Hogyan tudnék magamnak egy normális karácsonyt teremteni, és nem azon agyalni, hogy más családokban mennyivel jobb?

Nagyon kis család vagyunk: apu-anyu, bátyám, én. Szüleim 60 felettiek, apámnak meghalt a nővére, anyám egyke. Bátyám 30+-os, nincs családja, én 29, nekem sincs, illetve meleg is vagyok. Apám nem is tud arról, hogy egy fiúval van kapcsolatom, anyám szimplán nehezen fogadja el a helyzetet, mintha nem is akarna tudomást szerezni az egészről.

Aztán mindig nézem a neten, facen, hogy mások mekkora nagy családi ünnepséget csinálnak a karácsonyból. Szimplán azért mert van kivel. Nálunk apám gyűlöli a karácsonyt, ha rajta múlna, neg sem rendezné, nem díszítene. Anyám mindig rákölt többszáz ezer forintot az egészre, de valahogy azért teszi, mert úgy érzi, ez a kötelessége.

Én imádom a karácsonyt, november óta karizenéket hallgatok, járok vásárokba. Alapból nincsenek nagyon barátaim, így azt érzem full magányosan telik az ünnep. Még úgyis, hogy itt ülök a meleg szobában, holnap megyünk megnézni a Diótörőt, de valahogy nem okés ez az egész szitu. Gyerekem nem lesz, így sokkal nagyobb család sem. Batyám is ha tervez egyszer családot, szerintem max 1-2 gyereket akar majd. De jelenleg 31 évesen van jobb dolga is.