Szerintetek melyik országokba a legkedvesebbek és jókedvűbbek az emberek?

Általában a melegebb éghajlaton élők, még ha szegények is.

És, igen, a rossz anyagiak ellenére, pl. a kubaiak, mégis vidámak, táncolgatnak, stb.

Európában szerintem a görögök, portugálok, olaszok, de akik pl. Törökországban jártak, szintén pozitívnak látták az embereket.

Már pár országban jártam, nyaralni és éltem usa, anglia, és most már évek óta Németországban.

A németek is nagyon jokedvüek. Habár lehet elfogult vagyok, mert a férjem német, de ök nem igazán politizálnak, nem beszélnek megélhetési nehézsségröl, ha egy partit csinálnak, nincs rongyrázás, vagy azon gondolkodás ki miböl vegyen ajándékot. Ha a gyerek új számítogépet, vagy más kütyüt kap, akkor nem nagyzolónak vagy nagyképünek tartják hanem mindenki örül neki és kipróbálja. Ha a családban új autót vesz valaki akkor azt nem megszolják hanem az egész család megy vele egy kört, a férfiak órákig körbe állják....

Ha magyarországra jövünk itt mindig csak mindenki az anyagi dolgokról beszél. Az unokatesóm a nagyképü, mert az új toyotájával eldicsekedett mindenkinek, a nagybátyám mert nincs autója ö egy link alak. Barátnöimmel elmegyek vásárolni, és mert bemerek menni egy zara-ba és ott veszek pár felsöt magamnak már hátam mögött arról beszélnek, hogy mert a pénz... Ha a kinti barátnöimmel megyünk vásárolni, akkor bemegyünk TOmmy H boltba és KIK-be is és senki nem szol meg senkit sem vagy jegyez meg bármit is.

Én nagyon szeretem az északi országokat, persze nyilvánvalóan több a depresszió hajlam ahol keveset süt a nap és a boldogság és kiegyensúlyozottság, ahol többet süt a nap. Sokat jártam Svédországban, Norvégiában, Dániában. Nekem az a tapasztalatom minél északabbra jártam Stockholmtól 6-700 kiométerre sokkal kedvesebbek voltak. Sok finnel is találkoztam ők halál lazák voltak ilyen 35 körüli apukák is látszott, hogy nem stresszelnek és szívesen leállnak beszélgetni velem egy vadidegennel.

Ellentétbe Dániába sok mufurccal találkoztunk, látták, hogy magyar rendszám nem voltak hajlandóak megszólalni magyarul, pedig épp segítséget kértünk, mert elromlott az autónk, amiben laktunk. De ez nem egy incidens,amit kiragadok, mert ugyan ezt lazán egy fotós boltba is megcsinálta velünk egy pali. Persze azért voltak ott is kedves és laza emberek.

Bizony-bizony, nagyon fontos a sok napsütés.

Ugyanakkor a boldogság nem a körülményektől függ.

Mondom, boldognak lenni nem egyenlő a körülményekkel ! :))))

Azért kívánok mindenkinek itt is optimális, boldog körülményeket! De örülni, örömet és szeretetet adni a nyomorúságban kell megtanulnunk. És ez alól egyetlen ember sem kivétel... :)

Egy sem.