Van itt olyan, aki tegnap ünnepelte a karácsonyt? Milyen a családotoknál?
A Biblia nem ír arról, hogy pontosan mikor született Jézus, és arról sem, hogy meg kellene ünnepelnünk a születésnapját. M’Clintock és Strong műve megjegyzi: „A karácsony megünneplése nem isteni intézkedés, és az Úsz. [Újszövetség] sem tekinthető az eredetének” (Cyclopedia).
Sőt, ha megvizsgáljuk a karácsony történetét, kiderül, hogy pogány vallási rítusokból ered. A Biblia feltárja, hogy Istent megbántjuk azzal, ha olyan módon próbáljuk meg imádni őt, amelyet elítél (2Mózes 32:5–7).
#1.
Akkor az angyalokat ezek alapján utálja Isten, mert ünnepelték a Megváltó születését... Meg a pásztorokat (zsidók) és a bölcseket (más népek) is.
A zsidó vallás is sok nem Biblia által parancsolt ünnepet megtart. Például ilyen a purim, vagy a hanuka. De a ros hasana sem a Tóra korából számít, mivel más nomád törzsekhez, például a mai beduinokhoz hasonlóan a héberek/izraeliták tavasszal ünnepelték az új esztendő beköszöntét, speciel a pészah alkalmával, aminek más jelentése is volt az új év beköszöntén kívül. Ezek a Tóránál később keletkeztek, logikus módon, hiszen több esetben későbbi eseményeket ünnepelnek, mint Tóra, amiben az Isten által parancsolt ünnepek szerepelnek.
Egyébként a karácsonynak nemigen van köze bármiféle klasszikus értelembe vett pogánysághoz. Max. a Mithrász-kultuszhoz lehet köze a dátumnak, ami egy monoteizmushoz közeli misztériumvallás volt, ami nagyjából a kereszténységgel egyidőben érkezett keletről, és sokáig a kereszténység legnagyobb vetélytársa volt. Ugyanakkor még itt sem egyértelmű, hogy ki ünnepelt dec. 25-én előbb.
Előbbi ortodox keresztény, utóbbi metodista forrás.
#2
"Akkor az angyalokat ezek alapján utálja Isten, mert ünnepelték a Megváltó születését... Meg a pásztorokat (zsidók) és a bölcseket (más népek) is."
A Biblia nem ír arról, hogy az angyalokat utálja Isten!
Betlehemtől nem messze néhány pásztor épp a nyájat őrzi kint, a szabadban. Az éjszaka sötétjében hirtelen nagy fényesség veszi körbe őket, és egy angyal jelenik meg előttük. A pásztorok megrémülnek, de az angyal így szól hozzájuk: „Ne féljetek, izgalmas hírt hoztam. Ma megszületett a Messiás Betlehemben.” Ebben a pillanatban sok angyal jelenik meg az égen, és ezt mondják: „Dicsőség Istennek az égben, és béke az embereknek a földön!” Ezután az angyalok eltűnnek.Az angyalok nagyon boldogok voltak, semmi nem utal arra, hogy rossz hír lenne!
#2
"ki ünnepelt dec. 25-én"
„Ma már köztudott, hogy december 25-ének a megünneplésére abból az alkalomból került sor, hogy ezen a napon pogány ünnep volt. Petavius [francia jezsuita tudós, 1583—1652] jogosan jegyezte meg, hogy december 25-én a ’legyőzhetetlen Nap születésnapját ünnepelték’.
Tanúbizonyságok erre az ünnepre: a) Furius Dionysius Filocalus i. sz. 354-ben összeállított naptára, amelyben ez áll: ’December 25-e a legyőzhetetlen (Nap) Sz(ületésnapja).’ b) Antiochus asztrológus (körülbelül 200 táján [i. sz.] összeállított) naptára: ’December hava . . . 25-e . . . A Nap születésnapja; ekkor kezd el hosszabbodni a nappal.’ c) Julianus császár [más néven Juliánus Aposztata, római uralkodó 361—363 i. sz.] olyan játékokat ajánlott, amelyeket év végén a Nap tiszteletére rendeztek meg. ’A legyőzhetetlen Napnak’ is nevezték.” — Chronologia vitae Christi [Krisztus életének kronológiája], Pontificium Instutum Biblicum, Rome, 1933, 46. oldal.
Miért ünneplik a karácsonyt december 25-én?
