Lendítene a gazdagságon egy sztrájk a bankok nagy kamatlábai ellen?

Észrevétel 1:

Potenciális „sztrájklehetőség”:

A betétesek kiveszik a pénzüket a bankból és áru(pénz)t vesznek belőle, pl. befektetési arany/ezüst érme.

Ha ezt nagy tömegek megcsinálják, akkor az egész kártyavár összeomlik…

Ez a bankok rémálma…

Rossz hír:

Ezt nem fogja díjazni az állam:

„Executive Order 6102 is an Executive Order signed on April 5, 1933, by U.S. President Franklin D. Roosevelt "FORBIDDING the Hoarding of Gold Coin, Gold Bullion, and Gold Certificates" by U.S. citizens”

[link]

Észrevétel 2:

Nagyon alacsonyak a kamatlábak…

A magas törlesztőrészletek a devizahitelek esetében árfolyamkockázatból/országkockázati felárból adódnak.

A magyar kamatlábak se magasak.

A probléma inkább ott van, hogy mindenki természetesnek veszi, hogy (semmiből teremtett) hitelre vásárol.

A (reál) betéti kamatok pedig olyan alacsonyak, hogy nem érdemes bankbetétben takarékoskodni, itt minden körülmény a spekulációra ösztönöz.

Kedves tüntető!

Bocsánat, kérdező!

Hogyan akarsz tüntetni a bankok ellen? Kimész az utcára és kiabálsz, hogy aggyanak, aggyanak, vagy bevered az ablakjukat? Ha munkaidőben csinálod, elvisz a finánc, mert azt hiszik rabolni akarsz. Ha meg este, akkor nem hallják. Bocsáss meg, melyik országban élsz, ahol ennyi milliót tudsz felvenni, ilyen kis százalékra?

0745 sokat érhetsz a gazdasághoz hogy ilyet írsz.

Különbség van egy "3 millió 120 hónapra CHF alapon 0 önerővel, hogy új Suzukiba tehessem a seggem illetve hogy a szomszédot megegye a sárga irigység" meg egy vállalkozói hitel között. Rengeteg dolog van, amihez elengedhetetlen a hitel, tehát egyetértek a pék és kenyér példájával ottan fentebb.

+ azt is tudomásul kéne venni, hogy a részleges tartalékolású bank nem piaci intézmény, hanem privilegizált, felülről kontrollált szereplő a bankjegy-kibocsátási monopólium mögött.

Klasszikus értelemben véve ez már nem is bank, hanem afféle elektronikus pénznyomtató franchise rendszer.