Milyen hagyományok, szokások vannak dec 31-én?

Az óévet búcsúztató zajos mulatságokat az ókori római szaturnáliák leszármazottjának tekintik, melyeket lakoma, lármázás, dorbézolás jellemeztek. A szaturnáliák pogány szokását a középkori Franciaországban támasztották fel a január 1-e körül tartott „bolondok ünnepe” (festum fatuorum) képében, mely A párizsi Notre-Dame regényben is nagy szerepet kap. Az ilyen ünnepségeket az egyház a 15. században hivatalosan betiltotta, de továbbéltek a néphagyományban. A babonák szerint az óév esti zajkeltés, lármázás elűzi a felhalmozódott gondokat, bajokat, és az év sötét időszakában lesben álló gonosz szellemeket. Ennek modern megfelelője a zajos tűzijáték.

Aszilveszteri szokások, hiedelmek nagy része az évkezdettel kapcsolatos, és a régi és új évet jelképesen elválasztó praktikákkal jár. A gonoszűző zajkeltés mellett Európa-szerte ismert szokások a téltemetés, bálok, szerelmi-, halál-, és időjóslások. Számos ember családi összejövetelekkel, bulikkal ünnepli óév estéjét. Népszerű, hagyományos szilveszteri étel a virsli, sonka, hurka, kocsonya, pogácsa, valamint a lencse. Mások templomi szertartásokon vesznek részt. A városok fő terein tömegrendezvényeket szerveznek, az újév előtti másodperceket gyakran visszaszámlálás kíséri, ezt követik az újévi, pezsgős köszöntések.

Szilveszter estéjén gyakori az újévi fogadalomtétel, amelynek során az emberek megfogadják, hogy betartanak vagy elérnek bizonyos dolgokat a következő év során (például több testmozgás, egészségesebb étrend, takarékoskodás, leszokás a dohányzásról). Az újévi fogadalomtétel szokása is az ókorra nyúlik vissza: már a régi babilóniaiak és rómaiak is gyakorolták, majd később a keresztények is átvették ezt a világi szokást.

Népszerű a zajkeltés, „gonoszűző zajcsapás”, „gulyafordítás”: főként éjfél körül lármáztak ostorral, kolomppal, dudálással, bádogdarabok összeütésével. Egyes helyeken mondákat is fűztek a szokáshoz, például török támadások emlékéhez kötik.

A téltemetés az óévet jelképező bábu elásása vagy elégetése, vagy pedig egy öregembernek öltöztetett legény kiűzése a faluból.

Elterjedt szokás volt a kántálás, jókívánságokkal házról házra járás. Ezt egykoron felnőtt férfiak űzték, később fiatalok és gyermekek, a 20. század dereka óta pedig főleg a cigányok adománykérő szokása.

A férjezetlen lányok jövendőbelijük kilétét, nevét, társadalmi helyzetét jövendölték meg gombócfőzéssel, pogácsasütéssel, ólomöntéssel. Ismert volt a halál- és az időjóslás is.

Főleg az angolszász országokban népszerű ünnepi díszítés a fagyöngy, melynek téli ünnepekkel való társítása még a pogány korból származik. Egy újabb keletű hagyomány szerint a szerelmesek fagyöngy alatt kell csókot váltsanak.

Spanyolországban és latin-amerikai országokban minden egyes éjféli harangszókor bekapnak egy-egy szőlőszemet, hogy szerencsés új évük legyen.

Olaszországban az emberek kidobálják a régi, felesleges dolgokat az ablakon, így számolva le az óévvel. Egyes helyeken cserépedényeket törnek össze, így ijesztve el a sötét lelkeket. Hagyományos szilveszteri étel a lencse és csülök.

Oroszországban szilveszterkor állítanak „újévi fát" (Novogodnaja jolka), és Fagy apó (Gyed Moroz) ezen az éjfélen ajándékozza meg a gyermekeket. Hagyományos étel a hering és saláta. Az óhitű ortodoxok január 14-én ünneplik az újévet.

Az Egyesült Államok legnagyobb szilveszteri buliját a Times Square-en tartják; az év utolsó percében egy kristálygömböt engednek le az egyik épület tetejéről.

A kelet-ázsiai kultúrákban, például Kínában megtartják ugyan a Gergely-naptár szerinti szilvesztert, azonban a holdnaptárt követő holdújév sokkal fontosabb ünnepnek számít.

#1.