Ha nincs rá bizonyíték, hogy Jézus Krisztus december 25-én született, miért ünneplik ekkor a karácsonyt? A Britannica Hungarica azt írja, hogy valószínűleg a vallási vezetők „így akarták háttérbe szorítani a »legyőzhetetlen nap születésé«-nek (natalis solis invicti) pogány római ünnepét” a téli napfordulókor. Egy másik enciklopédia azt írja, hogy sok tudós szerint ezt azért tették, „hogy a pogány hitről áttérteknek vonzóbb legyen a kereszténység” (The Encyclopedia Americana).
Hol és mikor született Jézus?
Sokan úgy hiszik, hogy Jézus december 25-én született. De a december esős és hideg évszak Betlehem környékén. Sőt, még havazni is szokott időnként. Az évnek ebben a szakaszában a pásztorok aligha maradnak kint a nyájaikkal éjjel a mezőn. Valószínűleg a római császár sem szívesen kötelezte volna az embereket arra, hogy az összeírás miatt utazásokat tegyenek a tél kellős közepén, hiszen az emberek amúgy is hajlamosak voltak a lázadásra. Nyilvánvaló, hogy Jézus valamikor októberben született.
A Biblia nem ír arról, hogy pontosan mikor született Jézus Krisztus, ahogyan ez az alábbi forrásművekből is kiderül:
„Azt, hogy valójában mikor született Krisztus, homály fedi” (New Catholic Encyclopedia).
„Krisztus születésének pontos dátuma ismeretlen” (Encyclopedia of Early Christianity).
Noha a Biblia nem tárja fel, hogy pontosan mikor született Jézus, említ két olyan eseményt, mely a születésekor történt. Ezekből sokan arra a következtetésre jutottak, hogy nem december 25-én született.
Szöveget sem tudtok helyesen értelmezni, amit a szektád tilt betűről betűre bemásolod, és még téríteni is akarsz, mit sem törődve azzal, hogy amúgy az ortodox kereszténység keresztbe lenyeli a szektád, ha korról van szó! Nevetségesek vagytok! A Biblia sehol nem állítja, hogy csak olyan ünnepet szabad tartani, amire Isten parancsot adott. Az Ószövetség népe is ünnepelte a hanukát, a purimot stb., amelyek a Tóra írását követően keletkeztek, hisz maguk az események is a Tóra kora után történtek meg.
Jézus születését angyalok seregei ünnepelték, nem beszélve a pásztorokról, meg a bölcsekről. Szóval Isten gyűlöli az angyalokat? (Így hangzott a kérdés, amit történetesen nem tudtatok értelmezni.)
Mégis honnan veszed, hogy Jézus októberben született? Az ókeresztény számolások pont ezt az egy hónapot hagyták ki a nyár, meg a február mellett. Szinte minden hónapra volt javaslat, csak épp az októberre nem. Teli találat. Szép volt! Tárgyi tévedés azt állítani, hogy a keresztények ne ünnepelték volna Jézus születését Nagy Konstantin császár előtt. A nagyon kezdeti szakaszban valóbban nem, mivel a legelső keresztény ünnepek a húsvét, illetve a nagypéntek, majd a pünkösd volt, viszont ezt közvetlenül követte a vízkereszt, az epifánia, ami a húsvéti ünnepkör mellett az egyik legősibb keresztény ünnep. Ezen a dátumon egy összetett ünnepet ünnepeltek először a gnosztikus Bazilidész követői, majd a főáramú keresztények is. Ekkor egyszerre ünnepelték Jézus betlehemi születését, a három bölcs látogatását, Jézus megkeresztelkedését a Jordában, illetve a kánai mennyegzőn tett első csodáját, amivel megkezdte a csodatételeinek sorozatát. Úgy jutottak jan. 06-ra és jan. 10-re, hogy a zsidó hagyomány szerint a próféták születésnapja, vagy fogantatásának napja egy napra esik a haláluk napjával, ami Jézusnál niszán hó. 14., rá 9 hónap tevet hó. 14., ami az egyiptomi naptár szerint tübi hónap 11., vagy 15., ami a mi naptárunkra átváltva jan. 10., vagy jan. 06. Persze az is közrejátszhatott, hogy az ókeresztény kéziratokban a liturgikus olvasmányok külön ki voltak emelve, és ha e szerint olvastuk Márkot az év elejétől, akkor az említett dátumokra értünk el Jézus megkeresztelkedésének történetére. Talán az októberi dátum hű a legkevésbé az ókeresztény hagyományhoz, vagy bármi más keresztény forráshoz. Voltak akik jan. 06-án ünnepelték Jézus születését továbbra is, mások jan. 07-én, de más közösségek márc. 25-én, máj 20-án, május 25-én, megint mások a szukkottal egyidőben (szeptember), szintén mások nov. 25-én és megint mások dec. 25-én.
