Írország, Svédország, vagy Dánia? Bővebben leírásban

*igen, már szerepelt ez a kérdés, csak szerintem rossz topicba raktam, úgyhogy ide helyeztem át, hátha itt nagyobb lesz a válaszadási arány :D

Tehát én most töltöm utolsó félévemet egyetemen, alapszakos képzés magyarul.

Sokat gondolkodtam mesterszakon, de amit kinéztem itthon, az csak a Corvinuson van és tudtommal fizetős, így felmerült a külföldön továbbtanulás. Sajnos akármennyire is lelkes vagyok, és volt jó angolom, jelenleg saját belátásom szerint kevés ahhoz, hogy angolul mesterszakos órákat hallgassak, ellenben sima társalgási szinten még megy. Mesterszakot amúgy Svédországban vagy Dániában csináltam volna (vagy csinálnám), tetszik az oktatási rendszerük, és egész jól illeszkedik a magyar alapképzésekhez.

Nos, mint mondtam, az angolom nem az igazi, ezért gondoltam, hol máshol, ha nem külföldön lehet jól megtanulni a nyelvet. Így arra jutottam, hogy bepróbálkozok, és bevállalnék 1-1,5 évnyi "alantasabb" (jó, csúnyán írtam, szóval olyan munkát, ahová túlképzett vagyok, de kevéssé igényli a magas szintű nyelvtudást) munkát, ezzel fejlesztve a nyelvtudásomat, majd belevetem magam a mesterszakozásba... DE...hol?

Mesterszakos tanulmányaim szempontjából a két skandináv ország lenne optimális, talán ragadna rám a helyi nyelvből is, ami mesterszak időszaka alatt csak bővülne, és ez azért a későbbi munkavállalásnál nem kis fegyvertény.

A másik oldalról, Írország, mindenki angolul beszél -még ha vicces, nehezen érthető akcentussal is- talán könnyebb lenne boldogulnom. Nem mellesleg, Írország nagyon szép hely, bár az esős időt szokni kéne, és a továbbtanulás is necces, tudtommal nem olcsó.

Dánia lenne a későbbi mesterszak szempontból az ideális, ahogy hallottam nagyon jó a mesterképzés, neves egyetemek, diákbarát számonkérés (nem a magolós porosz módszer), diákbarát kedvezmények, és majd mindenki tud angolul.

Svédország ahogy hallottam kicsit 'keményebb' a külföldi diákoknak, kevésbé fogják a kezed, drágább is, felkapottabb is, így nehezebb elhelyezkedni, de sokkal feldolgozhatóbbnak találom a svéd nyelvet, a svéd tájakat -no meg a nőket; persze ez nagyonsokadlagos- pedig sokkal gyönyörűbbnek, inkább érezném magam otthon, mint Dániában, ami egy kicsit 'unalmas' (majdnem minden dániában továbbtanuló akivel beszéltem azt mondta negatívumnak, hogy jó jó, de unalmas, a táj, a városok, a lassan telő idő).

Nos, ez lenne a problémám, ebbe kérnék építő segítséget, esetleg az adott országban élőktől, vagy hasonló cipőkben járóktól.

(mielőtt megkapom hogy ha nem tudok angolul miért megyek külföldre, hát, egyszerűen nekem itthon most úgy nem jó, nem hóbort, nem illek a hazai munkamorálhoz, itthon bárhol ha tepertem valamiért, le lettem h.lyézve hogy minek, elég csak a minimumot, én csak felvágok, stréber, stb; + kalandvágy, rövid az élet ahhoz, hogy ne vállaljon be az ember valami erős, 90 fokos fordulatot az életében)

Köszönöm :)