Nyomorban egyedül karácsonyozni, hogy éljem túl?

Nem akarok okoskodni, de:

Miért nem keresel olyan munkát ahol jobban megfizetnek?

Miért nincs senkid?

Miért szükséges magad meglepni, mert karácsony lesz?

Pont ugyan olyan nap mint a többi, csak ilyenkor indokolatlanul több pénzt költünk piára, kajára meg kacatokra, tényleg ettől leszünk boldogabbak? szerintem nem.

De egyébként én is egyedül töltöm, ülök a gép előtt, vedelem majd a sört, bort, rumot, közbe 4. alkalommal végigviszem a cyberpunk 2077-t, lehet megnézek vmi filmet, közben megpróbálom nem halálra unni magam egyedül, ha sikerült Január 2.-n folytatom az unalmas sz@r életem korán keléssel, munkábajárás és a létszükségleti dolgokkal mint a kajálás.

Szépszakma, de nem muszáj végzettségednek megfelelő munkát végezned.

Én sem vagyok vasutas mégis ott dolgozom. :)

Ezt sajnálattal olvasom, hogy ilyen párod volt... De majd találsz Te is jobbat aki értékelni fog téged és megbecsül, csak jól válogasd meg mielőtt összeállsz valakivel.

Szülők... Azokról én is tudnék mesélni, megvetem azokat a szülőket akik gyereket csinálnak majd alig várják, hogy eltünjön az életükből... De apámon kivül én sem igazán tartom a kapcsolatot a családtagjaimmal.

Értem, hát figyelj egy könyv azért annyira nem drága, csak összetudnál spórolni annyit, hogy 5e ft körüli könyvet megvegyél.

Ismerem az érzést, hogy másnak megvan mindene, neked meg semmi és azért is küzdeni kell, hál isten én túltudtam jutni ezen és sok mindent sikerült elérnem/megvennem már az életben, nem panaszkodom.

De figyelj, ha ennyire magányos vagy meg rossz minden stb.

Írj rám, beszélgessünk, aztán, ha úgy értékelem, hogy tényleg egy rendes ember vagy akinek kijárna végre egy kis boldogság az életben, megajándékozlak egy könyvel.

Írj nekem is üzenetben, szívesen beszélgetek veled, és ha tudok, segítek is valamilyen módon. :)

Hány éves vagy és merrefelé laksz? Én 24 éves nő vagyok Miskolc környékéről. (Én sem a szakmámban dolgozom, hanem lényegében betanított munkát végzek jobb fizetésért.)

Egy barátommal is szívesen összehoználak, ha passzoltok egymáshoz. :)

Vegyél egy fürdőt, olvass el egy jó könyvet (akár könyvtárit), menj el sétálni, keress egy jó vígjátékot, hallgass zenét, csináld amit szeretsz :)

Az exed miatt ne keseregj, találsz majd mást helyette, fel a fejjel!

A bébiszitterkedésen tényleg gondolkodj el

Most találtam meg a kérdést.

Én leírhatom az életem történetét középkorú nőként CSAK NEKED(!) privátban - nem fogod elhinni, hogy a tiedénél is van SOKKAL NEHEZEBB(!) múlt (és jelen, valamint jövőkép,) még sem engedhetem meg magamnak az összeomlást.

Lehet, hogy a szüleid nem igazán szerettek - én sem éreztem, hogy "igazi" család lennénk, szinte sohasem - mégis próbálok valamilyen szinten picit optimista lenni.

Hány éves vagy jelenleg? Ha huszonéves - esetleg harmincas - ne essél kétségbe, hiszen még semmi nincs veszve!