön részletezi a törvény, hogy hogyan kell elszámolni azt a biztosítási díjat, ami az üzembehelyezésig merül fel. Már csak ebből is arra következtetnék, hogy alapvetően el lehet számolni azt.
... ezt viszont én nem vettem észre... :)
Egyébként is "köztudott", hogy törvényeink, rendeleteink úgy vannak megfogalmazva, hogy még véletlenül se legyenek egyértelműek.
Köszönöm szépen a segítségedet!
Nyomoztam. Megosztom, hogy másoknak is segítsek vele.
A lakás biztosítási díja nem a tevékenységgel szorosan összefüggő költség, ez által nem is lehet elszámolni a bevétellel szemben, ahogy a törvény is kimondja.
Pénzmozgás szemléletben kell nézni a dolgokat, aszerint vehetők figyelembe a kiadások is, kivéve, ha törvény mást enged meg. Például amortizáció elszámolásánál. Ha nem adom ki a lakást, akkor az abban az időszakban felmerült kiadás sem számolható el a bevétellel szemben. Ez akkor nem igaz csak, ha vállalkozásban végzem a bérbeadást. De ha magánszemélyként, akkor megint csak pénzforgalmi szemléletben lehet gondolkodni.
Az átvételt igazoló iraton a nevünk, adóazonosító jelünk mellett a bejelentett lakcímet tüntetjük fel és a "szöveg" részben utalunk arra, hogy melyik bérleménnyel kapcsolatban veszünk át összeget a bérlőtől.
:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!