Ti mit csináltok a helyemben? Kaptam egy remek munkaajánlatot Londonba, de rettentően pánikom van a hosszú út gondolatától is, félek a hosszú úttól, félek az ismeretlentől is. Van még valaki hozzám hasonlóan?

"Ti mit csináltok a helyemben?"

Elöször is komolyan elkondolkoznék a dolgon,de aztán biztos hogy nem ilyen idétlen dolgokat találnék ki,hogy "messze van" meg "hosszú az út" csak azért mert nem akarok menni!

Ja és utána nem a gyakorira jönnék fel mások által meggyőzetni magam,hogy de jó lesz az nekem/nem lesz jó nekem......

Nem tunik ugy, hogy jo dontes lenne szamodra. Egy ilyen lepeshez tenyleg elobb fel kene noni.

Hoszu ut? 2,5 ora repulovel, milyen hosszu utrol beszelsz?

Messze? Mint ahogy fentebb is irtam, dehogy van messze, raadasul Londonba altalaban nagyon olcsok a repulojegyek.

Ezek eleg rossz kifogasok. Gondolkozz el inkabb azon, mi a valodi oka ennek a felelemnek.

[Mondjuk en szemely szerint Londonba semmi penzert nem koltoznek (mondjuk idaig a legmagasabb ajanlat evi 40ezer font volt Londonbol, de meg csak el sem gondolkoztam rajta, gyulolom a helyet). Nem tudom mennyire jo lehetoseg, amit neked ajanlottak, de azert kalkulald bele azt is, mennyire draga hely.]

Amikor fölmerült benned ez a kérdés, az azt jelzi, hogy nem kellene menned.

Valószínűleg az ösztöneid azt mondják, kisebb kaliberű feladatokat kellene bevállalnod.

Azt kellene eldönteni, hogy ezt a félemet a neveltetésed miatt érzed-e? Ha neked London messze van, akkor még nem nagyon léptél ki a világba... Ha csak azért félsz, mert a szüleid is gyávák voltak utazni, és te ezt hozod otthonról, akkor döntsd el, hogy olyan akarsz-e lenni, mint ők, vagy bevállalod. A többi nem számít.

Ha csak rossz előérzeted van, esetleg nem megbízható, aki kiajánlott, akkor ne menj.