Angliába. Maradni vagy menni?

"rájöttem ,hogy nem az én világom Anglia"

"szakmám az nincsen"

Ez alapján akárhova mész, akár Anglia, akár Magyarország, akár más nyugati ország, egyik sem lesz a te világod, mégpedig azért mert képzetlenek vagytok. Képzetlenül mennyi fizetést akartok? Vagy elhittétek azt a mesét, hogy csak mert idekinn a fizetés magas, akkor mindenki aranyat sza*ik? Nektek nem csak kezdeti nehézségeitek vannak, hanem állandóak. Felelőtlenség volt kijönnötök képzettség, szakmai tudás nélkül. Mivel te 5 órában dolgozol, a párod sem fix állásban van, persze hogy nem tudtok félretenni, nem értem ezen miért kell csodálkozni? Jobban lehet itt élni, de a lehetőség nem mindenki előtt nyitott! Aki szaktudással és magabiztos nyelvtudással érkezik, annak jó élete lesz itt. A képzetlenek pedig itt is csak vegetálnak, vagy szülnek jó néhány gyereket és benefiteken tartják fenn magukat.

"Van aki kijön és egyből sikerül full-time munkát találnia, minden összejön. Úgy irigylem az ilyen embereket"

Rengeteg ilyen ember van, úgy bizony. Nem irigyelni kell őket, hanem felkészülve kell érkezni, és nem csak úgy immel-ámmal.

Én még másfél évvel később is úgy éreztem, hogy Anglia nem jött be. Sem az időjárás, sem az, hogy voltaképpen azért dolgozunk, hogy bérleti díjat tudjunk fizetni. Csak azért nem mentünk haza, mert otthon sem lett volna munkánk, és itt legalább a hűtőt teletudtuk pakolni. De ahogy teltek az évek,úgy lett egyre könnyebb..Ma már 3 szobás lakást bérelünk, végül is mindenünk megvan, igaz vannak hullámvölgyek a munka miatt de boldogulunk..

Lassan 7 év után bár tervezzük hogy hazamegyünk, de egyenlőre ott tartunk, hogy itt legalább dolgozunk..

Nyugodt élethez idő kell.. semmi nem megy egyik napról a másikra..

5-ös vagyok..

"Anglia nem jött be"

Én pontosan tudom miről beszélsz. Mint írtam jó ideje kint vagyunk már, de a mai napig nem tudtam megszokni az időjárását. Volt olyan amikor 3 héten keresztül csak köd és eső volt minden nap. Mikor a tévében azt láttam, hogy Magyarországon már-már hőségriadó van, amikor az otthoniak posztoltak nyaralásukról képeket hogy milyen szép napos helyen jártak, én dolgoztam, és állandóan szürke, köd és eső volt. Volt olyan nap amikor reggel felébredtem, kinéztem az ablakon, és amikor láttam hogy megint pocsék idő van, elsírtam magam.

Tudod mindenki másképp látja, éli át a helyzetet. Az otthoniak, meg azok akik nem Angliában élnek azt hiszik itt a kerítés is kolbászból van.. Ahogy mondják: (vagy ahogy itt is sokszor olvasom) "Keresel 300 ezret és hűű de király.." Persze az senkinek jut eszébe a 300 ezer az olyan 800 font, és mire kifizeted a bérleti díjat, a bérletet, a kaját, mindjárt nem is marad belőle semmi.. (én szerencsés vagyok mert kicsivel többet keresek mint a létminimum)

Mi viszont akik kint vagyunk sokszor azt látjuk, hogy a magyarországi nagy szegénység enyhén túl van nagyítva. Sokszor azt vesszük észre hogy az otthon maradt rokonaink, barátaink jobban élnek mint mi kint. Nem vagyunk irigyek, örülünk más sikerének, de néha csak lesek, hogy mekkora hanggal tudnak panaszkodni úgy, hogy előtte jönnek haza a 2 hét egyiptomi nyaralásból..

De mint írtam a nyugodt élethez idő kell. Mi majdnem 5 év után mondtuk azt, hogy "végre, haladunk" De ettől függetlenül hazavágyunk, és egyszer haza megyünk végleg..