Milyenek a franciák, hogyan jellemeznétek a francia embereket? Ki járt már Franciaországba?

A magyarokról is elmondható az első által írt színvonalas válasz, csak cseréld ki az utolsó szót világgyűlölőre.

Amúgy sokfélék. Az én francia ismerősöm nagyon-nagyon udvarias, igazi gentleman és toleráns, de nemcsak ez a típus található meg náluk persze. Ugyanúgy vannak nagyképűek, bántóak, mint mindenhol, ugyanakkor segítőkész, kedves emberek is.

Ismerősöm tapasztalata, hogy Dél-Franciaországban sokkal kedvesebbek átlagban az emberek, mint északon (ott inkább a németes távolságtartás a jellemzőbb) és Párizsban, ahol vérbeli nagyvároshoz méltóan nem nagyon törődik senki a másikkal (ez ugyebár lehet pozitív és negatív is). Ugyanakkor a déliek szerinte kicsit olyanok, mint a magyarok, szeretnek beleszólni a másik életébe és érzékenyebbek.

Az biztos, hogy idegennyelvtudással nincsenek eleresztve és nagyra èrtékelik, ha makogsz legalább valamit a nyelvükön. A turistás részeken nem igaz általában viszont az, hogy angolul beszélőnek nem hajlandóak segíteni.

Ja és ne kérdezgesd őket se a fürdési, se a csigazabáló vagy-e szokásokról, mert könnyen és hamar megsèrtődnek (amit meg is értek, nekünk se esik jól, mikor valaki megkérdezi, hogy mi pl mèg mindig szekérrel járunk-e).

Én sokat járok oda, mint kamionos, úgy is hasznos a vélemény?

Nos, meglepő lesz, de nekem egészen mások a benyomásaim. Az egyik legbarátságosabb nép, és ezt komolyan gondolom. Én hétköznapi emberekkel találkozom és egy rossz szót nem mondhatok. Pl. rakodóhelyeken gyakran kezetfognak velem, ilyen nincs máshol.

Nagyon gyengén beszélek franciául, de ha lassan mondják akkor sokat megértek belőle. Nincsenek eleresztve nyelvtudással, de én nem bánom, így rá vagyok kényszerülve, hogy tanuljak. Svédországban nem tanultam meg svédül mert mindenki tud angolul.

A rendőrség is nagyon korrekt, bár rossz hírük van, de nem a hibát keresik, ok nélkül nem .sztatnak semmiért. Mindenki mosolyog, így - úgy möszjö, értékelik, hogy töröm a nyelvüket.

Vannak persze nagy bajok ott is, migráció, calais - i helyzet, de én mindig szívesen megyek Franciaországba.

Én itt magyarországon franciák között élek, azt nem lehet megszokni bennük, hogy állandóan kiabálnak.

Elmegy otthonról és az utcáról még visszakiabálnak a házba, és úgy beszélgetnek.

Itt úgy is hívják őket hogy francia cigányok..

12 éve élek Franciaorszàgban. A férjem francia, a lànyom itt született, tehàt félig ő is az.

Èn azt mondanàm, hogy abszolúte nem lehet àltalànosítani, van ilyen is meg olyan is. Vannak műveltebbek, akik pontosan tudjàk, hol van Magyarorszàg, Orbànt egy totalitàrius s***fejnek gondoljàk, de vannak olyanok is, akik meg simàn leszavaznak Le Penre.

Alapjàban véve talàn több önbizalmuk van, mint a magyaroknak, kicsit nehezebben fogadnak be, de ha egyszer megteszik, akkor utàna lehet ràjuk szàmítani.

Persze Franciaorszàg hatalmas, és teljesen màsok az északiak, mint a déliek, meg megint màsok a szigeteken élők...