Szintén frusztráló, ha valakinek hiába linkel akármilyen forrást, akkor sem fogja elolvasni. Izrael mediterrán éghajlatú, néhány sivatagos résszel. Alig esik ott hó. Rettenetesen ritka. Történelem egyes! Az istállózó állattartásra még nagyon sokat kellett várni Európában is, mivel a kisemberek egyáltalán nem engedhették meg maguknak az állatok takarmányozását, istállóépületeket stb. Sokáig még a mi éghajlatunkon is télen is kinn voltak a pásztorok. Sőt, írd be angolul a keresőbe, hogy "téli bárány gondozás", vagy hasonlót, és egy rakat cikket fogsz találni gazdáktól téli legeltetésre vonatkozóan.
Pl.: [link]
Tipikusan jellemző a szektáitokra, hogy a Sátánhoz hasonlóan nagyjából helyes dolgokat mondtok, de a végén kiderül, hogy amúgy mégsem. Leírjátok, hogy Jézus születésnapját nem ismerjük pontosan, ami igaz is, aztán odaírjátok következtetésnek, hogy októberben született, és nem télen. Az se gond, ha ezzel magatoknak is ellentmondtatok egy mondaton belül. De legalább fejlődtök, hiszen most nem újra a lyéduplavépontorgot olvashattam el megint. Először csak linkeltetek, majd beláttátok, hogy senki nem kattint rá. Aztán jött, hogy kimásoljátok.
Nem télen
A népszámlálás. Nem sokkal Jézus születése előtt Augustus császár elrendelte, hogy „az egész lakott földet írják össze”. A parancs úgy szólt, hogy „ki-ki a maga városába” menjen, ami azzal járt, hogy az embereknek egy hetet vagy még több időt is utazással kellett tölteniük (Lukács 2:1–3). Ennek a rendeletnek, mely valószínűleg az adóztatás és a sorozás miatt született, az évnek egyetlen időszakában sem örültek volna az emberek, de azt különösen nehéz elképzelni, hogy a császár még azzal is ingerelte volna az alattvalóit, hogy a hideg téli időben kényszeríti őket a hosszú útra.
A bárányok. A pásztorok „a szabad ég alatt tartózkodtak, és felváltva őrködtek éjjel a nyájaik mellett” (Lukács 2:8). Egy könyv megjegyzi, hogy a nyájak „a pászkát megelőző héttől”, vagyis március második felétől november közepéig voltak kint. Hozzáteszi: „fedél alatt töltötték a telet; már ebből is látható, hogy a karácsony hagyományos, téli időpontja aligha lehet helyes, mivel az evangélium azt mondja, hogy a pásztorok a mezőn voltak” (Daily Life in the Time of Jesus).
Kora ősszel
Nagyjából megbecsülhetjük, hogy mikor született Jézus, ha visszaszámolunk a halálától, mely i. sz. 33 pászkáján, niszán hónap 14-én következett be (János 19:14–16). Jézus mintegy 30 éves volt, amikor megkezdte három és fél éves szolgálatát. Mindebből következik, hogy i. e. 2-ben született, kora ősszel (Lukács 3:23).
Megtartsuk az ünnepeket?
Lejátszás
Aktuális idő 0:00
Duration 0:00
Némítás
AZOK a népszerű vallásos és világi ünnepek, melyeket ma a világ sok táján megtartanak, nem bibliai eredetűek. Akkor honnan származnak? Ha eljutsz egy könyvtárba, érdekesnek fogod találni, hogy mit mondanak különböző forrásművek azokról az ünnepekről, amelyek közkedveltek felétek. Vizsgáljunk meg néhány példát.
Húsvét. „Az Újszövetségben . . . semmi sem utal a húsvét megünneplésére” — jelenti ki egy enciklopédia (The Encyclopædia Britannica). Honnan ered a húsvét? A pogány imádatban gyökerezik. Az ünnep célja állítólag a Jézus feltámadásáról való megemlékezés, de a húsvéti szokások nem keresztényiek. A közkedvelt húsvéti nyusziról például ezt írja egy katolikus enciklopédia: „A nyúl pogány szimbólum, és mint ilyen, mindig is a termékenység jelképe volt” (The Catholic Encyclopedia).
Újév. Az újév dátuma és a megünneplésével kapcsolatos szokások országonként változóak. Ennek az ünnepnek az eredetéről egy forrásmű kijelenti: „Julius Caesar római uralkodó i. e. 46. január 1-jén iktatta be az újév napját. A rómaiak Janusnak, a kapuk, bejáratok és kezdetek istenének szentelték ezt a napot. Január a kétarcú Janusról kapta nevét — egyik arcával előre, a másikkal hátra tekintett” (The World Book Encyclopedia). Az újévi ünnepségek tehát pogány hagyományokban gyökerezve.
