Kezdőoldal » Üzlet és pénzügyek » Adózás, könyvelés » Lakás kiadás tételes költség...

Lakás kiadás tételes költség elszámolással, magánszemélyként. Valaki le tudná írni konyhanyelven hogyan kell csinálni? Összeszedtem amit én tudok.

Figyelt kérdés

Amit tudok:


Közjegyző általi szerződés kell


Havonta amikor kifizetnek kell egy számviteli bizonylatot csináljak ami kb egy füzet aláírással h átvettem pénzt stb néhány adattal mint adószám stb


Ha tételes költség elszámolás van az sokkal kedvezőbb mint a 10%os költség átalány


De a tételesnél elvileg egyben kell elkérjem a rezsi és albérlet árát de honnan tudjam előre a rezsit? Ha fix a díj az albérlő nem fog spórolni a rezsivel.


És megőrzöm összes számlát csekket amit befizetek?


És májusban amikor jön szja bevallás vhogy becsatolom azt az 50 dokumentumot csekkek egész evben stb és 2% amortizaciot levonom (nem ajándékba kaptam lakást) és fizetek az így maradó alap után 15%-ot.


Továbbá a közös költség felújítási alap részét és lakás biztosítás részét nem terhelhetem rá a bérlőre.


Valaki ki tudna javítani hol hibázok?


Köszönöm szépen



aug. 26. 18:48
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
Huhh, elég sok helyen. Most már fekszek le, nem írok litániát, ha holnapig nem válaszolja meg más, akkor talán kifejtem.
aug. 26. 22:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen rengeteget segítene, nem találtam egy átfogó konyhanyelvű leírást sehol hogy az olyanok is megértsék mint én :-)
aug. 26. 23:37
 3/11 anonim ***** válasza:

"Közjegyző általi szerződés kell"


Nem kell, csak ajánlott. Lakás kiürítése esetén gyorsabb az eljárás, de enélkül is mennek a dolgok.



"Havonta amikor kifizetnek kell egy számviteli bizonylatot csináljak ami kb egy füzet aláírással h átvettem pénzt stb néhány adattal mint adószám stb."

A néhány adatot az SZJA törvény szabályozza. Tehát vannak kötelező tartami elemei egy ilyen számviteli bizonylatnak, csak akkor számít annak. Simán jó a nyomtatványboltban kapható bevételi pénztárbizonylat hozzá.



"Ha tételes költség elszámolás van az sokkal kedvezőbb mint a 10%os költség átalány"

Ez nyilván attól függ, hogy mekkora a költség az ingatlan kiadással kapcsolatban. Ha több, mint a bevétel 10 %-a, akkor logikusan kedvezőbb a tételes költségelszámolás.



"De a tételesnél elvileg egyben kell elkérjem a rezsi és albérlet árát de honnan tudjam előre a rezsit? Ha fix a díj az albérlő nem fog spórolni a rezsivel."

Sem elvileg, sem gyakorlatilag nem kell egyben kérned semmit. Akkor lesz a bevételed, amikor azt megkapod. Ha egy hónap valamiért kiesik, akkor a következő hónapban lesz az bevételed. Ha máskor fizeti a rezsit, mint a bérleti díjat, akkor nyilván a fizetés dátuma lesz a mérvadó. Te akkor jutsz a bevételedhez.



"És megőrzöm összes számlát csekket amit befizetek?" Természetesen igen, az adó elévülésének végéig. (5 év, de gyakorlatilag 6 év).



"És májusban amikor jön szja bevallás vhogy becsatolom azt az 50 dokumentumot csekkek egész evben stb és 2% amortizaciot levonom (nem ajándékba kaptam lakást) és fizetek az így maradó alap után 15%-ot."

Bevalláshoz soha nem csatolunk semmit. A bevallás alapjaként szolgáló bizonylatokat neked kell megőrizned az adó elévülésének idejéig. Ha a NAV bármikor az alatt kéri bemutatni ellenőrzésre, akkor azt biztosítanod kell tudni. Tehát te őrzöd.



"Továbbá a közös költség felújítási alap részét és lakás biztosítás részét nem terhelhetem rá a bérlőre."

Bármit ráterhelhetsz a bérlőre. Az más kérdés, hogy a bevételeddel szemben mit számolhatsz el költségként. A lakásbiztosítást konkrétan nem, mert nevesíti is az SZJA törvény, hogy azt nem számolhatod el költségként. A közös költséget teljes egészében függetlenül attól, hogy miből tevődik össze.

aug. 27. 04:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 A kérdező kommentje:
Köszi szépen. Akkor lényegében egyszerűen a nav egy összeget lát és azt se tudja hogy én tételessel számoltam vagy simán vagy mi alapján - csak akkor tudja meg ha egyszer megkérdi. Jól értem?
aug. 27. 12:49
 5/11 anonim ***** válasza:

"csak akkor tudja meg ha egyszer megkérdi."


Az SZJA bevallás megfelelő sorában jelölnöd kell, hogy 10 % költséghányad figyelembevételével állapítottad meg az adóköteles jövedelmed a bevételedből, vagy sem.


Miért van ez?


Mert ha év közben 10 % költség figyelembe vételével állapítottad meg a negyedéves SZJA kötelezettségeidet, attól még év végén a bevallás keretén belül választhatod a tételes költségelszámolást, ha az neked adózás szempontjából kedvezőbb. Fordítva már nem igaz. Év közbeni tételes esetén a bevallásban nem választhatod a 10 % költséghányadot.

