Lakás kiadás tételes költség elszámolással, magánszemélyként. Valaki le tudná írni konyhanyelven hogyan kell csinálni? Összeszedtem amit én tudok.
Amit tudok:
Közjegyző általi szerződés kell
Havonta amikor kifizetnek kell egy számviteli bizonylatot csináljak ami kb egy füzet aláírással h átvettem pénzt stb néhány adattal mint adószám stb
Ha tételes költség elszámolás van az sokkal kedvezőbb mint a 10%os költség átalány
De a tételesnél elvileg egyben kell elkérjem a rezsi és albérlet árát de honnan tudjam előre a rezsit? Ha fix a díj az albérlő nem fog spórolni a rezsivel.
És megőrzöm összes számlát csekket amit befizetek?
És májusban amikor jön szja bevallás vhogy becsatolom azt az 50 dokumentumot csekkek egész evben stb és 2% amortizaciot levonom (nem ajándékba kaptam lakást) és fizetek az így maradó alap után 15%-ot.
Továbbá a közös költség felújítási alap részét és lakás biztosítás részét nem terhelhetem rá a bérlőre.
Valaki ki tudna javítani hol hibázok?
Köszönöm szépen
"Közjegyző általi szerződés kell"
Nem kell, csak ajánlott. Lakás kiürítése esetén gyorsabb az eljárás, de enélkül is mennek a dolgok.
"Havonta amikor kifizetnek kell egy számviteli bizonylatot csináljak ami kb egy füzet aláírással h átvettem pénzt stb néhány adattal mint adószám stb."
A néhány adatot az SZJA törvény szabályozza. Tehát vannak kötelező tartami elemei egy ilyen számviteli bizonylatnak, csak akkor számít annak. Simán jó a nyomtatványboltban kapható bevételi pénztárbizonylat hozzá.
"Ha tételes költség elszámolás van az sokkal kedvezőbb mint a 10%os költség átalány"
Ez nyilván attól függ, hogy mekkora a költség az ingatlan kiadással kapcsolatban. Ha több, mint a bevétel 10 %-a, akkor logikusan kedvezőbb a tételes költségelszámolás.
"De a tételesnél elvileg egyben kell elkérjem a rezsi és albérlet árát de honnan tudjam előre a rezsit? Ha fix a díj az albérlő nem fog spórolni a rezsivel."
Sem elvileg, sem gyakorlatilag nem kell egyben kérned semmit. Akkor lesz a bevételed, amikor azt megkapod. Ha egy hónap valamiért kiesik, akkor a következő hónapban lesz az bevételed. Ha máskor fizeti a rezsit, mint a bérleti díjat, akkor nyilván a fizetés dátuma lesz a mérvadó. Te akkor jutsz a bevételedhez.
"És megőrzöm összes számlát csekket amit befizetek?" Természetesen igen, az adó elévülésének végéig. (5 év, de gyakorlatilag 6 év).
"És májusban amikor jön szja bevallás vhogy becsatolom azt az 50 dokumentumot csekkek egész evben stb és 2% amortizaciot levonom (nem ajándékba kaptam lakást) és fizetek az így maradó alap után 15%-ot."
Bevalláshoz soha nem csatolunk semmit. A bevallás alapjaként szolgáló bizonylatokat neked kell megőrizned az adó elévülésének idejéig. Ha a NAV bármikor az alatt kéri bemutatni ellenőrzésre, akkor azt biztosítanod kell tudni. Tehát te őrzöd.
"Továbbá a közös költség felújítási alap részét és lakás biztosítás részét nem terhelhetem rá a bérlőre."
Bármit ráterhelhetsz a bérlőre. Az más kérdés, hogy a bevételeddel szemben mit számolhatsz el költségként. A lakásbiztosítást konkrétan nem, mert nevesíti is az SZJA törvény, hogy azt nem számolhatod el költségként. A közös költséget teljes egészében függetlenül attól, hogy miből tevődik össze.
"csak akkor tudja meg ha egyszer megkérdi."
Az SZJA bevallás megfelelő sorában jelölnöd kell, hogy 10 % költséghányad figyelembevételével állapítottad meg az adóköteles jövedelmed a bevételedből, vagy sem.
Miért van ez?
Mert ha év közben 10 % költség figyelembe vételével állapítottad meg a negyedéves SZJA kötelezettségeidet, attól még év végén a bevallás keretén belül választhatod a tételes költségelszámolást, ha az neked adózás szempontjából kedvezőbb. Fordítva már nem igaz. Év közbeni tételes esetén a bevallásban nem választhatod a 10 % költséghányadot.