A szaturnália maradványa inkább a farsang és a karnevál, amelynek célja már az ókorban is a tél elűzése, illetve a Nap segítése a sötétséggel való küzdelmében. Az újévi zajcsapás sokkal inkább a népi hiedelmekben, népi vallásokban, babonákban gyökerezik, hogy ezzel is elűzzék az óév rossz szellemeit, illetve rossz energiáit, ezzel lehetőséget adva a tisztalappal való újraindulásra. A zajkeltés valamilyen formája minden nép újévi szokásai között fellelhető, többek között a pogány magyarok hagyományaiban is jelen volt. Ők márc. 20-21-én, a tavaszi napéjegyenlőségkor ünnepelték az újévet. A táltosok és papok ekkor kereplőkkel, kolompokkal, állatszarvból készített kürtökkel végeztek rontást elűző varázslatokat egy hatalmas máglya körül. Később az "európaiasodást" követően ezek áttevődtek az eredetileg a nyugati, polgári naptárban szereplő (ma már mindenhol hivatalosan ezt jelölik meg) szilveszterre és újévre. Később a magyar újévi szokásokat befolyásolta még a székelyek, palócok, tatárok és kunok által Ázsiából behozott népi hitvilág is, amelyek célja szintén a rossz szellemek és démonok elűzése, illetve a jó szellemek kegyeinek elnyerése az új évre volt.

Néhány népszokás, hagyomány, amelyek Magyarországon (is) elterjedtek:

-Újévi malac: A disznóhús a népi hiedelmek szerint az év ezen napjaiban szerencsehozó, mivel az ormányával kitúrja a szerencsét.

-A kéményseprő szerencsehozó tárgy, mivel kisöpri az óév rossz erőit.

-Nem ajánlatos szárnyast enni, mivel az elkaparja a szerencsét.

-Szilveszter napján ajánlott halat enni, mert pikkelyes és hozza a pénzt, újévkor viszont nem, mivel elúsztatja a szerencsét és a nyálkás teste miatt kicsúsztatja a kezünkből a szerencsét.

-Újév napján, illetve szilveszterkor sötétedés után tartózkodjunk a munkától, idegeskedéstől, illetve a veszekedéstől, mert amit újév napján csinálunk, az ki fog hatni az egész esztendőre.

-Különösen oda szokás figyelni a bukszára és a pénzre, ugyanis ha leejtjük, akkor egész évben ki fog hullani a kezünkből a pénz.

-Hasonlóképp az ételre is szokás bizonyos vidékeken odafigyelni, mivel egyes vidékeken ugyanaz mondják arról, ha leesik, mint a pénzről.

-A hiedelem szerint semmit, még csak véletlenül se adjunk kölcsön vagy fogadjunk el vagy veszítsünk el, mert akkor egész évben mindent elveszítünk.

-Ne vásároljunk semmit, ne csereberéljünk semmit, ne adjunk ki pénzt a kezeink közül (még a templomi perselybe se tegyünk), mert akkor egész évben csak veszíteni fogjuk a pénzt.

-Szilveszter éjjel a ragyogó csillagok szép, meleg nyarat és bő termést hoznak.

-Ha újév napján csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal szeles lesz az esztendő.

-Ha az új év beköszönésének és az óév leköszönésének éjszakáján jól érezzük magunkat és vidám hangulatban kezdjük az újévet, akkor az egész évünk vidám lesz.

-Ha zajongunk az új év beköszönésének éjszakáján, elűzzük a múlt év rosszaságait.

-Ha valamilyen újévi tárggyal vagy pénzzel ugrunk egyet közvetlen az új év beköszönése után, akkor az óév szerencséit és jóságait áthozzuk magunkkal az új évre is.

-Újév napján az első vendég, aki belép a házba férfi legyen, mert az hozza a szerencsét.

Néhány külföldi:

Olaszországban a piros szín szerencsét és boldogságot hoz az új évre.

Oroszországban újévi fát állítanak, ami alá a Télapó ajándékokat hoz a gyerekeknek. Ma már nem annyira népszerű, mivel kommunista vívmány a vallások és a múlt hagyományainak eltörlésének kísérletére, ma már sok helyen karácsonykor jön a Jézuska vagy a Mikulás ott is.

7. vagyok.

Illetve fontos, hogy a magyar, szilveszteri, népi hiedelmek közvetlenül kapcsolódtak újévhez, mivel ez az előestéje volt.

Magyarok közül még:

-Szép, egészséges és boldog évet eredményez, ha éjfél után, újév reggele előtt hajnalban fürdünk és hideg vízzel arcot mosunk.