Egyéb ünnepek. Lehetetlenség minden egyes ünnepről írni, melyet a világ különböző részein tartanak az emberek. Mindenesetre azok az ünnepek, amelyek embereket vagy emberi szervezeteket magasztalnak, elfogadhatatlanok Jehova szemében (Jeremiás 17:5–7; Cselekedetek 10:25, 26). Azt se felejtsük el, hogy a vallásos ünnepek eredete meghatározó abban, hogy tetszenek-e Istennek vagy sem (Ézsaiás 52:11; Jelenések 18:4). A könyvünk 16. fejezetében említett bibliai alapelvek segíteni fognak neked annak megítélésében, hogy mit gondol Isten a nem vallási jellegű ünnepeken való részvételről.
#5.
A nyári időszak még elképzelhetetlenebb, ennek ellenére mégis sokan nyárra teszik Jézus születését (megjegyzem: egy ókeresztény hagyomány se tette nyárra, ezek modern elképzelések, visszakövetkeztetések). Izraelben sokkal enyhébbek a telek, mint Magyarországon, mediterrán ország. Persze nem melegek, kell azért a bőrruha, de a havazások például meglehetősen ritkák. Én magam is tapasztaltam, hogy azon az éghajlaton simán kint lehet lenni télen, pláne ha valaki mozog. Meglehetősen egy semmitmondó érv. Most olvasom amúgy először. Abban a korban az emberek sokkal kevésbé voltak érzékenyek. Az ókori héberek (még a kánaáni letelepedésük előtt) például a mai beduinokhoz hasonló nomádok voltak (de nem csak ők voltak ilyenek egyedül, mivel Egyiptomból konkrét népeket egybefogó nevekkel jelöltek ilyen nomád pásztornépeket, pl.: "saszu"). Kint éltek a sivatagban, ahol bizony éjszaka elég hidegek lehetnek, nappal meg iszonyatos hőség van. Másrészt Augusztus császár rendelt el népszámlálást, aki történetesen Rómában élt, a Birodalom pedig három kontinensre kiterjedt.
Megmondom őszintén, pont nem érdekel, hogy mit ír ez a könyv, ha amúgy az alapvető történelmi ismereteinkkel ellentétes dolgokat is állít. Az említett beduinok pásztorkodással foglalkoznak, azon belül bárányokat és szarvasmarhákat tenyésztenek. Ők is kinn vannak egész évben. Történelemkönyvek! Sokáig az európai éghajlaton sem terelték be az állatokat télre, nemhogy a Közel-Keleten. Gondolj bele! Az istállózó állattartásra még meglehetősen sokat kellett várni. Ahhoz különben is épületek, takarmány stb. kell, amit egy zsidó kisember, földműves, paraszt nem igazán engedhetett meg magának. Ők a bárányaikat közös nyájba terelték, és egész évben a nyílt ég alatt legeltették őket. Nem volt pénze az egyébként is szegény Palesztina népének erre.
Mindenképpen borzaszó indulás, mivel Jézus születési évét nem ismerjük, ahogy egyébként a dátumot sem. A mai időszámítás csúszásban van valamivel. Sokkal valószínűbb, hogy Jézus i. e. 5-4 között született valamikor, mivel ezt az időszakot fedik le mindazon megállapítások a Bibliában, amelyek a kor közéletére vonatkoznak (lásd: ki volt a római császár, ki volt Izrael királya, ki volt Szíria kormányzója, és mindezen személyek mikor voltak hatalmon egyszerre). Ez történelmi tény nagyjából. Kizárt, hogy Kr. e. 2-ben született volna, mivel Heródes király a Kr. e. 4. év márciusában meghalt. Kizárt, hogy Heródes király úgy üldözte volna Jézust a születésekor, hogy ő már kb. két és féléve halott volt. (Mondjuk a Jehova tanúi egyház tanításai ismeretesek arról, hogy Jeruzsálem ostromát sem szeretnék elfogadni a tudományos konszenzus szerinti dátumra...) A Biblia sehol nem írja, hogy Jézus még félévig élt volna. Ez a felekezeted költeménye hozzá. Sőt, a nagyon ősi zsidó hagyomány éppen ellenkezőt állít: az igazán nagy próféták születésnapja, vagy fogantatásának napja egy napra esik a haláluk napjával. Amúgy az ókeresztények között volt olyan, aki éppen emiatt márciusban ünnepelte Jézus születését, illetve akkorra tette. Ez is egy javaslat volt. Mellékesen megsúgom, hogy a mai egyházi naptárban ezt a javaslatát Jézus születésének Jézus fogantatásaként ünnepeljük. Egyébként Karthágói Tertullián is ezt a dátumot jelölte meg a fogantatás dátumaként, amivel nyilván utalt a téli születésre is alapvető biológiai ismeretek alapján, bár Ő még ezt nem írta így le.
