Csak nekem fura ez a nyaralási kényszer amiben a legtöbb ember szenved?

Kérdező, nincs ellenségeskedés, mi szeretünk utazni, ti nem. Problémánk akkor van veletek, ha meg akartok győzni minket arról, hogy hülyeség, amit mi csinálunk.

Írtam korábbi hozzászólásban kollégákról, akik azért mennek messzire pihenni, hogy ne legyenek elérhetők szabadság alatt a főnöknek, mert ha elérhetők, akkor a főnök hajlamos nem tekintettel lenni a szabadságra. Ők nem vágynak nagy kilómétereket mászkálni, csak szeretnék pihenéssel tölteni a szabadságukat, nyugalomban, munka nélkül, és ezt távol tudják megtenni, mert olyan a főnökük. Mindig viccelődtünk is, ha valaki szabadság alatt céges levelezéseket folytatott, hogy "nem ment elég messzire".

Én idén nem utazom el itthonról szabadság alatt, de nem azért, mert nem akarok, csak most más kiadásaim vannak, amik elsőbbséget élveznek, és lehet, hogy jövőre is kimarad, mert gyűjtök ablakcserére is, csak az idén nem fér bele. Aztán ha az meglesz, akkor a lakásom körüli nagyobb kiadásokkal megleszek, és utána ismét jöhet az utazás, nézek valami jó lehetőséget a Bónusz Brigádról.

Én hívtam ismerősöket utazásra, akik hasonló anyagi szinten állnak, mint én (sőt, némelyikük még jobb helyzetben is van), "jaj, nincs pénz, jaj, nem tudok végigülni egy buszos utat, jaj, én nem utazok vonattal, de a repülőút drága, egyre kisebb a fedélzetre felvihető poggyász, a feladott csomagért meg nem fizetek..." stb. Aztán mikor megosztom a fotóimat "jaj, de szép helyen jártál, jaj, de bátor vagy, hogy egyedül kimentél, jaj, de jó lenne, ha én is eljuthatnék oda, szólj, ha legközelebb mész". És nem arról van szó, hogy most épp felújítás van náluk és elköltöttek 100 ezret csempézésre... az ilyenek mindig találnak kifogást, hogy épp miért nem tartanak velem, utána meg a képeimnél csorgatják a nyálukat.

"És nem arról van szó, hogy most épp felújítás van náluk és elköltöttek 100 ezret csempézésre... az ilyenek mindig találnak kifogást, hogy épp miért nem tartanak velem, utána meg a képeimnél csorgatják a nyálukat."

Tavaly mikor lakást vettem és újítottam fel én sem mentem sehova. Idén viszont úgy voltam vele, hogy lenne helye a pénznek (még mindig csak villanykörték a "csillárjaim", vagy kellene egy új ebédlőasztal, etc), de azt gondolom, hogy a következő 10 évben mindig el tudnám költeni másra, amit utazásra költök, így inkább jöjjön a kikapcsolódás, a feltöltődés, az élmény, a lámpákat meg megveszem majd amikor kint zuhog az eső és fúj a szél :)

Egyébként komoly munkám van, nem unatkozom bent, nem a telefonomon netezek, egyszerűen szükségem van rá, hog feltöltődjek. Sokan kérdezték idén is, hogy kipihentem magam? Mondom, volt olyan nap, amikor 20+ km-et gyalogoltam, nem, kipihent nem vagyok, de feltöltődtem :)

Nem mindenki dögleni megy, amikor nyaral, utazik.

Ezt úgy hívják, hogy élmények gyűjtése, ismerkedés más kultúrákkal, szebbnél szebb tájak felfedezése, az ismeretséged, látóköröd szélesítése és nem nyaralási kényszer.

Számomra ennek sokkal több értelme van, minthogy vegyek pl. egy TV-t, vagy akármilyen fölösleges tárgyat.

Otthon ugyanezt megcsinálni?!

Mit?

Hegyet mászni?

Óceánban fürdőzni?

Angkor Vhatot megtekintetni?

Az Ermitage-ban nézelődni?

Nálad otthon minden van?!

Igen, csak neked furcsa. A világ megismerése alapvető. A környezetváltozás, a nyaralás pedig pihentető.

Nem értem e kérdést sem.

Szerintem ez hülyeség. Én pl szeretek utazni, de egyedül nem annyira élvezném.

Fiatal vagyok, hálás vagyok anyámnak, hogy sok helyre eljutottunk pl Csehország, Szlovákia, belföldi utazások, stb.

De velem is volt olyan, hogy a 10. templomnál már beelegeltem. A régi erődtemplomok is érdekesek, de nem 10x.

Viszont Prágát imádtam. Kedvesek, segítőkészek voltak az emberek, és nagyon szép volt az egész.

Elmagyarázni ezt nem igazán lehet.

Vagy akarsz nyaralni, vagy nem.

@37: valahol pont ezért jó egyedül utazni. Annyit nézel meg mindenből amennyit még nem unsz.

De amikor a párommal utaztunk, akkor is tudtunk ilyen kompromisszumokat kötni. Volt mindkettőnknek egy elképzelése, hogy mit akar látni, volt, hogy kulonváltunk pár órára ha őt nem érdekelte valami ami engem igen, vagy fordítva.

Én is tudom unni a 10. templomot, de akkor csinálok helyette mást, semmi sem kötelező.