Kezdőoldal » Üzlet és pénzügyek » Adózás, könyvelés » Történt-e valamikor változás...

Történt-e valamikor változás annak tekintetében, hogy azt a biztosítottat nem látja el az orvos akinek a járulékait nem fizették be? Eddig ugye csak a bejelentés elég volt, hogy valakit ellásson az orvos.

Figyelt kérdés
Olyant hallottam, hogy ezentúl jobban odafigyelnek és kapásból szólnak ha nincs befizetve a járulék.
2020. dec. 9. 15:05
1 2 3
 11/26 anonim ***** válasza:
A többség nem foglalkozott ezzel, nem is tudott, a tisztességes ember, aki betartotta eddig is a szabályokat az meg most akkor hátrányból kinlódhat..., vagy ezt várják, vagy eddig menjenek el.
2020. dec. 10. 13:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/26 anonim ***** válasza:

"Ja, meg még egy csomó tbj 6..."


Igen tudjuk, de általában a munkaviszonynak és a megbízási jogviszonynak van jelentősége egy foglalkoztatás által, nem pedig a köztársasági elnök felesége, vagy egy egyházi személy jogállásának, stb.


Azért köszi... :)


"hogy azt a biztosítottat nem látja el az orvos akinek a járulékait nem fizették be?"


A biztosított maga a biztosítottsága által jogosult orvosi ellátásra. Ez teljesen független attól, hogy a munkáltatója a dolgozó béréből levont járulékokat, adókat továbbfizette-e az államnak. Ugyanis onnantól kezdve, hogy levonta azokat, készfizető kezesként felel érte. Ez annyit jelent, hogy nem a dolgozónak lesz tartozása ez által, hanem a munkáltatónak. Ebből kifolyólag a NAV a munkáltatótól hajtja be azt.

2020. dec. 11. 04:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/26 anonim ***** válasza:
Kis kiegészítés: [link]
2020. dec. 11. 05:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/26 anonim ***** válasza:

"Az ügyvéd arra figyelmeztet, hogy azok az alkalmazottak, akik után nem fizetnek járulékot, később nagy bajba kerülhetnek."


Ez pontatlan fogalmazás: Aki után azért nem vonnak járulékot, mert nem is hivatalosan dolgozik, ez által hivatalos bére sincs, vagy egyébként szürkén foglalkoztatják, tehát a bérük egy része nem hivatalos. A nem hivatalos bér utáni közterhet nem fogja elengedni az állam, ha belebukik valaki az ilyesmibe. Hogy' kicsodán melyik részét követeli az állam, lásd lentebb...


"Úgy fogalmazott: amennyiben nincs jogviszony, az a nyugdíjas éveknél problémát jelenthet, hiszen azokat a munkával töltött éveket nem tudja az illető leigazolni. Ez a kamarai elnök szerint is egy időzített bomba."


Az, hogy nincs jogviszony, megint azt jelenti, hogy feketén vannak foglalkoztatva. Fekete fizetés után logikusan nem vonnak járulékot, tehát ugyanott vagyunk, ahol eddig voltunk...


"Az ügyvéd még egy dologra figyelmeztet. Előfordulhat, hogy a zsebbe kapott szerény jövedelem után még adófizetési kötelezettség terheli a becsapott alkalmazottakat."


"Lebukás" esetén a feketén fizetett jövedelmet úgy kezelik, mintha hivatalos lett volna, tehát utólag igényt tart az állam az utána le nem vont és be nem fizetett közterhekre. Mivel a feketén fizetett jövedelemnél a bruttó bér egyenlő a nettó bérrel, ezért logikus, hogy attól követelik a közterhet, aki a le nem vont járulékot/adót megkapta. Aki megkapta, az a dolgozó. Tehát Ő nem nettó bért kapott, hanem bruttó bért. A bruttó bér pedig tartalmazza a le nem vont járulékot/adót, ezért követelik azt a dolgozótól. A munkáltatótól majd követelik azt a részt, amit a bruttó bér után, mint munkáltatói közterhet kellett volna befizetnie az államnak.

Ez teljesen logikus...


De ha minden hivatalosan megy, akkor a dolgozónak abból, hogy a cég a bruttó béréből levont járulékokat/adókat nem fizeti tovább az államnak, hátránya nem keletkezhet. A nem hivatalos dolgoknál vannak következmények...

2020. dec. 12. 05:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/26 A kérdező kommentje:

Én ezt már megjártam, több honfitársammal együtt!

