Akik külföldre költöztek azok boldogabbak?

Ahol sok a napsütés ott sokat mosolyognak. De a boldogsághoz más feltétel is kell. Például minél kisebb legyen a bűnözés, a korrupció. Vagy az hogy ne mások szolgái legyenek. Például az önellátó népek nagyon egészségesek és boldogok szoktak lenni. Vagy az is hogy a munkának meglegyen a valós értéke, vagyis ne magyar fizetések legyenek.

Például Ausztriában nincs örök napsütés de a többi feltétel többsége nagyon jól teljesül. Ezért boldogok, Bécs a világ legélhetőbb városa.

De az önellátó népek is boldogok. Ez idehaza is megvalósítható:

https://www.youtube.com/watch?v=tAKC5KEFwh4

A boldogsághoz nem kell munkahelyteremtő politika vagy külföldi tőke. Épp ellenkezőleg, szolgaság megszüntető politika kellene. Ezt tanultuk mi világjárók a boldog népektől.

Akinek az életkörülményei javultak és egy jól élhető helyen él, az boldogabb. Aki egy londoni tömegszàllàson tengeti a mindennapjait valami olyan melóban amit utal az nem hiszem hogy boldog lenne.

Az is igaz hogy az időjárás is rányomja a hangulatra a bélyegét. A másik a kultúràlis különbségek. Nyilván sokkal jobban otthon érzi magát az ember ha nincs túl nagy kultúràlis Különbségek. Ezt tapasztaltam pl Londonban és Bécsben, az osztrák kultúra sokkal közelebb àll a miénkhez.

Szia!

Ez egy eleg komoly kerdes, amire nem sok mindenki tud jo valaszt adni. Az elso amire gondolni kell, hogy melyik embert, mi tesz boldogga?!

en kulfoldon elek mar 5 eve. De nem mondanam, hogy az eletem 100% happy.

Problema, rossz emberek minden orszagban van! Persze van ahol tobb. Magyarorszag sem lenne rossz orszag, ha egy kicsit osszetartobbak lennenek az emberek, es olyanra figyelnenek oda, ami valojaban fontos es nem az ilyen apro kis buta dolgokra!

A lenyeg az, hogy mikor elkoltozik valaki akkor oda kell arr figyelni, hogy mit is akar valojaban az illeto. Ha csak sok penz kell akkor mindegy hova megy az ember, ha viszont egy uj es szep eletet akar kezdeni akkor erdemes korulnezni, es mastol is velemenyt kerni. A kepek es a wikipedia nem minden. Sok mindenrol nem irnak az ilyen helyeken.

Én nem vettem észre, hogy máshol többet mosolyognának. Pl. nyugati országokban.

De délen valamennyire vidámabbak, lazábbak az emberek ez igaz.

Nekem sok ismerősöm él külföldön. Nagyon sokan nem szeretnek igazán ott élni, mindig idegennek, kívülállónak érzik magukat, honvágyuk van folyamatosan.

Akik boldogok azok, akiknek itthon is nagyon szar munkájuk volt, gyárban, több műszak. Ők ha találtak kint normális munkát, akkor nagyon megtalálták a számításaikat.

De a legtöbb ismerősöm több diplomával ment el raktárosnak, mosogatni, takarítani. Ők nyilván nem boldogok. Nem nagyon értem őket. Itthon sokkal jobb munkájuk lenne és lenne előrejutási lehetőségük is, meg legalább olyan helyen lennének, ahol boldogok. Szerintem sokan úgy gondolják, hogy már ciki hazajönni úgy, hogy semmit sem tudnak felmutatni.

Èn 19 évesen kezdtem el utazni, akkor 1 évet voltam Amerikában, majd félévet Angliában.

Amrikát láttam jobban, és ott nem voltam boldog. Habár jól éreztem magamt és bármikor mennék megint mint túrista, de ott élni hosszú távon nem tudnék.

A probléma nekem ott az óriasi külömbségek voltak, a töménytelen gazdagság és a getto között. Ès gettoból szinte reménytelen kimászni, de egy normál élethez is vért kell izzadni.

Németországba jutottam és 8 éve élek itt. Itt mentem férjhez és lettek gyerekeim. Itt teljesen más a helyzet. Itt egyenlöségre törekszenek az emberek. Pl az oviban foggalmam sincsen melyik gyermek milyen anyagi körülmények között él. Nagyon ritka a magán ovi, magán iskola, azok nagyrészét csak külföldie használják. (míg emarikában és angliában csak szegények mennek államiba)

Mivel a szegényeknek is sok szociális pénz jár, a gazdagok meg nem szeretik azt mutogatni, így nem látszanak a külömbségek. Itt nagyon kevés gyerek éhezik, vagy él alétminimum alatt.

Ezért az emberek vidámabbak is. Nem buliznak annyit mint a magyarok, de kevesebbet is sírnak.

Voltak nagy honvágyaim, és szeretek Mo-ra utazni, de már nem akarok ott élni örökre.

7 év alatt így vettem észre:

-otthon "senki" volt, idekinn is egy "senkinek" érzi magát, nem szeret semmit ami helyi, nem boldog, csak a rosszat látja mindenben.

- otthon is megélt, ide sem feltètlen a pénz hozta, hanem a kiszámíthstóbb környezet, ők boldogabbak.

Az hogy valaki kívülállónak hiszi magát, az belulről jön, boldogságot csak magadnak teremthetsz, nem függ országtól.

"Akik boldogok azok, akiknek itthon is nagyon szar munkájuk volt, gyárban, több műszak. Ők ha találtak kint normális munkát, akkor nagyon megtalálták a számításaikat.

De a legtöbb ismerősöm több diplomával ment el raktárosnak, mosogatni, takarítani. Ők nyilván nem boldogok."

Meg vannak olyan diplomasok is akiknek otthon is jo allasuk volt meg kulfoldon is, es boldogok mindket helyen.

Férjem 7 éve én 5 éve élek kint.

Sokkal jobban élünk,mint otthon de ez nem feltétlen jelent boldogságot,hisz nekünk a család barátok otthon vannak.

És igen határozottan többet mosolyognak itt nálunk az emberek,mint otthon.