A Balatont melyik irányba körbetekerve kevesebb az emelkedő?

10: Nem értem, minek okoskodni, ez nyilvánvaló.

De amit a #7-ben leírtam, az a nem mindegy.... Hogy bármelyik "magaslati" pontra 100m-en kell feltekerned, vagy 800 m-en...

10

Ilyen esetben a szintkülönbség alatt szerintem azt értjük, hogy összesen mennyit mentél fel és le. Pl ha elindulsz 100 méterről, feltekersz 300-ra, aztán vissza 200-ra, fel 500-ra, és vissza 100-ra, akkor az 1000 méter szintkülönbség, és nem nulla.

De lehet rosszul tudom 🙂

Nyilván nem mindegy az emelkedők meredeksége.

De egy Balaton körről beszélünk, nem egy hegyvidéki terepbringázásról... :D

200 km-es távon szerintem nem az a pár km kaptató kellene meghatározó legyen.

Emelkedő és színkülönbség két külön dolog. Teljesítménytúrákon is azt szokták megadni, mennyit mész felfelé összesen.

Egy Dömös-Dobogókő esetében jóval nagyobb érték jön ki, mint azonos útvonalon, de ellenkező irányban.

Nem hiszem el, hogy számitokra nem nyilvánvaló, melyik irány jelent kevesebb felfelé kapaszkodást.

A válaszom egyértelműen az óramutató járásával ellentétes irány a nehezebb.

Durva eltérés viszont nincs.

A déli part laposabb. Én arra indulnék, ha nem vagyok adzésben. Mire a hepehupásabb rész jön, már van egy kis alapozás.

#15

Dömös - Dobogókőnél azért nem mindegy, hogy A és B pont magassága nem azonos. Míg körtúránál ugyanoda érkezel, így ugyanannyit mész fel-le mindkét irányban.

Tény, hogy nem mindegy, hogy az adott szintet milyen távon belül kell leküzdeni, de itt 200 km távon 2-3 km távról beszélünk.

#17

Értelmetlen a kérdésed, mert mindkét esetben relatív rövid időn belül meg kell tenned ugyanazt a szintet. Mindkettő másképp nehéz.

Persze egyszerűnek hangzik, hogy könnyebb hosszabb távon megtenni emelkedőt, de a valóságban ez nem ennyire egyszerű kijelenteni.

Mert a maga módján mindkettő hasonlóan fárasztó lesz, csak az egyik esetben rövidebb úton kell nagyobb energiát befektetned, a másik esetben pedig bár kevesebb energiába kerül viszont hosszabb ideig kell fenntartanod a szintet.

Túrázásnál az ilyet hívom "alattomos emelkedőnek" ami bár nem meredek hegyoldal, de mégis folyamatosan kaptatsz felfelé és bizony kifáradsz a végére.

Mondjuk a túrázás külön történet, mert ott még a lefele menet is energiát követel, míg biciklivel alapvetően csak gurulsz meg fékezel.

Plusz az sem mindegy adott távon mennyit tudsz pihenni.

Lehet meredekebb és fárasztóbb 2 km-en az emelkedő, de van 4 km-ed regenerálódni. Míg 4 km folyamatos emelkedőnél a pihentetőbb lejtmenet is kevesebb lesz.

Nyilván ez is olyan, hogy attól függ hova tolom az arányokat.

Ha választhatok, hogy 1 km kemény emelkedő, de cserébe 10 km lejtmenet ahol csak gurulok, akkor az lehet kellemesebb mint 10 km folyamatos tekerés 1 km lejtmenetért.

De mondom, ott értelmetlen az egész történet, hogy egy 200 km-es távon 2-3 km-ről beszélünk, ami az összes táv 1%-a.