Hiába voltunk bejelentve! Azok az időszakok nem számítottak be a nyugdíjba amelyekről a munkáltató nem adott be havi járulék bevallást a Nav. fele. Úgynevezett adategyeztetési eljárást kellett folytatnunk a nyugdíjbiztosítóval. Azokat az időszakokat tudták elfogadni amelyekről tudtuk igazolni, h a munkáltató levonta a járulékokat!! Viszont gondolni lehet, hogy évi 4-5cég ha csődbe megy" mennyire foglalkoznak az igazolások kiadásával.

2020. dec. 12. 06:01
 16/26 anonim ***** válasza:

"Hiába voltunk bejelentve! Azok az időszakok nem számítottak be a nyugdíjba amelyekről a munkáltató nem adott be havi járulék bevallást a Nav. fele."


Ezt senki nem állította, hogy ne így lenne, attól az még igaz, amit leírtam.


"akinek a járulékait nem fizették be" Ezt írta a kérdező.


Erre reagáltam, hogy attól, hogy nem fizették be a levont járulékot, hátrvány nem érheti.


Te most jelenleg arról beszélsz, hogy a havi adatszolgáltatást nem teljesítette a cég a NAV felé.


A két dolog nem ugyanaz...


A régi NYENYI lapok alapján, amióta az megszűnt, a havi munkáltatói (NAV) adatszolgáltatásból szedik össze a nyugdíjhoz a figyelembe vehető jövedelmeket. Ha nincs adatszolgáltatás (akár NYENYI is hiányzik régebbről), logikusan nem tudják figyelembe venni.


Ha igazolod irattal, hogy márpedig igenis ennyi volt a figyelembe vehető jövedelmem arra az időszakra, simán elfogadja a NYUFIG. Mást Ő sem tehet.


Tehát abból, hogy az ADATSZOLGÁLTATÁS elmarad, érhet hátrány. Viszont a munkáltató köteles minden évben kiadni egy járulékigazolást. Biztosan van otthon legalább 1 db dosszié az életed során, amiben ezt gyűjtögetheted. Ugyanis nem véletlenül adják ki. Még akár bérlapot is elfogad a NYUFIG, mint ahogy régen a leckekönyvet is elfogadták igazolásként.


"iszont gondolni lehet, hogy évi 4-5cég ha csődbe megy" mennyire foglalkoznak az igazolások kiadásával."


Nem tudom "csőd" alatt mit értesz, de biztosan nem azt, ami valójában.

Egy céget vagy felszámolnak, vagy végelszámolnak, vagy csődeljárás van ellen.

A csődeljárás által a cég működik tovább, a fizetésképesség helyreállításáig egy csődbiztos veszi át a "hatalmat".

Felszámolás esetén a bíróság egy felszámoló biztost jelöl ki, aki szintén átveszi a munkáltatói szerepet. Egy felszámoló nem fogja azt csinálni, hogy nem adja ki azokat az igazolásokat, amelyeket a törvény előír a dolgozók részére.

Végeszámolás esetén bárki lehet a végelszámoló, fizetőképes a cég, tehát akkor szűnik csak meg, ha minden hitelezőjét kifizeti. Itt előfordulhat, hogy ha nincs észnél a dolgozó, nem minden igazolását kapja meg.

2020. dec. 13. 05:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/26 A kérdező kommentje:

"Erre reagáltam, hogy attól, hogy nem fizették be a levont járulékot, hátrvány nem érheti."

AZ nem hátrány szerinted, hogy annyival több időt kell majd rá dolgoznia mikor eléri a nyugdijazást, amennyit dolgozott ilyen járulékokkal trükköző cégnél?



"Te most jelenleg arról beszélsz, hogy a havi adatszolgáltatást nem teljesítette a cég a NAV felé."



Szóval szerinted attól még, hogy nem ad havi adatszolgáltatást fog járulékot fizetni?


"Tehát abból, hogy az ADATSZOLGÁLTATÁS elmarad, érhet hátrány. Viszont a munkáltató köteles minden évben kiadni egy járulékigazolást. Biztosan van otthon legalább 1 db dosszié az életed során, amiben ezt gyűjtögetheted. Ugyanis nem véletlenül adják ki. Még akár bérlapot is elfogad a NYUFIG, mint ahogy régen a leckekönyvet is elfogadták igazolásként."


Ezek a cégek úgy szünnek meg, hogy "csődbe mennek" egyik napról a másikra, vagy felszívódik a cégvezető, legalábbis ilyenekre hivatkoznak a hálózatokat működtető emberkék. Tehát többnyire nincs igazolás, vagy pár év után láthatatlanná válik a nyomtatás. Esetleg az egyszerű halandó nem is sejti, hogy ezekre még szüksége lehet valaha így jobb esetben pár év után kidobja. Szerinted pár hónapig működött cégek után mennyi papírt kellene megőrízni, rakosgatni?


