Sokáig zavart a boldog ünnepeket vagy happy holidays de most rájöttem, hogy van értelme, hiszen az emberek ma már úgyis ateisták, minek ünnepeljék akkor a karácsonyt?

"Minek mondják akkor, hogy boldog karácsonyt? Hiszen úgysincs közük hozzá"

Attól, hogy szar az életed, még kívánhatsz jót másnak.

"Ha nem érdekelnek a tények, akkor át kell rakatni a kérdésedet a vallás, vagy ezotéria kategóriába."

Na akkor szokott elszabadulni a pokol :D:D:D

#1. #2.

Erről írtam egy eléggé hosszú kifejtést én is egy másik kérdés alatt, illetve más portálokon más történészek is.

Maradjunk annyiban, hogy NEM tudjuk, hogy a történeti Jézus mikor született. Bármennyire is próbáltuk kideríteni, még a pontos évet sem sikerült. Pusztán egy intervallumunk van mind a születési idejéről, mind a haláláról. Világi, szekuláris történészként kimondom, hogy az evangéliumok által leírt két születéstörténet (Lukács és Máté változata) között is ellentmondások vannak, szóval nem hinném, hogy túl sok hiteles részlet található bennük. Persze a legalapabb keret feltehetőleg megbízható (tehát amelyek megegyeznek a két beszámolóban és a legalapabb információk, például a születési hely), de a többit nagyon-nagyon óvatosan kell kezelni amennyiben hitelesek szeretnénk maradni a történettudomány szemszögéből. Ugyanakkor még az evangéliumok által leírt történetek alapján is kb. bármelyik szakaszában lehetett az évnek, és a korai keresztény közösségeknél nem telt el úgy hónap az évben, hogy valamikor ne ünnepeltek volna valakik karácsonyt, még mielőtt egyetemesítették volna a dec. 25-i dátumot. Figyelmeztetlek, hogy Júdea provinciában, a mai Izrael területén nem túlságosan erősek a telek (ezt tapasztalatból is tudom). Bár hideg, de mínuszok ritkán vannak, hajnalra sem szokott túl gyakran 7 °C alá menni a hőmérséklet. Másrészt sok évvel az istállózó állattartás elterjedése előtt egy szegény provincia, szegény falvai számára az egyetlen opció az volt, hogy egész évben kint legeltették az állataikat a falvak összedobott vagyonából, közösen felbérelt pásztorokkal.

Egyébként egyetlen másik ünnep volt dec. 25-én, ez pedig Sol Invictus kultuszának, vagyis Mithrász kultuszának az ünnepe volt, valószínűleg ennek volt szerepe abban, hogy a korábban számtalan más-más közösségek által párhuzamosan ünnepelt dátum közül végül ezt fogadták el, bár az örmények megmaradtak jan. 06-nál (vagyis a vízkereszttel egy napra eső dátumnál, és itt most nem jan. 07-re gondolok, ami a Julianus-naptár szerinti dec. 25.), míg a koptoknál eléggé erős maradványa van egy májusi karácsonyi ünnepkörnek is, bár ők végül átálltak. Ezt szintén tapasztalhattam saját szemeimmel. Egyetlen téli napfordulós ünnep sem befolyásolta a karácsony dátumát, pláne úgy, hogy a kereszténységgel leginkább kapcsolatban álló pogány népek ünnepei leginkább nem is természeti jelenségekhez kötődtek. Egyedül a rómaiaknak volt téli napfordulóhoz kötődő ünnepük, ez a brumália volt, viszont azt nem a téli napfordulókor tartották, viszonylag későn alakult ki (kronológia szerint szinte nem is nevezhető kereszténység előttinek) és nincs is történelmi bizonyítékunk arra, hogy lenne a brumália és a karácsony között bárminemű folytonosság.

Bővebben itt írtam erről: https://www.gyakorikerdesek.hu/unnepek__karacsony__12512391-..

#10.

A teológia eredetileg egy nagyon tág halmaz. Létezik világi teológia is. Említhetném például Francesca Stavrakopoulou bibliakritikust is, aki eredetileg is ateista családba született, ő maga új ateistának vallja magát, Dawkins kezdeményezéseit is támogatja, de amúgy teológus és vallástudós. Szakterülete az ó- és újszövetségi bibliatudomány, bibliakritika, a Korán, valamint az ókori közel-keleti vallások. De ott van William G. Dever is, aki szintén nonteista, de mégis teológus, amellett hogy kiváló történész, régész, nyelvész (sémi nyelvek tudósa) és irodalomtudós.

Hogy úgy mondjam: a teológia olyan szempontból egy kényes terep vallási szemszögből, mint a modern kori történettudomány mondjuk politikai szempontból. Elég nehéz a kutatónak függetleníteni a kutatási következtetéseit a saját világnézetétől. Ebbe a hibába sokan beleesnek, és a végén igazából az egyén saját vallási nézeteinek fejtegetését is teológiának tituláljuk.

#Kérdező:

Jó hiszemben felteszem, hogy nem trollkérdés, ezért válaszolok.

A te vallásod szerint Jézusnak mi is volt a központi tanítása? Nem a szeretet? Szóval miért ne ünnepelhetnék a nem hívők a szeretet ünnepeként a karácsonyt? Szeretetesdi, közben meg utálat pedig a vallásos családok körében is létezik. Álszentség meg még mennyire... Szerintem sokkal álszentebb, ha egy kultúrvallásos ember elmegy ünnepekkor a templomba, áhítatoskodik tíz évre is elegendőt, majd szépen hazamegy, egy éven át tojik az egészre és az egész náluk a legfogyasztóibb, náluk pattan ki leghamarabb a veszekedés.

Egy ateista ember miért ne ünnepelhetne teljesen világi módon, különösen most, hogy világi, majd fogyasztói ünneppé is vált? A húsvétot, meg a pünkösdöt általában tényleg csak a hívők tartják, amelyek közül előbbi fontosabb is a kereszténységben. Csinálhatnánk agnosztikus ünnepet július 20-án, meg ateista ünnepet október 9-én, de minek? Az ateizmus nem vallás, nincsenek dogmái. Nem kell vallást csinálni abból, ami nem vallás. Ennyi erővel egy keresztény minek olvassa az Iliászt, ha nem hisz Zeuszban? A kulcs abban van, hogy nem úgy olvassa, mint egy vallási történetet, hanem mint egy kulturális hagyatékot. Az ateistáknak is kellenek ünnepek, munkaszüneti napok stb., és ezek általában megegyeznek a saját országuk ünnepeivel (Ázsiában például a vészak hasonló, de Törökországban a böjt megtörésének ünnepe is hasonló). Egy magyar nem vallásos ember, attól még, hogy nem vallásos, kulturálisan a keresztény kultúrkörhöz tartozhat. Persze vannak olyan ateisták is, főként antiteisták, akik attól is függetlenítik magukat, és nem is tartják.

Én sem kedvelem túlságosan a "Kellemes ünnepeket!" c. dolgok, mert eléggé kommersznek és elcsépeltnek tartom. Leginkább a multik tolják az ember képébe, hogy vallástól és családi szokásoktól vedd meg a szemetüket. Tudom a hátterét annak, hogy miért használjuk a személyes beszélgetésekben is, azt is tudom, hogy a más vallások követői más ünnepeket tartanak, viszont én inkább felköszöntöm őket például hanuka vagy divali alkalmából. Szerintem ez egyébként sokkal szívhez szólóbb.

Amúgy a "kérdés" rettenetesen provokatív. Pontosan mit is akarsz tudni?