Tényleg sok ember számára a húsvét csak egy hosszú hétvége, nem ünneplik igazából? Tényleg a karácsony elterjedtebb? Miért van ez?

#6.

[link]

[link]

Mindig azonos az eltérés: a pészah az első tavaszi holdtölte, a húsvét az azt követő vasárnap. Ezt rosszul tudod!

#12.

Amúgy akkora butaságokat nem írtál.

A karácsony viszont egyáltalán nem a legnagyobb ünnep. Nem is túl régi ünnep. A húsvét és a pünkösd annyira ősi keresztény ünnepek, hogy már a korai zsidókeresztények is megünnepelték. Biztos forrásunk csak a Kr. u. 2. századból van a megünneplésére, de nem elképzelhetetlen, hogy esetleg az 1. század végén is ünnepelték egyesek. Nyilván mindkettő ősi zsidó ünnepekkel eredetileg pontosan egy dátumon volt, mivel az Újszövetség alapján Jézus életének, illetve tanításainak fő eseményei is ezekkel egy időben történtek. A húsvét a pészah örököse, míg a pünkösd a sávuóté. Az ezt követő legősibb keresztény ünnep a vízkereszt, amit először egyiptomi gnosztikus keresztények ünnepeltek, majd megtisztították az ünnep hittani tartalmát. A karácsony csak ezt követően jött be, mivel eredetileg Jézus születését a kereszteléséval, a kánai mennyegzővel tett első csodájával, illetve a bölcsek látogatásával együtt ünnepelték vízkeresztkor, és egy régi számítás jan. 06-ra tette Jézus születését (a zsidó próféták születésének/fogantatásának napja megegyezett a haláluk napjával, ami a zsidó naptár szerinti niszán hónap 14., amire kilenc hónap tévet hónap 14., ami a kopt/óegyiptomi naptár szerint tübi hónapra esik, ami egyes számolások szerint jan. 06., más számolások szerint jan. 10.). Ezek a legeslegrégebbi keresztény ünnepek, ha a vasárnap megünneplését nem számoljuk bele. Később akartak az egyházatyák egy olyan ünnepet, ami kizárólag a születésről emlékezik meg, viszont nem tudták a pontos dátumot, így Konstantin császárig közösségenként máskor ünnepeltek (néhány dátum: jan. 06., jan. 07., jan. 10., márc. 25., máj. 20., máj. 25., a zsidó szukkot mozgó dátuma, nov. 25., dec. 25.). Az első, aki egészen biztosan dec. 25-én ünnepelt, az Szt. Hüppolütosz volt (202), de már korábbi írók is utaltak rá azzal, hogy a fogantatást márc. 25-re tették (pl.: Africanus, Tertullián, Iréneusz). 274-ben Aurelianus császár egy a kereszténységgel együtt érkező, keleti, monolátrikus (Rómától idegen) vallás ünnepét dec. 25-re fixálta, ennek a bizonyos Mithrász-kultusznak az ünnepét, mivel ekkor nem volt sem a rómaiaknál, sem a perzsáknál ünnep, ez egy üres nap volt. Konstantin a mithraizmus és a kereszténység nagyon hosszú csatározásai miatt végül a dec. 25-i dátumot fogadta el véglegesen, ami által egyetemesen ez lett a hivatalos dátum, az örmény ortodox keresztényeket leszámítva, akik a mai napig jan. 06-án, a vízkereszttel együtt ünnepelnek (a többi ortodox ugyanúgy dec. 25-én, csak a Julianus-naptár szerint). Szóval egyáltalán nem a legrégebbi ünnepek egyike.

A kereszténység legnagyobb ünnepe mindig is a húsvét volt, már a kezdeti időszaktól kezdve. Ez az "ünnepek ünnepe", "a felülmúlhatatlan ünnep". Jézus feltámadását ünnepi a kereszténység ekkor, vagyis azt, hogy Jézus legyőzte a halált, a sötétséget, a gonoszságot, és annyira szerette az Őt meggyilkoló embereket is, hogy meghalt értük. Ő volt a tökéletes pészahi áldozati bárány, mivel teljes mértékben Isten volt (a Fiú személye), és teljes mértékben az emberhez hasonlóvá lett. A kereszténység ebből indul ki. Egyáltalán nem szomorú ünnep, hanem az év legboldogabb napja. Nagypéntek Jézus halálának napja, ami a legszomorúbb napja az évnek a kereszténységben. A második a vízkereszt és a karácsony (bár a római katolicizmusban és a protestansizmusban nagyobb hangsúlyt fektetnek a karácsonyra). A harmadik pedig a pünkösd, de ez nem a mennybemenetel ünnepe, hanem a Szentlélek eljövetelének és az őskeresztény egyház születésnapjának az ünnepe. Az ószövetségi időkben a húsvét őse a pészah a kivonulás ünnepe volt, és szimbólumai egyértelműen a nomád múltra vezethetők vissza. A sávuót a pészahhoz volt számolva, és a tóraadás, a tízparancsolat átadásának, illetve a tavaszi terményekért való hálaadás ünnepe volt.

#13.

Ezt nem értem. A halloween egyesek számára miért fontosabb, mint a húsvét mondjuk?

Sokan mondják védekezésül, hogy a halloween a samhainból származik, de el kell keseríteni mindenkit: csak néhány szokás, meg a dátum egyezik, amúgy Amerikában forrta ki magát olyanná, mint manapság.

Valentin-nap is van már nekünk, pedig a magyar kultúrában is volt hasonló szokás, csak kicsit máskor.

#14.

Illetve az advent és a nagyböjt sem ünnep, hanem böjti időszak, díszek, pompa, bőséges étkezések, mulatságok nélkül eredetileg.

Amúgy egészségügyi okai is lehettek a lelkiek mellett karácsonykor, majd az azt követő karneváli időszakban mindenki degeszre tömte magát, nem lett volna jó így belemenni a húsvéti ünnepkörbe, nem beszélve az élelmiszer tárolásról, ami könnyen kifogyhatott, ha nem volt szegényesebb időszak soha az évben.

#17.

A húsvét előtt meg ott a nagyböjt, ami hajszál pontosan ugyanolyan, mint az advent. Sőt, eredetileg az advent is 40 napos hosszú volt, a keleti keresztény többségű országokban például az adventi koszorú is hat gyertyás. A húsvét előtt bár nincs nagyon semmi, de a karácsonynál sem egy számottevően hatalmas ünnep a Mikulás. Inkább egy kicsike kis előkarácsony, ami növeli a várakozás örömteliségét.