Nyilván ehhez a költségszámlákat mégis kell gyűjtögetni...

aug. 27. 20:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 anonim ***** válasza:
... és nem csak egy összeget lát, mert fel kell tüntetned az összes bevételed, a vele szemben állított (elszámolt) költségeidet és a kettő különbözeteként az adóköteles jövedelmed az adóbevallásban...
aug. 27. 20:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 A kérdező kommentje:

Köszi. Ez adóbevallásban úgy jelenik meg kb hogy például negyedévente az elmúlt 3 hónapra beírom hogy bevétel: 1000 ft, költség: 700 ft, és különbözet után fizetek 300*15%-ot?


Köszi tényleg rengeteget segítesz tudatlanságomon, és biztosan sok másik embernek is aki majd ezt olvassa :-)


Tehát igaz hogy negyedévente de mégis kb egy bevétel meg költség összeget fog látni és ha egyszer rákérdeznek meg kell mutassam a saját számításaim, rezsit igazoló dokumentumokat stb.


Félreértek valamit?

aug. 27. 20:33
 8/11 anonim ***** válasza:

Nem érted félre.


Az SZJA törvény szerint kötelező vezetned bevételi- és költségnyilvántartást. Ennek a nyilvántartásnak a kötelező tartalmi elemeit is leírja az SZJA törvény.

Mivel negyedévente van SZJA előlegfizetési kötelezettséged, ezért ezt a nyilvántartást negyedévente úgymond "le kell zárnod". Tehát megállapítod, hogy mennyi a bevételed ez alatt az idő alatt, mennyi a kiadásod (amit elszámolhatsz a bevételeddel szemben költségként), és mennyi a belőle származó adóköteles jövedelmed. Kiszámolod utána a 15 % SZJA-t, majd megfizeted a negyedévet követő hó 12-ig az SZJA-hoz tartozó megfelelő számlaszámra, hivatkozva az adóazonosító jeledre.

Ezt egy adóéven belül 4-szer megcsinálod. Utolsó negyedéves fizetnivalód a következő év január 12-én lesz esedékes.

Eltelik az adóév, teljesen lezárod ezt a bizonyos bevételi- és költségnyilvántartásodat. Rögtön ott lesz, hogy összesen mennyi volt az adóévben a bevételed, az elszámolt költséged, az adóköteles jövedelmed.

Ezt az "összesent" fogod feltüntetni a bevallás megfelelő sorában. Továbbá a negyedéves fizetési kötelezettségedet is negyedéves bontásban. Ezt negyedéves bontásban, míg a bevételt/költséget/adóköteles jövedelmet csak egy összegben.

Azon kívül feltünteted azt is, hogy a negyedéves fizetési kötelezettségekből valójában mennyit fizettél meg. Ha többet, akkor visszaigénylésed lesz, ha kevesebbet, akkor fizetnivalód lesz még, ha pontosan annyit, akkor sem ez, sem az nem lesz.


A bevallásban feltüntetett adatok alapját (bevételi- és költségnyilvántartás, számlák stb.) az adó elévülésének idejéig meg kell őrizned. Bármikor bekérheti ellenőrzésre az adóhatóság ezen az időszakon belül.

aug. 30. 04:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:

A bevételi- és költségnyilvántartást kockás papíron is vezetheted, vagy akár egy füzetben. A lényeg, hogy a kötelező tartalmi elemeket megtalálja benne az adóhatóság, ha valaha bekéri ellenőrzésre.


Kötelező tartalmi elemei (SZJA törvényből):


"A bevételi és költségnyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) sorszám;

b) a gazdasági esemény időpontja;

c) a bizonylat sorszáma;

d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés);

e) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni);

f) a bevétel összege;

g) a bevételből levont adóelőleg;

h) a költség összege;

i) a jövedelem.


Nyilván csak azokat az oszlopokat használod belőle, ami rád vonatkozik.


Ha csak bevételi nyilvántartást vagy köteles vezetni, akkor annak a következő adatokat kell tartalmaznia:


a) sorszám;

b) a bevétel megszerzésének időpontja;

c) a bizonylat sorszáma;

d) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni);

e) a bevétel összege;

f) a bevételből levont adóelőleg;

g) a jövedelem.



Csak bevételi nyilvántartást az vezethet, aki 10 %-os költséghányad figyelembevételével állapítja meg az adóköteles jövedelmét, tehát kiadásait nem számolja el számlák alapján tételesen költségként.

Aki tételes költségelszámolást választ, az köteles bevételi- és költségnyilvántartás vezetni.


Valószínűleg lehet nyomtatványboltban is kapni ehhez kapcsolódó nyomtatványt (pár éve még lehetett). Amit ajánlanak a boltban, meg kell nézni, hogy a fenti adatokat valóban tartalmazza-e. Ha igen, akkor nyugodtan kiválthatod vele a kockás papíron történő vezetést. A beszerzési árát még el is számolhatod számla alapján költségként. :)

aug. 30. 04:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 A kérdező kommentje:

Köszi szépen rengeteget segítettél!


Az utolsó kérdésem hogy a "bizonylat sorszáma" pl 1,2,3 stb tehát én találom ki igaz?

aug. 30. 20:24
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!