A bécsiek tényleg állandóan a halállal foglalkoznak?

Sok bécsivel találkoztam már, de sosem hallottam még egyet sem a halálról beszélni. Annyira azért nem más az ottani mentalitás sem, valsz az ottani tinik 99,9%-ának eszébe sem jut, hogy tizenévesen a temetésére takarékoskodjon.

A svájciakat meg az mozgatja, hogy életükben minél több csokit zabálhassanak. Hát ki érti ezeket a hüje külföldieket...?

Franciák meg kiskorúktól kezdve csigát gyűjtenek egy nagy, lyukas kalapba, hogy legyen mit felszolgálniuk az esküvőjükön. Miért kell minden sztereotípiát elhinni?

Természetesen nem igaz, és kedves utolsó előtti (utolsó utáni voltam) a hülye nem j....

Ez ebben a formában egyáltalán nem igaz. Tény azonban, hogy kicsit kevésbé kezelik távolságtartóan az elmúlás gondolatát annyiban, amennyiben pl. a temetőkben valóban szoktak sétálgatni a bécsiek. Megjegyzem, Magyarországon is vannak nagyon szép sírkertek, amelyek érdemesek volnának arra, hogy az emberek kikapcsolódásból is látogassák azokat.