Én vagyok az egyedüli akinek a családja soha sem akar menni külföldre?

Szüleim se akarnak külföldre menni. Amit meg is indokoltak. Persze annyira nem bánom. Mert majd ha nagy leszek és meglesznek hozzá a dolgaim elmegyek egy két helyre.

Néha azért én is irigy vagyok azokra akik már nagyon fiatalon is már sok helyen voltak.

Szerintem le kéne ülnöd a szüleiddel megbeszélni a dolgot, de ha szigorúak, akkor semmi értelme belekezdeni. A szüleim is, mindig iskola időben utazgatunk (persze hétvégén vagy a szünetekben), de nyáron soha, mert anyukám dolgozik, apukám besegít neki, és néha én is vagy a testvéreim, de képtelenek megérteni, hogy a nyár a kikapcsolódás időszaka, dolgoznak ezer erővel tovább. Anyukám egész évben otthon dolgozik, de nyáron mindig a Balatonnál, közvetlenül a parton, halálra dolgozva magát, de amikor megkérdezem, hogy ene menjünk-e mégis valahová, akkor mindig azt kapom válaszul:

-De hát lányom, valakinek dolgoznia is kell!

Nem tudja egyszerűen megérteni, hogy véleményem szerint mindenkinek van szüksége legalább pár hétre, de ő a mostani karácsonykor is dolgozott, a húsvétot még nem is említve. Apukám szerint rendben van ez így, elég ha mi nyaralunk, de szerintem ez nincs rendjén. Most is egész nap a testvéreimmel voltam, de nekik is elegük van már ebből a helyzetből. Már nem jön hozzánk ide senki, a baráti körünk pedig mind el nyaralni.