Ha vaterán adok el évi 300 000ft értékben, megunt dolgokat, akkor hogy kell adózni?

Bemásolom az adóhivatal állásfoglalását:

Az internetes kereskedelem másik „ága” a magánszemélyek által végzett használtcikk-értékesítés, melyet az internet adta lehetőségek különösen kényelmessé, egyszerűvé és hatékonnyá tettek. Csak idő kérdése volt, hogy egyes szolgáltatók külön erre a célra hozzanak létre internetes aukciós portálokat, mint az eBay, Amazon vagy Magyarországon a Vatera, Tesz-vesz stb. Az ilyen ügyletek bonyolítói jellemzően magánszemélyek, akik az adózásban sokszor eleve kevésbé jártasak, így lényeges, hogy ezen ügyletek adókötelezettségeiről is beszéljünk.

A téma aktualitását növeli, hogy az ingó értékesítés szabályai 2012. január 1-i hatállyal változtak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja tv.). Az internetes értékesítésből származó látens jövedelmek elértek egy olyan „kritikus tömeget”, amelyen túl a hatályos szabályozás már nem volt adekvát a jelenség társadalmi súlyával, jelentőségével, illetve természetesen megjelentek a lehetőséget visszaélésszerűen kihasználók, akik az ilyen úton történő értékesítéssel jelentős jövedelmeket vontak ki az adózás alól.

Ennek részletesebb kifejtése előtt elsőként hangsúlyozni szükséges, hogy ingó vagyontárgyak értékesítésével összefüggésben keletkező adókötelezettséget nem befolyásolja az a körülmény, hogy az értékesítést internetes portálon keresztül vagy más módon végzi a magánszemély.

Az ingó vagyontárgy fogalmát Szja tv. 3.§ 30. pontja határozza meg. Eszerint ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).

A forgalomban nem lévő bankjegy, pénzérme nem fizetőeszköz.

1.1. A jövedelem megállapítása

Az ingó értékesítési tevékenység bevételéből a jövedelmet - 2012. január 1-től - csak abban az esetben kell megállapítani, ha a bevétel a 600 ezer forintot meghaladta [Szja tv. 58.§ (9)].

A jövedelem megállapítása során az ingó vagyontárgy elidegenítéséért kapott ellenértékből levonható a szerzésre fordított összeg, valamint az ingóság megszerzésével, az értékének a növelésével és az eladásával kapcsolatosan igazoltan felmerült kiadás. Az Szja tv. 58.§ (4) bekezdése felsorolja, hogy szerzési értékként mi vehető figyelembe; eszerint megszerzésre fordított összegként a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték fogadható el (a törvény meghatározza továbbá a külföldről beszerzett, az örökölt és ingyenesen szerzett ingóság szerzési értékét).

Ha a megszerzésre fordított összeg az 58.§ (4) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.

A használtcikk értékesítés esetén jellemző (bár nem kizárólagos, különösen a gyűjteményt szolgáló, eszmei értékű ingóságok esetén), hogy a beszerzési ár magasabb, mint az eladási ár, ilyenkor abból jövedelem nem is származik, feltéve, hogy a beszerzési ár az előzőek szerint igazolható.

1.2. Az ingóértékesítésből származó jövedelem, mint elkülönült adózó jövedelem

Az adóegyszerűsítési törekvések egyik megnyilvánulásaként egyes elkülönülten adózó jövedelmek speciális kulcsai eltűntek, így 2011. január 1-től az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem után is 16% az adómérték [Szja tv. 58.§ (6)]. Ezt egészíti ki az a szabály, mely szerint az adóévben ilyen címen megszerzett összes jövedelem után kiszámított adóból 32 ezer forintot nem kell megfizetni.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha az ingó értékesítésből származó jövedelme az adóévben nem haladja meg a 200 ezer forintot.

Ebben az esetben további „kedvezmény” is jár a magánszemély számára [Szja tv. 11.§ (3) bekezdés b) pontja], mely szerint ezt a bevételt a bevallásban szerepeltetni sem kell, azaz nem kell bevallani (amennyiben az említett jövedelem több 200 ezer forintnál, akkor azt be kell vallani, de a jövedelem után kiszámított adóból 32 ezer forintot nem kell megfizetni).

Az elkülönülten adózó jövedelem adóját a bevallás benyújtásának határidejéig kell megfizetni.

Lényeges továbbá, hogy az előzőekben leírtak szerint megállapított jövedelem után egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni.

Az adómértékek és mentességek 2012-ben lényegében azonosak a 2011-es szabályokkal. A változás teljesen más irányú: azt érinti ugyanis, hogy mely esetekben minősül az ingó-értékesítés üzletszerűnek, aminek az lesz a következménye, hogy a tevékenységből származó jövedelem az elkülönülten adózó jövedelmek alól átkerül az önálló tevékenységből származó jövedelem adóztatása alá. Lényeges azonban, hogy ezzel nem a jövedelem megállapításának módja változik, hanem csak annak adóztatása.

1.3. Az önálló tevékenység szabályainak alkalmazása az ingó értékesítéséből származó jövedelemre

Ehelyütt is hangsúlyozandó, hogy a jövedelmet nem kell megállapítani, ha a bevétel nem haladja meg a 600 ezer forintot.

Az Szja tv. 58.§ (8) bekezdése szerint, ha az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység [3.§ 46. pont] keretében történik, az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

A rendelkezésből kiolvasható, hogy a jövedelem megállapítása változatlanul az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok [az 58.§ (1)-(5) bekezdés rendelkezései - lásd az 1.1. pontban] szerint történik, csak az adó megállapításának módja változik: a jövedelem nem elkülönülten adózó jövedelemként, hanem az összevont adóalap részeként adózik. Az 58.§ (7) bekezdése - mely szerint az ingóértékesítésből származó jövedelem adójából 32 ezer forintot nem kell megfizetni - ilyen esetben nem alkalmazható.