Nyilván ehhez a költségszámlákat mégis kell gyűjtögetni...
Köszi. Ez adóbevallásban úgy jelenik meg kb hogy például negyedévente az elmúlt 3 hónapra beírom hogy bevétel: 1000 ft, költség: 700 ft, és különbözet után fizetek 300*15%-ot?
Köszi tényleg rengeteget segítesz tudatlanságomon, és biztosan sok másik embernek is aki majd ezt olvassa :-)
Tehát igaz hogy negyedévente de mégis kb egy bevétel meg költség összeget fog látni és ha egyszer rákérdeznek meg kell mutassam a saját számításaim, rezsit igazoló dokumentumokat stb.
Félreértek valamit?
Nem érted félre.
Az SZJA törvény szerint kötelező vezetned bevételi- és költségnyilvántartást. Ennek a nyilvántartásnak a kötelező tartalmi elemeit is leírja az SZJA törvény.
Mivel negyedévente van SZJA előlegfizetési kötelezettséged, ezért ezt a nyilvántartást negyedévente úgymond "le kell zárnod". Tehát megállapítod, hogy mennyi a bevételed ez alatt az idő alatt, mennyi a kiadásod (amit elszámolhatsz a bevételeddel szemben költségként), és mennyi a belőle származó adóköteles jövedelmed. Kiszámolod utána a 15 % SZJA-t, majd megfizeted a negyedévet követő hó 12-ig az SZJA-hoz tartozó megfelelő számlaszámra, hivatkozva az adóazonosító jeledre.
Ezt egy adóéven belül 4-szer megcsinálod. Utolsó negyedéves fizetnivalód a következő év január 12-én lesz esedékes.
Eltelik az adóév, teljesen lezárod ezt a bizonyos bevételi- és költségnyilvántartásodat. Rögtön ott lesz, hogy összesen mennyi volt az adóévben a bevételed, az elszámolt költséged, az adóköteles jövedelmed.
Ezt az "összesent" fogod feltüntetni a bevallás megfelelő sorában. Továbbá a negyedéves fizetési kötelezettségedet is negyedéves bontásban. Ezt negyedéves bontásban, míg a bevételt/költséget/adóköteles jövedelmet csak egy összegben.
Azon kívül feltünteted azt is, hogy a negyedéves fizetési kötelezettségekből valójában mennyit fizettél meg. Ha többet, akkor visszaigénylésed lesz, ha kevesebbet, akkor fizetnivalód lesz még, ha pontosan annyit, akkor sem ez, sem az nem lesz.
A bevallásban feltüntetett adatok alapját (bevételi- és költségnyilvántartás, számlák stb.) az adó elévülésének idejéig meg kell őrizned. Bármikor bekérheti ellenőrzésre az adóhatóság ezen az időszakon belül.
A bevételi- és költségnyilvántartást kockás papíron is vezetheted, vagy akár egy füzetben. A lényeg, hogy a kötelező tartalmi elemeket megtalálja benne az adóhatóság, ha valaha bekéri ellenőrzésre.
Kötelező tartalmi elemei (SZJA törvényből):
"A bevételi és költségnyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a gazdasági esemény időpontja;
c) a bizonylat sorszáma;
d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés);
e) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni);
f) a bevétel összege;
g) a bevételből levont adóelőleg;
h) a költség összege;
i) a jövedelem.
Nyilván csak azokat az oszlopokat használod belőle, ami rád vonatkozik.
Ha csak bevételi nyilvántartást vagy köteles vezetni, akkor annak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) sorszám;
b) a bevétel megszerzésének időpontja;
c) a bizonylat sorszáma;
d) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni);
e) a bevétel összege;
f) a bevételből levont adóelőleg;
g) a jövedelem.
Csak bevételi nyilvántartást az vezethet, aki 10 %-os költséghányad figyelembevételével állapítja meg az adóköteles jövedelmét, tehát kiadásait nem számolja el számlák alapján tételesen költségként.
Aki tételes költségelszámolást választ, az köteles bevételi- és költségnyilvántartás vezetni.
Valószínűleg lehet nyomtatványboltban is kapni ehhez kapcsolódó nyomtatványt (pár éve még lehetett). Amit ajánlanak a boltban, meg kell nézni, hogy a fenti adatokat valóban tartalmazza-e. Ha igen, akkor nyugodtan kiválthatod vele a kockás papíron történő vezetést. A beszerzési árát még el is számolhatod számla alapján költségként. :)
Köszi szépen rengeteget segítettél!
Az utolsó kérdésem hogy a "bizonylat sorszáma" pl 1,2,3 stb tehát én találom ki igaz?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!