A karácsony szerintetek keresztény ünnep?

Kezdjük mindjárt azzal, hogy Ciszjordánia (Betlehem) éghajlata gyakorlatilag azonos a miénkkel. És a biblia szerint a háromkirályok érkezésekkor a pásztorok kint legeltettek.

Decemberben.

Ja.

Igen, eredetileg az. Viszont nyilván nem mindenkinek jelenti ugyanazt ugyanaz az ünnep. Elég csak arra gondolni, hogy hányféle dolog ünnepeként szokták leírni a karácsonyt. "Jézus születésének ünnepe", "a szeretet ünnepe", "a családok ünnep", "az összetartozás ünnepe", "a békesség ünnepe", "a tél ünnepe", "a világosság ünnepe", "fenyőünnep", nyugaton "jön a Mikulás", meg hát sajnos sokaknak a fogyasztás ünnepe. Nekem például május 01-nek semmi köze a munkásmozgalomhoz, hanem egy szép hétvége, amit a családdal együtt töltünk, és végre ki lehet menni az udvarunkra.

Attól még az, hogy voltak, illetve vannak is más vallásokban (tehát ezek is vallási ünnepek) is ünnepek ebben az időszakban. Illetve attól még szintén az, hogy meg lehet tölteni nem feltétlenül vallásos tartalommal is. Sokszor szokták mondani, hogy a "szeretet ünnepe", ez így is van, ahogy egyébként a húsvét is az. De honnan jön a szeretet ünnepe kifejezés? Jézus fő tanítása a szeretet és a béke volt. Gyakran szinte a buddhizmushoz hasonló szeretet és békesség jellemezte Jézus tanait. Vannak ateista, illetve nem hívő ismerőseim is, akik kimondottan ezért tisztelik Jézust, ahogy egyébként a Buddhát, vagy bizonyos görög filozófusokat is. Én egyébként kimondottan örülök annak, hogy a nem hívőkhöz is el tud jutni a karácsony jelentése úgy, mint a szeretet, a család és végre a béke ünnepe.

#3.

A karácsony a Christmas magyar megfelelője. Egyébként ez az elmélet a tudomány szerint hamisítvány Kassai kódexen alapult. Valószínűleg latin eredetű szó, eredhet akár az internacio, a creatio, a calatio, illetve a nativitas szavakból is. A szomszédos románoknál egy hasonló szóval jelölik a karácsonyt: crăciun, ami biztosan latin eredetű. Más elképzelések szerint szláv eredetű, és a korcun, átlép szóból származik, azonban ez ellen szól, hogy egyetlen környező szláv nép sem hivatkozik így akár a karácsonyra, akár a téli napforduló szláv ünnepére. A karácsony szót csak azok a szláv népek használják, akik hosszú ideje élnek együtt a magyarsággal (pl.: ruszinok).

#1.

Az egyiptomiakhoz pont nincs köze. Az új kenyérhez sincs semmi köze. A Mithrász-kultusz Sol Invictus ünnepéhez van köze, ami a kereszténységgel egyidőben keletről érkező misztériumvallás volt.

