Ha a karácsony keresztény ünnep, miért tartja meg az is, aki mondjuk ateista? Ez hogy fér össze a nézeteivel?

#10.

Ők nem hívők, hanem kultúrvallásosak. A gond vele az, hogy sokszor álszentséggel párosul. A hit és a vallás nem ugyanaz. Vallásos, aki egy vallás szabályait gyakorolja, külsőségeit magára veszi stb. Hit pedig az, amit az ember belül érez. A gond akkor kezdődik, amikor valaki pusztán kulturális okok miatt, meg hogy kimutassa, hogy "ő milyen konzervatív" vesz magára mindenféle külsőséget. A baj pedig akkor van, amikor ő a leghangosabb a templomban, közben pedig a valódi élete cseppet sem ennyire makulátlan, mint ahogy mutatja.

#20.

Köszi!

Mitől Keresztény ünnep? Jézus nyáron született,tehát nem az ő születését ünnepeljük.

A Karácson egy nihilista ünnep mikor össze gyűlnek az emberek zabálnak,berúgnak és a legjobb hogy nem kell dolgozni.

#23.

Bocsi, de ezt honnan tudod ennyire pontosan? Mi, történészek, bibliakritikusok stb. sem tudjuk, hogy mikor született. Még az évet sem. Sem a kanonikus, sem az apokrif evangéliumok nem adnak elegendő információt róla. Meg persze még ha lennének is ilyenek, akkor is felvetődne a kérdés, hogy a leírás mennyire hiteles. Azt például tudjuk, hogy történelmileg szinte biztosan nem olyan körülmények között született, mint azt a Biblia állítja, hisz még a kanonikus szövegek között is ellentmondások vannak. A modern bibliakritikusok többsége szerint kb. a betlehemi születésen kívül a többi részlet eléggé történelmietlen (bár egyes kritikusnál is kritikusabb kutatók még a születés helyét is kétségbe vonják, bár ezt általában el szokták fogadni a világi kutatók). Persze Biblián kívüli hagyományok voltak, de azok is olyanok, hogy kb. más-más szempontokat és hagyományokat figyelembe véve az év bármely hónapjára illeszkednek. Ezt mutatja az is, hogy kb. nem volt olyan hónap az évben (tudomásom szerint talán a július leszámítva), amikor ne ünnepeltek volna más-más közösségek legalább egyszer a karácsonyt. Az előző válaszaimban konkrét példákat is mutattam. Decemberben és májusban például kettő is volt. Másrészt miért kellene egy ünnepnek pontosan illeszkedni - pláne a Gergely-naptár szerint - egy dátumra ahhoz, hogy azt ünnepeljék? A buddhisták legnagyobb ünnepe a vészak, amikor egyszerre ünneplik a Buddha születését, megvilágosodását és halálát. A buddhista szövegek (pláne a legkorábbiak, tehát a történeti Buddha életéhez legközelebb keletkezettek) nem adnak pontos részleteket szintén a születés időpontjáról, ahogy a másik kettő eseményről sem. Azt sem írja egy szöveg sem, hogy egy napon lett volna mind. Ettől függetlenül ez egy olyan alkalom, amikor a világon mindenhol összegyűlnek a buddhisták úgy általánosságban mindent megünnepelni. De ott a zsidó sávuót ünnepe is. Ma már a Tízparancsolat és a Tóra átadásának ünnepe elsősorban. A modern bibliakritikusok szerint egyértelmű, hogy az egész Tórát/Pentateuchust nem egy ember egy ihletésre írta, pláne nem az i. e. 16-14-12. században. Több forrásból van összeállítva a szöveg. A főáramú álláspont szerint volt négy különböző időpontban keletkezett főforrás, emellett voltak korábbi hagyományok és voltak egyéb szövegek, amelyeket nem nevezhetünk önálló forrásoknak (lásd: Mirjám éneke, Mózes éneke, Jákob áldása stb.), emellett meg még a szerkesztők is hozzáadtak egyéb részleteket az egészhez a későbbiekben. Szóval nem kaphatta meg Mózes (akinek bár sok világi történész is felteszi, hogy vannak bizonyos történeti magjai, de kb. egy karizmatikus nomád törzsfő volt a bronzkori Transzjordániában a személy, aki a mítoszok alapjául szolgált, míg maga a bibliai Mózes alakja egyértelműen mitikus) a Tórát a Sínai-hegyen, amit egy ihletésre írt volna le ellentétben a zsidó-keresztény(-muszlim) hagyományokkal. A Tízparancsolatot sem kapcsolja a Tóra semmilyen dátumhoz vagy ünnephez, bár a szöveg alapján arra lehet következtetni, hogy sávuót körül lehetett, de legkorábbi történelmi bizonyíték, ami a sávuóthoz köti a tóraadást már bőven a II. templom korából származik. Maga az ünnep eredetileg a nomád héberek hálaadó ünnepe volt, valamint korai protoizraelita telepeken, falvakban kapcsolódtak hozzá az aratási hálaadóáldozati szokások is. Ettől függetlenül miért ne ünnepelhetnék a zsidók ekkor a Tízparancsolat átvételét vagy a Tórát úgy általában? Összességében attól keresztény ünnep, hogy a keresztény kultúrkörből származik, alapvetően ahhoz kapcsolódik, abban alakult ki, akkor is, ha különböző helyeken bizonyos szokásai korábbi ünnepekből, illetve szokásokból kerültek át és éltek benne tovább (lásd: amiket korábban említettem). Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne teljesen szekuláris/világi ünnep is. Ez attól függ, hogy ki hogy ünnepli. Az újév Kínában és Japánban eléggé vallásos jellegűnek tűnik egy külső szemlélőnek. Különösen Japánban, ahol a legtöbb prefektúrában a Meidzsi-restauráció óta már nem ünneplik külön a holdújévet, hanem csak a Gergely-naptár szerinti újévet ülik meg. Kínában a holdújév külső szemlélőként vallásosnak tűnhet, míg a "sima" újév ugyanolyan bulizós, mint itthon. Az emberek buddhista/taoista/keresztény templomokat, sintó és konfuciánus szentélyeket látogatnak, de sokak számára ez igazából kulturális szokás ott, és hasonló szerepet töltenek be mindezen szokások, mint nálunk a lencse, a virsli, meg a pezsgő, valamint az egyéb babonák, nem pedig kimondottan vallási dologként tekintenek rá. De ott is vannak sokan, akik nem is látogatnak szentélyeket, meg templomokat, még kulturális/hagyományos okok miatt sem, hanem egyszerű családi ünnepként ülik meg. Tehát az, hogy egy ünnep milyen tartalmú igazából még csak nem is a szokásaidtól függ, hanem leginkább attól, hogy mi alapján, illetve miért csinálod. Nyilván kulturális dolog is, hogy ki, hol, mit ünnepel. Például a törököknél a böjt megtörése nőtt a szokásokba ennyire bele, mint itthon a karácsony (bár történelmi szemmel érdekes, hogy a húsvét miért áll távolabb sokaktól, és annak miért nem lett ekkora kultusza, mint a karácsonynak).

