Csak nekem fura ez a nyaralási kényszer amiben a legtöbb ember szenved?

Az a baj, hogy ahova mennék, nem túl biztonságos csekkolnám Nagy Sándor birodalmát. Viszont nem merem.

30/f

az hogy nincs érdeklődésed nem jelenti azt hogy másnak se legyen..

Én szeretek utazni, nekem az a kikapcsolódás..

Ha vezetek akkor 1-2000 km meg se kottyan, komolyan mi a rossz abban hogy ülsz és szól a zene ? most is ezt csinálod, ülsz, lehet hogy szól a zene.. ennyi.

Az árakkal vitatkoznék, de tényleg kell fizetni a szobáért de ugye nem mindenki szeret minden nap ugyanott lenni, a napi rutin van akinek fárasztó. Nekem igen, neked úgy néz ki hogy nem. Én nem tudnék minden nap vajaskenyeret enni, te azzal lehet hogy elvagy 70 évet.

Én szeretnék a vörös tengerben buvárkodni, 40 kmen belül jó esetben a velencei tóban merülhetek, vagy a komjádi uszodában. Persze biztos az is jó valakinek, nekem nem. tetszene kipróbálni a maglev vonatot, végülis leugrok a móriczra felülni a hatos villamosra azt betolok valami cuccot hogy lebegés is legyen, de nekem az nem ugyanaz. (najó cuccot nem toltam, de a shanghai maglev megvolt :D )

Szeretnék reggelizni a fuji hegy lábánál, helyette választhatom a gellért teret egy fuji fényképezővel. Ez igaz, csak.. Az nem annyira igazi.

De ezeket sorolhatnám a végtelenségig, mert úgyse fogod megérteni, hiszen 3-4 dolog rendszeres ismétlődése az életedben meghozza a teljesség érzését.

Jó sok helyen jártam, más kontinenseken is.

Kb 18-20 országban. A szüleim folyton vittek, felnőttként meg kísértem őket, mert kellett az angolom. Nem volt rossz, de jó sem annyira, hogy magamtól menjek.

Egyszerűen nem élmény. Az első tengerpart után pont ugyanolyan volt a második, harmadik, negyedik.. ugyanígy a városokkal.

Egyetlen dolog volt, ami élményszámba ment, az az volt, amikor alig vett körük fehér ember és mindenhol megbámultak. Na az érdekes volt.

Egyébként nem dob fel, nagyobbak a bogarak, párásabb a levegő, vagy épp piszok hideg és kopár minden. Szerintem a lehető legjobb helyen élünk a legszuperebb állat és növényvilággal és hőmérséklettel. Az épületek is itt tetszenek a legjobban, és én bírom a magyar mentalitást. Persze jó közegben mozgok, nyilván ez is hozzájárul ehhez.

Ha rendbetennénk a vezetést, ez az ország igazi paradicsom lenne. Mindenből pont megfelelő mennyiséggel rendelkezünk.

Számomra az utazás nem szenvedés és nem kényszer. Egyszerűen élvezem, azóta, amióta elegem lett, hogy mindig másokra várok, és először elindultam egyedül 22 évesen. Ritkán sikerül eljutnom valahova, és igyekszem a lehető legolcsóbban kihozni, de mindig élmény, és nem csak az úticél, ahova megyek, hanem maga az utazás is. Út közben megismerek új embereket, van, akivel azóta is tartom a kapcsolatot hébe-hóba. Olyan élményekben lesz részem, amiben itthon ülve soha, még ha ott és akkor nem is mind élvezetes, utólag mind egy jó kis sztori (mint ahogy egyszer itthon maradtak az igazolványaim, és ezt csak út közben vettem észre, de szerencsére nem lett belőle baj).

Az én családom gyerekkoromban csak Magyarországon belül utazott nyaranta 1-2 hétre, illetve a nagyszülők ott voltak falun, nekem külföld gyerekként nem volt meg. Az ismerőseim zöme pedig nem szeret csak úgy nekivágni a világnak, fogni egy hátizsákot és menni, a többség sokkal kényelmesebb ennél.

Én, amikor először mentem egyedül, egy héttel az út előtt vettem a vonatjegyet. Akkor még volt ifi kedvezményem, és ha jól emlékszem, 270Ft körül volt az Euró.

Örülnék, ha valaki velem tartana, jó lenne ezeket az élményeket megosztani valakivel, aki nem csak az utazás idejére társaságom, így engem borzasztóan zavarna, ha a párom nem akarna csatlakozni, úgyhogy nekem ez is szempont társkeresésnél.