Az összevont adóalap adóját főszabályként adóelőlegként kell megfizetni. Ingó értékesítésből származó jövedelem esetén azonban az adózó adóelőleg-megállapításra és fizetésre negyedévente nem köteles, elegendő az adót az éves ’53-as Bevallás a személyi jövedelemadó, a járulék, a különadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségről, mindezek helyesbítéséről, önellenőrzéséről elnevezésű bevallási nyomtatványon (továbbiakban: Szja bevallás) bevallani és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni. Amennyiben a vevő kifizetőnek minősül, a kifizetőnek sem kell az adóelőleget megállapítania, illetve levonnia. Ugyanez vonatkozik az eho-ra is.

Már itt megjegyezzük, hogy amennyiben a magánszemély saját maga által készített termékeket értékesít, akkor ez a tevékenysége minden esetben önálló tevékenységnek minősül, így az adókötelezettségét is az erre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie. Az ilyen jellegű önálló tevékenység megkezdését be kell jelenteni az adóhatóságnak.

Lényeges továbbá, hogy az ingó értékesítési tevékenység - az adózó választása szerint - folytatható vállalkozás keretein belül is. Amennyiben a magánszemély egyéni vállalkozóként folytatja az ingó értékesítést, akkor az alábbiakban kifejtetteknek értelemszerűen nincs további jelentősége, ilyenkor a magánszemély az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint teljesíti az adókötelezettségét.

Az adó mértéke az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint is 16%, azonban az adóalapot 2012. adóévtől 2 millió 242 ezer forint feletti éves összevonás alá eső jövedelem felett szuperbruttósítani kell.

Ha a jövedelemre az önálló tevékenység adózási szabályait kell alkalmazni, az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a magánszemélynek a (szuperbruttósítás előtti) jövedelem után 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. [Nem kell eho-t fizetni mindaddig, amíg a magánszemély bevétele nem haladja a 600 ezer forintot, mivel az Eho tv. 3.§ (5) bekezdése alapján mentes az eho alól az olyan jövedelem, amelynek adóját nem kell megállapítani.]

Az Szja tv. 29.§ (1) bekezdése szerint, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére - kivéve, ha azt költségként elszámolhatja, vagy azt számára megtérítették - a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

Ezek tehát azok a terhek, melyekkel számolnia kell annak a magánszemélynek, aki tevékenységét üzletszerűen végzi. Az elmondottak miatt kulcsfontosságúvá vált, hogy pontosan meghatározzuk, mi minősül üzletszerűnek.

Az üzletszerűség 2012. január 1-től

Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.”

A költségeket mindig a bevételből vonjuk le, nem pedig az adóköteles jövedelemből (jövedelem).

Hiszen a jövedelem megállapítása:

bevétel

- költségek (ide tartozik a jutalék is, ha hitelesen igazolni tudod, mint bármely más költséget is)

= jövedelem (adóköteles jövedelem)

Hiába száraz, Neked kell eldöntened, hogy ezeket az értékesítéseket "üzletszerűen" végzed-e, vagy pedig sima magánszemélyként.

Hogy mi üzletszerű, az a bemásoltak legvégén van.

Azért nem mindegy, mert ha sima magánszemélyes az értékesítés (tehát évente egyszer-kétszer adsz el dolgaidat), akkor külön adózó jövedelemként funkciónál, viszont, ha üzletszerű (gazdasági tevékenységnek számít), akkor már adószámot kell kérni rá, és a külön adózó jövedelmek kategóriából átkerül az önálló tevékenységből származó kategóriába, amely az adóalap része lesz.

Hát csak ennyi az, amin gondolkodni kéne, mivel a játékszabályok egy kicsit eltérnek a két dolog között.

A 200 ezer forint "adómentes" határ az a jövedelemre vonatkozik. Nem szabad összetéveszteni a bevételt, a költséget és a kettő különbözetéből származó jövedelmet (adóköteles jövedelem, vagy adóalap).

600 ezer forintos határ a bevételre van, 200 ezer forintos határ pedig a jövedelemre.

Hogy miért? Egy példa rá:

Eladom az autómat 800 ezer forintért. Ez a bevételem. Meghaladtam a 600 ezer forint bevételi határt, tehát megnézem, hogy ha adóznom kellene belőle, mennyire jön ki az adóköteles jövedelem (jövedelem). Nem tudom bizonylatolni, hogy mennyiért vettem annak idején a kocsimat, tehát nincs "megszerzéskori értékem". Ezer éve történt. Így a törvény szerint a bevétel 25 %-a lesz a jövedelmem ebből a 800 ezer forintos bevételből. Az pontosan 200 ezer forint. Tehát nem léptem át a 200 ezer forintos "adómentes" jövedelem határt sem, attól függetlenül, hogy a 600 ezer forintos bevételi határt pedig átléptem.

A fentiek alapján szintén nem kell foglalkoznom bevallással és adófizetéssel sem.

De ha 1 millióért adnám el ugyanezt az autót, akkor az ebből származó jövedelmem: 250 ezer lenne. Ennek adója: 40.000 Ft (16 %). Mivel az ebből származó jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét nem kell megfizetni. Ezért ezt a 40 ezerből levonva, az adófizetési kötelezettségem: 8 ezer forint lesz.

A most általam leírtak csak arra az esetre vonatkoznak totálisan, amikor valaki nem üzletszerűen, és magánszemélyként értékesíti ingóságait.

Ha már üzletszerűen (gazdasági tevékenységnek minősül), akkor teljesen a fentieket nem lehet ráhúzni!