Hotelben vendégeknek miért meglepő a bunkó, nemtörődöm személyzet?

Sokszor voltam hotelekben, velem sosem volt bunkó semmilyen személyzet. Akkor sem, ha jeleztem, szerintem valami nem oké. Kulturáltan tárgyalni tudtunk.

Akivel bunkó a személyzet az azért van, mert az illető is bunkó. Vagyis elvárja, hogy vele tiszteletteljesen kell viselkedni mert ha nem, akkor megy a panasz. Az ilyen meg is érdemli a bunkó bánásmódot 😀

Te most lejáratni szeretnéd ezt a hotelt??

Nem fog sikerülni, mivel alig van már látogatottsága a gyíknak.

Ha adhatok egy tanácsot, utazz sokat külfoldre. KErüld a magyar hoteleket.

Sőt, ha teheted, kerüld el ezt a fejlődésre és tanulásra képtelen nyomorult trógrországot.

Sokat utazom, de bunkó személyzettel egyszer találkoztam EDDIG.

Amúgy meg azért csodálozik az ember, ugyanis a hotelben dolgozónak az a munkája, hogy a te kényelmedet biztosítsa. Ha ez nem tetszik, akkor el lehet menni gyárba is dolgozni.

Na ez egy bunkó gondolat. Jó, hogy nem te szabod ki hol dolgozzon, vagy hogyan érezze magát a munkahelyén, mert kifizettél egy éjszakát.

Ha egy rossz mérgező munkahelyi környezet között dolgozókkal találkozol és konfrontálódsz velük nem csoda, hogy nem tudod őket kenyérre kenni. Nem is kell, addig a pillanatig amíg korrekten állnak az ügyhöz.

Egyébként kérdés mi számít bunkonak? Beszól? Becsmérel? Vagy csak nem figyel oda? Nem mosolyog? Ez egy skála és van az a bizonyos határ ami mindenkinél más a határ ahol ez már bunkó kategóriába kerül.

Nekem volt egy barátnőm aki bunkonak nevezte a pénztáros csajt aki nem mosolygott, nem állt le fecsegni, hanem kérte az összeget megint, ugyanis mögöttünk nagy volt a sor. Na ilyen emberek panaszkodnak hoteleknél is.

"jó, hogy nem te szabod ki hol dolgozzon, vagy hogyan érezze magát a munkahelyén,"

Igen, ne dolgozzon vendéglátásban, aki bunkó... Aki odamegy, egy szolgáltatsért fizet, és nem jótékonykodik, hogy Répcelaki Lajosnak, meg Lénárt Pannikának legyen állása. Nyilván nem a mosolygásról beszélek, hanem arról, ami pl velünk történt.

Nem tudtak teljesíteni valamit, amit a foglaláskor lebeszéltünk. Nem panaszkodtunk, tudomásul vettük. A végtelenül kedves recepciós hölgy mikor látta, hogy csalódottak vagyunk, felajánlott kárpótlásul valami mást (ismétlem NEM mi kértük). Másnap egy idős kollégája volt bent. Kedvesen érdeklődtünk a dologról, mire vállalhatatlan stílusban elkezdett osztani minket, hogy mi mégis mit képzelünk, hogy xy dolog nekünk JÁR. Higgadtan közöltük, hogy a kolléganője ajánlotta fel magától, de nem volt hajlandó megérteni, és ugyanazt ismételgette.

Nekem nem kell kinyalni a seggem, de ha már fizetek valamiért az ALAP kedvességet igenis elvárom, főleg ha én is kedvesen fordulok az illetőhöz.

Igazad van az alapállításban, de 2 dolgot figyelmen kívül hagysz:

1) A profibb hotelekben csak a köztes személyzet érintkezik a vendégekkel. Magyarán úgy van kialakítva a munkarend, hogy a minimálbéres szobaasszonnyal, takarítóval, konyhással, kertésszel és karbantartóval te nem nagyon találkozol, csak valami turisztika szakos, szépen kisminkelt blézeres menedzserrel, aki a recepcióban álldogál és kvázi a főnöke az előbbieknek. Szóval igen, van aki tényleg meglepődik, mikor egy vidéki szállodában összefut a diploma nélküli munkásosztállyal és bunkónak találja őket.

2) Egy multikulturális társadalomban a szegénység relatív - a dubaii hotelekben pl. pakisztáni, bangladesi, iraki meg indiai a személyzet nagy része. A vendégekhez képest borzasztó szegények, de ahonnan ők származnak ahhoz képest meg nagyon sokat kereshetnek a szállodai munkával. Akkor őket most az alsó réteghez sorolod vagy a felsőhöz? Hiszen más-más dimenziókból nézve mind a kettőt betöltik, s legalább az egyikből nézve nincs okuk arra, hogy az irigy bunkó portás énüket vegyék elő a vendégek előtt.