Leírná valaki, akinek nem jött össze elsőre a külföldre költözés, hogy mit érzett a kudarc (ok) után? (De akár országon belüli költözés is lehet)

Én most külföldön vagyok, nincsenek nagy igényeim ugyan, de azt a munkát, amiért kijöttem, mégsem vállaltam el, mert azért annyira lentre nem adom (jó, persze naiv voltam, hogy elhittem, hogy ilyen könnyen összejöhet bármi, de sok más ember is bedőlt már ilyeneknek, úgyhogy erre most nem vagyok kíváncsi). Most egy lepukkant hostelben várok még estig egy válaszra, de egyszerűen tudom, hogy nem fog sikerülni, így holnap hazamegyek, mert nincs pénzem itt nyaralgatni. Néztem munkát, szállást, de kb. pont annyi pénzem van, hogy kihúzzam egy hónapig, de azért némi tartalék jó lenne, mert mi van, ha nem lesz fizetés, mi van, ha 3 hét múlva, mikor már alig van pénzem, fizetés pedig még nincs, úgy döntök, hogy hazamennék, de nincs pénzem repjegyre, mi van, ha ellopják a pénzemnek csak a felét, már nincs elegendő?

Egyébként is egy nagyon szar, elcseszett év van mögöttem, minden rosszul sült el, minden rossz megtörtént, ami megtörténhetett, azt gondoltam, hogy így talán magam mögött hagyhatok mindent, de most még ez sem akar összejönni. Ha haza is megyek, nem tervezek sokáig maradni, csak amíg annyi pénzt összeszedek, hogy magánúton találhassak munkát, lakást itt, mert nekem gyerekkorom óta az volt az álmom, hogy itt élhessek, az itteni kultúra, életvitel miatt, nem azért, mert itt kolbászból van a kerítés (nem szeretem a kolbászt). De most akkor is rohadt szarul esik, hogy kudarcot fogok vallani, és ez egy pár órán belül ki fog derülni, hogy elbuktam abban, amire évek óta vágyom, hogy hazamegyek, és a családnak lesz igaza, akik azt mondták, hogy ez úgysem jön össze neked.

Bocsi, de ez is jól esett, még jobban esne mások bukásait olvasni, legyetek szívesek, akiknek nem jött össze 1.re, 2.szorra, írjátok le, hogy mit éreztetek, mi tartotta bennetek a lelket, amiért nem adtátok fel, és újra próbálkoztatok.