Karácsonyi ajándék: hogyan lépjek túl ezen a gyerekes csalódottságon?

Komolyan utálom magam miatta, de ez a helyzet:

A férjemmel már 10 éve együtt vagyunk. Sosem volt jó ajándékozásban, mert hiába kedves, jó ember, iszonyúan figyelmetlen, és az utolsó pillanatig halogat mindent - nincs ez másképp az ajándékokkal sem.

Mi már régóta közös kasszából élünk, mondhatjuk, hogy jó módban, szóval ugyan korlátot nem jelentenének az anyagiak, de nem is vágynék nagy szabású dologra.

Ő viszont az utolsó pillanatban vesz mindig valami hülyeséget. Valami olyat, ami sehogy sem illik hozzám, mintha nem is ismerne. Pedig ha látok valamit, ami klassz bármilyen értelemben, akkor szóvá szoktam tenni, de kb semmi haszna nincs.

Pedig tényleg még annak is jobban örülnék, ha valami kézzel készített dolgot adna. Vagy lehetne valami 100 ft-os hülyeség is, ha egyszer ráböktem, hogy "nézd már, de vicces/de jó jópofa/de emlékeztet valamire a gyerekkoromból" vagy bármi, de mindig valami totál semleges dolgot kapok, sokszor még drágát is, ahol azonnal arra gondolok, hogy ezt a pénzt inkább odaadtam volna valaki másnak, minthogy most legyen megint egy "cuccom", amit berakhatok a fiókba.

Alapból próbálok jó pofát vágni hozzá mert nem akarom megbántani, de ahogy telnek az évek egyre rosszabbul élem ezt meg.

Mit csináljak ez ellen?

Próbáltam vele többször beszélni, és volt, hogy oda is bökte, hogy neki stressz az ajándékvásárlás. Én kaptam az alkalmon, és mondtam, hogy hát akkor ne ajándékozzunk, de hiába. Csak a fejét rázta, hogy jajj, ő nem azért mondta, jól van ez, és utána már minden szavam, mint halottnak a csók.

Pocsékul érzem magam, hogy ilyen gyerekesen csalódott vagyok emiatt, és már kb gyomorgörcsöm van előre, hogy megint mit fogok kapni és hogyan tetessem, hogy örülök neki.

(Tegnap "sürgősen le kellett mennie a közértbe" valamiért, tehát kb megint számíthatok valami utolsó pillanatban bevásárolt hülyeségre. :( )

Ti mit tennétek?

Légyszi, ne csak azt írjátok, hogy "hát mondd meg neki", mert ahogy írtam, már próbáltam a témát környékezni, ha csak simán megmondom, hogy nem tetszik, amit kapok, akkor csak belegázolok a lelkébe.