Valahogy másképp látod ezeket a dolgokat. Én dolgoztam ilyen hálózatnál. A NAV. vizsgálódott a cégek megszűnését követően szinte mindig, de soha nem kaptunk egy nyamvadt papírt, hogy ez vagy az lett a vége, vagy épp küldött volna bárki is egy részletes igazolást, hogy igen ez és ez történt ön ennyit dolgozott, keresett ot.... El tudod képzelni, hogy mennyi idő, papírmunka stb. lenne egyáltalán ha mindenkit végelszámoló rendezne le? Ki fizetné ki ezt az egészet?

Egyszerűen nem lehetne azt se megállapítani, hogy ki, hol mennyit dolgozott vagy mennyit keresett..



AMiben ugye bízhat a károsult:


"Ha igazolod irattal, hogy márpedig igenis ennyi volt a figyelembe vehető jövedelmem arra az időszakra, simán elfogadja a NYUFIG. Mást Ő sem tehet."


Tehát irat jobb esetben van valamennyi. Ezekkel sikerülhet. Viszont a NYUFIG. nem azért van, hogy az ilyen szarháziak tudatosan, hosszútávon elkövetett köcsögségeit elsimítsa.

2020. dec. 13. 08:51
 18/26 anonim ***** válasza:

Bármennyire is próbálod kiforgatni a kérdező szavati, vagy nem is tudom mit csinálsz, nincs igazad!

Én is dolgoztam ilyen cégnél, sűrűn 1-4havonta változtak az elméletbeli munkáltatóim.

Papírokat nem adtak ki a cégek megszűnésekor olyanokra hivatkoztak, hogy a könyvelő iroda maradt, így

ott össze vannak rakva a papírok, feleslegesen nem postázgatnak, majd egyben megkapjuk,

ne aggódjunk azokra nincs szükségünk úgyse... AKi felfedezte, hogy nem küldött a NAV. fele

a cég havi kimutatást a keresetről vagy nem tudom minek nevezik. Nekik adminisztrációs hibákra, vagy

olyanokra hivatkoztak, hogy évente stb. kell csak az ilyen cégeknek kimutatást küldeni.

Különben is ne aggódjatok átutalással kapjátok a fizut nyomon követhető, bizonyítható hivatalos, jogtiszta bla,bla bla.

Igaz átutalással ment, de egy harmadik cég utalta, nem a fő, se nem az alvállalkozó.

Talán valami pénzügyyi szolgáltató, ami ugyanúgy időnként változott, megszünt.


Amennyibben ilyen megtörténik akkor szerinted?!

[link]

2020. dec. 13. 11:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/26 anonim ***** válasza:

"Papírokat nem adtak ki a cégek megszűnésekor olyanokra hivatkoztak, hogy a könyvelő iroda maradt,"


És, milyen lépéseket tettél ekkor?

Bementél a NAV-hoz tisztázni a jogállásodat, vagy feljelenteni a céget...????


Munkaügyi bírósághoz fordultál/fordultatok????


Nem 10 évvel utána kell hőbörögni, hanem azonnal tisztázni a jogi helyzetet. Mert akkor van nyoma.

2020. dec. 13. 11:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/26 anonim ***** válasza:

Kilépési papírok ki nem adása ügyében nem a NAV. az illetékes. Munkaügyi

főfelügyelőség. Ők többször is ellenőríztek amíg munkaviszonyban voltam.

Soha nem találtak semmi problémát, mert ugye a bejelentés megvolt. Ez

is csak azt sugallta, hogy minden rendben.

Egyébként szerinted akinek véget ér egy munkaviszonya, megkapja a fizetést

mégis miért futkozna a papírjai után? Nem gondolja, hogy arra még szüksége lehet pl.

mint jelen esetben is, hogy nyugdíj problémái lehetnek. Ezek a dolgok legtöbbször csak

idővel nagy pofáraeséssel derülnek ki. Ezért is tudják megtenni hosszútávon az

ilyen cégek a visszaéléseket. Amúgy ilyenkor Pl. kilépési papírok vagy rosszabb esetben

fizetés meg nem kapása miatt aki megpróbál eljárást, vagy bármit indítani rendszerint

az a vége, hogy nem találják a céget, cégvezetőt. Ugyanúgy mint a fenti cikkben.

Amennyiben a NAV. székház őrzésénél ilyeneket meg mernek tenni akkor szerinted mi

lehet egy épitkezésen, vagy bárhol...

Feljelentésen pedig nagyon elgondolkozik az ember egy olyan cég ügyében amelyik valahogy sorozatosan olyan alvállalkozókkal szerződik akik ilyeneket tesznek.

2020. dec. 13. 17:05
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!