Nihilista? A nihilizmus egy filozófiai irányzat. Friedrich Nietzsche volt az egyik legnagyobb alakja. Alapvető eszköze és filozófiai felfogása a tagadás. Tagadja a törvényt, a társadalmi normákat, az erkölcsi értékeket, a társadalmi rendet, úgy véli hogy az értelem is voltaképp hiábavaló. Nem lát értelmet, indokot semmi mögött sem és mindent erre vezet vissza. Nem hinném, hogy egy ünnep lehet nihilista. Max. a szellemisége lehet nihilista valaminek, de a karácsonynak pont hogy nem az (függetlenül attól, hogy ki hogy és milyen tartalommal ünnepli). A leírás alapján a szó, amit keresel a hedonizmus, de a hedonizmus szintén nem jellemző a legtöbb családban a karácsonyra függetlenül attól, hogy ki milyen típusát ünnepli. Ha már mindenáron hedonista ünnepet kell keresni (bár önmagában botorság egy ilyen szókapcsolat), akkor még talán a szilveszter vagy a farsang. Bár sokaknál ez sem hedonista, mert azért nem részegedik le és zabálja magát degeszre mindenki ekkor sem. Sőt, az ismerőseim közül a többség nem.

Viszonylag kevesen rúgnak be karácsonykor. Az evés, jó hangulat, meg a munka leállása pedig azt hiszem minden családi ünnep jellege.