A húsvét az ősi zsidó pészah ünnepében gyökerezik. Ez teljesen egyértelmű, senki nem tagadja, maximum ti, kiragadott részek alapján. (Csakhogy jelezzem itt az általad megjelölt forrás teljes bejegyzése a húsvéthoz kötődően: [link] , volt szerencsém megismerni az jw.org felépítését, és sokszor még csak egész mondatokat sem idéznek a megjelölt forrásokból.) Ez a legősibb keresztény ünnep, már nagyon korán ünnepelték, először zsidókeresztények. Sokkal ősibb, mint a karácsony, maga a kereszténység ebből az ünnepből indul ki. Először a pészahhal egy időben tartották, majd beleraktak még egy korrekciót a későbbi időkben:
Itt egyháztörténeti és történelmi szempontból részletesen végigvezetik, ha szeretnél róla többet megtudni.
Lehet, hogy később aztán társultak hozzá nem feltétlenül keresztény eredetű szokások is, ugyanakkor maga az ünnep minden kétséget kizáróan zsidó gyökerekre vezethető vissza. Eredetileg semmi köze nem volt a nyuszinak a húsvéthoz, a modern, fogyasztói társadalom kezdte hozzácsatolni, mivel az eredeti szimbólum: a bárány túlságosan vallásosnak bizonyult, és szerették volna egy kicsit szélesebb körben is rabolni az emberek idejét és pénzét. A nyuszit egyébként először az 1600-as években csatolták a húsvéthoz, néhány kicsi német településen. ( [link] ) Ebből is látszik, hogy sajnos a felekezeted mennyiszer alkalmaz kegyetlenül nagy csúsztatásokat. A keresztény húsvét a mai napig nem a nyusziról szól, hanem a lehető legnagyobb ünnep tartalmáról, ami már a választott népnek is az egyik legfontosabb eseményt jelentette.
Maga az újév teljes mértékben világi eredetű ünnep. Minden kultúrában, vallástól függetlenül megemlékeztek az új esztendő beköszöntéről. A zsidóknál is (ros hasana, de egyes elméletek szerint letelepedés előtti izraelitáknak a pészah jelentette az újévet is), de Egyiptomtól kezdve, Mezopotámián, Indián, Kínán, Rómán és megannyi máson át az aztékokig szinte mindenhol ünnepelték. Mindenhol eltérő dátumon, és eltérő szokásokkal. Julius Ceasarnak köszönhetjük a mai naptárunk ősét, mivel Ő még beiktatott két hónapot, az eredetileg rövidebb római naptárba. Előtte az újévet márciusban ünnepelték, hisz január még nem létezett. Így nyílván az új év is hamarabb köszöntött be.
Jehova nem létezik. Ez héber nyelven kifejezetten egy blaszfémikus szó. Félrefordításoknak köszönhetjük ezt az alakot, amit a közösséged lelkesen, kritika nélkül át is vett. A választott nép annyira komolyan vette a tízparancsolatot, hogy soha nem ejtették ki a legszentebb Tetragrammatont, ezért azt ejtették helyette, hogy "Adonáj", "szó szerint magyarul: Uram". Aztán ezeket punktálták be ha Shem-be. Egyébként a Tetragrammaton helyes kiejtése a múlt homályába vész, hiszen a héber nem ír magánhangzókat. Feltételezzük, hogy hogy ejtették valójában, ami eléggé erősen valószínűsíthető a név jelentéséből, valamint más írásrendszerekkel való viszonylag korai átírásokból adódóan, de még így sem teljes mértékben biztosan bizonyos.
Isten sehol nem tiltotta meg, hogy részt vegyünk nem vallási szokásokban. Ha ez így lenne, nászútra se mennénk, mivel azt sem írja elő a Biblia, és nincs kimondottan vallási jelentősége, szerepe. Sőt, nyáron nyaralni se mennénk. Meg akkor már minek a ballagás, meg a diplomaosztó... Azokat sem írja elő a Biblia. Sorolhatnék még egy rakás dolgot, de gondolom mindenki érti, hogy mire gondolok.
Imáimban hordozlak téged is! Áldás. :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!