Bútort adni karácsonyra a páromnak?

20

Akkor idézném az eredeti, 4. kommentbeli válaszomat, amit sikerült a sárga földig lepontozni az értelmező olvasassal hadilábon állóknak: "Használati tárgyat akkor adunk ajándékba, ha arra a megajandekozando kifejezetten vágyik."

"Elég szomorú, ha valaki csak q gyereknél nézi azt, higy olyasmit adjon ajándékba, amire a másik vágyik" Ezzel csak azt akartam hangsúlyozni, hogy ez gyereknél is fontos, mert egy csomó felnőtt azt hiszi, hogy a gyereknek mindegy, csak játék legyen. De ezt hagyjuk is, elvégre a kérdésben felnőttről volt szó.

21-es: Neked is gondod van a szövegértéssel, mert már többször kérdeztem, hogy mit kéne ajándékozni, ha nem használati tárgyat, de eddig erre egyszer sem sikerült válaszolnod. Csak olyan példát írtál, ami használati tárgy, a porszívó és a ruha ugyanis az, függetlenül attól, hogy milyen.

Egyébként attól még, hogy valaki nem mondja ki, hogy konkrétan szeretne valamit, attól még meg tudom állapítani, hogy szeretné-e azt a dolgot vagy nem, ugyanis odafigyelek a családtagjaimra, és tudom, hogy kinek mire van szüksége. És mi az amit én is meg tudok venni, és mi az, amit inkább nem veszek meg, mert tudom, hogy arra a bizonyos dologra az illető kényes, és nem tudnék jól választani. Például soha sem vennék elektronikai eszközt az öcsémnek, mert tudom, hogy ő egy ilyen vásárlás előtt teszteket olvasgat, számos verziót összehasonlít, és hónapokig gondolkozik rajta, mielőtt megvenné. Az anyámnak meg simán vettünk telefont, mert tudjuk róla, hogy nem ért hozzá, és nála az egyetlen fő szempont az, hogy könnyen kezelhető legyen. És azt is tudjuk róla, hogy magának soha se vette volna meg. Ő se mondta ki soha, hogy szeretne telefont, anélkül is tudtuk, hogy örülne neki, mert ismerjük. És így is lett. Vagy például soha nem mondta anyám, hogy szeretne egy négy személyes kotyogós kávéfőzőt, igazából ez soha eszébe sem jutott. Elég volt azt látnom, hogy szegény vendégségek alkalmával 3-4 adag kávét is lefőz a két személyessel, így nyilván örülni fog a négy személyesnek. Így is lett, azóta elő se vette a régit, és talán ez volt az a karácsonyi ajándék, aminek eddig legjobban örült.

A kérdező is nyilván tudja, hogy a párja kényszerűségből ül-e a törökülésben vagy mert szeret úgy ülni. Abból ítélve, hogy a párja azt mondta, hogy egy puszinak is örülne, valószínűleg ő is olyan típus lehet, aki soha sem mondaná meg, hogy mit szeretne kapni (elnézést kérek kérdező, ha tévednék), és akkor meg soha ne vegyen neki semmit, mert nem mondta ki? Felteszem a kérdezőben fel se merült volna, hogy asztalt vegyen, ha nem érezné úgy, hogy a párja örülne neki. Itt inkább arra volt kíváncsi, hogy másnak mi a véleménye a karácsonyra bútort dologról, szóval csak egy kis megerősítést kért, nem pedig teljesen tanácstalan ezzel kapcsolatban.