Van rá bármilyen esély hogy az ember lánya kijusson Japánba?

De elég sok köze van hozzá, hogy az alapvető ismeretekkel nem vagy tisztában a kultúrával és az országgal kapcsolatban.

A külföldieket pedig nem "nem szeretik", hanem máshogy állnak hozzájuk. Ha turistaként vagy tanulóként, ösztöndíjasként tartózkodsz kint, egy rossz szót sem fogsz hallani, sőt érdeklődően állnak hozzád.

A betelepülő külföldieket viszont nem kedvelik, mert az esetek 90%-ában képtelenek beilleszkedni a japán kultúrába és szokáskörbe (érthető okokból). Japán a mindennemű fejlettsége, modernsége ellenére szociológiailag továbbra is egy nagyon zárt ország, ahol sokra becsülik a tradíciókat.

Esély van rá, de munkát vállalni nagyon nehéz (kivéve persze ha angol anyanyelvű vagy és beszéled a nyelvüket). Én dolgoztam ott egy évig, igaz nekem le volt zsírozva a dolog, egy étteremben dolgoztam szakácsként pár amerikai barátommal, na de mindegy, a lényegre térek.

Vannak olyanok, akik nem szeretik a külföldieket, és vannak olyanok is (leginkább a fiatalok közt) akik nagyon is odavannak értük. Az öregek sajnos nem csíptek minket de nem ezzel kell foglalkozni. Ha egy japán emberke Magyarországra jönne itt is lenne aki elküldené melegebb éghajlatra és lenne olyan aki még a házába is befogadná. Én speciel nagyon szerettem a japánokat, külföldiként kicsit nehezebb volt barátkozni velük, de amint megtörik a jég és feloldódnak, igazából utána már észre se veszik azt hogy te nem is japán vagy, ha bírnak akkor nem foglalkoznak ilyen baromságokkal... Legyél kedves velük, tartsd tiszteletben a szokásaikat, beszéld a nyelvüket, de leginkább legyél udvarias, akár férfi akár nő vagy, az illem az első.

Ha esetleg kíváncsi vagy rá, hogy sokak miért vélekednek negatívan, akkor én ezt válaszolnám: Vannak, akik még életükben nem jártak Japánban, kb. azt se tudják hogy merre van, de azt olvasták a neten hogy sok ott a ratyitallér, ne gyere ide, ők ezt elhiszik, és lényegében ezt adják tovább, ahelyett hogy egy kicsit is belegondolnának abba, hogy milyen lehet tényleg ott élni huzamosabb ideig. Figyelj, gyökerek mindenhol vannak, Magyarországon, az USA-ban, a japánoknál is. Ha te úgy élsz, hogy egyfolytában az jár a fejedben hogy téged utál pár ember, akkor nem is fogod megszeretni az ottlétet. Találd meg a neked való baráti kört, illeszkedj be, és nem lesz problémád a társadalommal.

Nekem is vannak negatív élményeim, volt hogy a lakásból kijövet valaki a hátam mögött elküldött a sunyiba, vagy egyszer egy kisgyerek köpködött felém és "takarodj vissza az országodba" mondatokat kiabált nekem. Mégse mondom Neked azt, kedves kérdező, hogy ne menj ki, mert ott ilyen káposzta emberek élnek, mert nem ítélhetek el 127 millió embert 2 miatt.

Ha adódik rá lehetőséged, menj, és dönts a saját tapasztalataid alapján, viszont csak egy jó tanács: A melót nagyon is jól válogasd meg mert elég könnyű olyat találni amiben kidolgoztassák az emberek beleit. Illetve a fizetés se a legjobb az összes helyen. Németországban például négyszer annyit kerestem mint ott, és még fele annyit se kellett dolgoznom. De ez persze csak az én véleményem, nem kell velem egyetérteni. Sok szerencsét, szép napot!

Ha tudsz japánul elég sok ösztöndíj lehetőség megnyílik. Egy ismerős pl szociológia szakról ment ki, aztán ott is ragadt az ottani egyetemen.

Illetve volt egy munkahelyem, aminek volt irodája Tokioban, oda ilyen cégen belüli kiküldetéssel ki is lehetett volna jutni (még japán se kellett csak angol), de elég kevés pozíció volt és azokhoz is speciális tudást kértek.

Mindenesetre érdemes kimenni először pár hétre és megnézni magadnak. Fantasztikus hely, én nagyon jól éreztem magam kinn, de szerintem úgy fél év után begolyóznék még úgy is, hogy alapvetően nagyon kedvelem a kultúrájukat.