Mi van olyankor, ha több családi kedvezmény lett érvényesítve, mint amiről nyilatkozott a dolgozó?

12% a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményre a büntetés. A munkáltató meg ha elrontotta, akkor az a minimum, hogy ezt a 12%-ot ő állja.

Amúgy az adózó nem vette észre, hogy minden hónapban 20 ezer forinttal több a bére, mint kellene lennie?

"12% a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményre a büntetés. "

Azon kívül, hogy neked kell visszafizetned (mivel annyival több bért kaptál) a plusz összeget, nem kell semmiféle 12 % különbözeti "bírságot" fizetni rá.

A bevallásnál ezt a részt nyugodtan hagyd ki (a bírság részt), mivel nem Te tettél valótlan nyilatkozatot a munkáltató felé, hanem a munkáltató "nézte azt be".

Ha a visszafizetés egy összegben nehézséget okoz, akkor a bevallás keretein belül kérhető rá részletfizetés.

Bevallás 22SZJA-C lapjának az "A" táblájában lehet jelölni a részletfizetési kérelmet, amit maximum 12 hónap lehet. Pótlékmentesen biztosítják.

A munkáltató egy ilyen esetre - ha utólag ellenőrzi a NAV - először kap egy "ejnye-bejnyét", a következő alkalommal pedig megbírságolják.

Sehol nincs benne...

Jogszabály szerint akkor kell felszámítani a 12 %-os különbözeti bírságot, ha maga a dolgozó miatt keletkezett a különbözet. Például mert valótlan nyilatkozatot adott le a munkáltatónak. Vagy úgy nyilatkozott, hogy abból keletkezett a különbözet.

Ha nem miatta történt ez, akkor nem kell felszámítani utána.

Egy utólagos NAV ellenőrzés ennek bizonyítását kérheti. Arra van kitalálva az, hogy a munkáltatónak leadott nyilatkozatból a munkáltató által aláírt példány a dolgozónál kell, hogy maradjon -> az adó elévülésének idejéig

Több ilyen esetem volt, soha nem volt belőle gond. Az egyiknél maga a dolgozó is hibázott (nem hallgatott rám), de a munkáltató is. Mászkáltak egy darabig a NAV-hoz, hogy ki volt a nagyobb hülye, de azon kívül, hogy a különbözetet vissza kellett fizetni, különbözeti bírság nem lett belőle.

SZJA törvény

"Adóelőleg-nyilatkozat" fejezet 48. §

"Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában...

a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, tevékenységi kedvezmény, személyi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, valamint az a) pont szerinti esetben is, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg."

Benne van a lényeg: JOGALAP NÉLKÜL KÉRTE!

Ő nem jogalap nélkül kérte, hanem a munkáltató nézte be! Jogilag nem ugyanaz az elbírálás...