A karácsony, mint ünnep kezdete vízkereszttel kezdődik. Ez január 06-án van. Ez a kereszténység második legősibb ünnepe, ha a vasárnapot nem számoljuk, a húsvét, illetve a hozzá fűződő nagypéntek és pünkösd után. Ez egy nagyon fontos összetett ünnep volt régen, amikor egyszerre ünnepelték Jézus születését, a három király látogatását, Jézus megkeresztelkedését és a kánai mennyegzőn tett első csodáját. Eredetileg ezen a dátumon ünnepelték Jézus születését is, tehát nem volt annyira fontos esemény, hogy külön dátumot kapjon, mivel a kereszténység a húsvétból indult ki, ami a mai napig a legnagyobb ünnep (és már a zsidóságban is a pészah volt a legnagyobb). Először egyébként a vízkeresztet alexandriai gnosztikusok ünnepelték Szent Kelemen alapján, aki azt írta, hogy a Bibliát olvasgatták ekkor. A korai keresztény kéziratokban a liturgikus szövegek külön ki voltak emelve, és ha eszerint olvassuk Márkot, akkor jan. 06-ra érünk el a keresztségig. Más részről egy számításnak is köszönhető, ugyanis a bibliai próféták fogantatásának napja megegyezett a születésük napjával, ami a zsidó naptár szerinti niszán hónap 14, erre 9 hónap rászámolva tevet hónap 14, ami a kopt naptár szerinti tübi hónapra esik, ami a mi naptárunk szerint jan. 06. Mások január 10-én ünnepeltek. Az örmény ortodox keresztények egyébként a mai napig egyszerre ünneplik a vízkeresztet és a karácsonyt. Később vetődött fel az igény arra, hogy jó lenne egy külön ünnep Jézus születésének a megünneplésére, mivel ez azért elég nagy esemény ahhoz, hogy csak úgy elsumákuljuk, a vízkereszt pedig továbbra is nagy ünnep maradna, ahogy ma is az. Ezért hát megkezdődtek a találgatások, hogy Jézus mikor is születhetett, de nyilván nagyon eltérő dátumok születtek. A Biblia nem tesz róla említést, hogy Jézus pontosan mikor született nemhogy a Julianus-naptás/Gergely-naptár szerint, még a zsidó naptár szerint sem. Hogy néhány született eredményt említsek: sokan továbbra is maradtak a jan. 06-nál, de volt ott márc. 25., máj. 20., ápr. 20., máj. 28., megint mások a zsidó szukkottal egy időre tették, illetve voltak akik dec. 25-re tették a dátumot. Nyilván mindenki eltérő bibliai utalásokra, hagyományokra hagyatkozott, és eltérő módon számolt. Utóbbira érdekesség, hogy nem tudjuk pontosan ki csapott le először a dátumra: a Mithrász-kultusz, vagy a kereszténység, mivel mindkettő ekkor gyűrűzött be Rómába. Előbbi hivatalosa hivatalosan 274-ben tette magáévá a dátumot, amikor Aurelianus császár hivatalosan elismerte Sol Invictus napjává a dátumot, mivel ezen a napon a rómaiak és a perzsák sem ünnepeltek. Keresztény szerzőktől, Iréneusztól és Hippolütosztól viszont már korábbról is voltak beszámolók dec. 25-ről. Akik ezen a dátumon ünnepeltek úgy jutottak el ide, hogy Jézus fogantatását és halálát március 25-re tették. Ezenkívül ekkor is volt idejük ünnepelni, mivel az ezt megelőző időszakban karneváli jellegű pogány fesztiválok voltak (pl.: szaturnália dec. 16-23. között). Ez az állapot egyébként viszonylag hosszabb ideig fennállt, minden közösség a saját maga által elfogadott dátumon ünnepelt, nem volt egységes dátum. Ennek Nagy Konstantin császár vetett véget, aki engedélyezte a kereszténységet. Ő feltétlenül egy olyan dátumra szerette volna elhelyezni a karácsonyt, az új ünnepet, ami már korábban is, más vallásokban is megbecsült időszak volt, mivel figyelembe kellett venni diplomáciai kérdéseket is, mint egy feltörekvő vallást támogató uralkodónak, ezért esett végül a választás a számtalan dátum közül dec. 25-re, ami nem mellesleg ekkor a mithraizmusnak volt a legfontosabb ünnepe, amit ezzel semlegesíteni lehetett. A mithraizmus egyébként a kereszténység fő vetélytársa volt abban a kérdésben, hogy ki váltsa fel a klasszikus görög-római vallást, nagyjából egy időben is érkeztek keletről. Ahogy említettem ez az időszak más vallásokban is megbecsült volt kezdve a zsidókkal, akik kiszlév hó. 25-én ünneplik a hanukát, folytatva a hindukkal, akiknek ebben az időszakban van a divali, de ahogy említettem a római vallásnak is volt december közepén egy a végére már egy hetes fesztiválja, de az ókori hellének is ünnepeltek, csak ők januárban, mivel náluk ekkor volt a kis dionüszia, amiből egyébként a dráma elkezdett kicsírázni, illetve a mai farsang igazából ennek az ünnepnek a kicsit mérsékeltebb "unokája".

https://www.youtube.com/watch?v=TE8lVXOsOAc

https://www.youtube.com/watch?v=f6PhFvq4WyU

[link]

[link]

Remélem mindenkinek kielégítő válasszal szolgáltam!

Áldott, békés, boldog téli ünnepeket mindenkinek, annak megfelelően, hogy karácsonyt, hanukát, vagy egyebet tart, és boldog új évet mindenkinek!

#4.

Ez még nem árul el túl sok mindent. Egyébként Izrael éghajlata melegebb Magyarországénál, ugyanis mediterrán ország, bár vannak sivatagos részei is. De mindez lényegtelen, mivel az istállózó állattartásra még bőven várni kellett. Ebben a korban (és sokáig még a mi éghajlatunkon is) általában a pásztorok télen is kint tanyáztak a szabad ég alatt, mivel a szegény lakosság összedobta a kis vagyonkáját, amiből felfogadták őket, hogy őrizzék a nyájaikat.

#7.

Azok nem haladó országok, hanem sokkal inkább valami katyvaszság. Régen még az volt a fejlettség, ha egy országban vallásszabadság volt...