Miért ennyire népszerű a Grincs-fa itthon is?
Szerintem egy eléggé undorító szimbólum.
Az egész A Grincs című filmből származik, ami arról szól, hogy van a Grincs, aki egy hegyre száműzött, folyton csak utálkozó, pesszimista lény, aki ki nem állhatja a karácsonyt, az embereket, meg úgy kb. mindent, nincsenek barátai, családja, még a külseje is taszító. Minden napja csak abból áll, hogy folyton azon gondolkodik, hogy hogyan tudná a karácsonyt és az ünnepeket teljesen tönkretenni. Aztán kitalálja, hogy megpróbálja ellopni a karácsonyt, mindenhova betör, minden házat kifoszt. Ellopja többek között a karácsonyfákat is, gúzsba köti őket, hogy könnyebben be tudja gyűrni a zsákjaiba.
Már ez is eléggé sokkoló és már ez is szerintem elég ok lenne arra, hogy egy ilyen szimbólum ne kerüljön karácsonykor a házakba. Viszont van még több is. Ha megfigyeljük az egész tulajdonképpen egy azon túl, hogy gúzsba kötött karácsonyfa, zanótból vagy zsurlóból készült dísz, aminek a csúcsa lefelé a Föld felé, nem pedig az ég, a Menny felé mutat és semmilyen világítás, sem gyertya, sem semmilyen füzér nincs rajta. Fontos megjegyezni, hogy a fenyő, mint nemes és örökzöld növény a kereszténységben az örök életet, Isten irgalmasságát és szeretetét, illetve Jézus győzelmét a halál felett jelképezi. A kereszténység előtti vallásokban is egy pozitív szimbólum volt. Nemes növény. Ezzel ellentétben a zsurló, meg a zanót bár örökzöldek, de nem nemes növények, rossz energiákat hordoznak. A karácsonyfa csúcsa az ég felé, a Menny felé mutat, míg ennek lefelé, a Föld felé vagy sokak szerint inkább a Pokol felé mutat. Semmilyen fénysor, csillogó gyöngysor vagy gyertya nincs rajta, ami a rendes karácsonyfán a világosságot, a fényt, az üdvözséget jelképezte, ebből következik, hogy az ellenkezőjét, vagyis a sötétséget helyezi előtérbe.
Értem én, hogy ami Amerikában van, az biztosan jó a társadalom szerint, de ez ott sem tekint nagy múltra vissza, másrészt pedig a tényeket sem szabadna háttérbe szorítani, pláne, ha a családdal együtt töltött időről van szó.
Van karácsonyfa, adventi koszorú stb.
Mégis miért lett ekkora divatja ennek az őrületnek?
#20.
Tudtommal ez a vacak nem a felebarátom és nem is Isten, hanem egy tárgy, amiről nyugodtan mondhatok akár nagyon negatív véleményt is, úgysem sértődik meg. XD
De egyébként meg, mi értelme ízlésen vitatkozni? Mondom, a többség nem lát bele ilyeneket, mint a kérdező, csak tetszik nekik.
Nekem nem, de biztos van olyan, ami meg nekem tetszik és másnak nem. Sőt, le merem fogadni, hogy a kérdező otthonában is találunk számos olyan dolgot, amiről megkérdezhetnénk, miért olyan népszerű nála?
#24.
Miért ne tisztelhetnék más vallású hitrendszereket, az mellett, hogy egyébként keresztény vagyok? Akkor törvényszerűen gyűlölnöm és nevetségesnek kell neveznem a többi vallást? Egyébként nem a pogány tanokra hivatkozva hányok ettől a kupactól, azt csak felemlítettem, hogy bizony, náluk is a rossz, a negatív jelképe volt ez a növénycsoport. Egyes keresztény hagyományok szerint Jézus a fenyők közé bújt el üldözői elől. Ha a legenda nem is feltétlenül igaz, akkor is biztos, hogy a kereszténységben a nemes és örökzöld növény, a fenyő, Jézusra, a fényességre, a tisztaságra és az örök életre utal, ezzel ellentétben a nem nemes örökzöld az örök rosszra.
A karácsonyfának semmi köze nincs az égvilágon Jézushoz, Németországból kezdett elterjedni a 16. századtól.
Az örökzöld már egészen vikingek, rómaiak óta része a téli napfordulós ünneplésnek, de nincs ilyen, hogy "nem nemes" egy örökzöld, ez nettó baromság.
A többi része is legalább ilyen hiteles annak, amit írsz.
#29.
Eredetileg a középkorban kialakult keresztény szokás a karácsonyfa, ami a díszítésében is megmutatkozik. A díszsorok a kígyót szimbolizálják, a gömbök a tudás fájának gyümölcsét, a gyertyák a bűnöktől való megtisztulást, majd később az égősorok a fényt és a világosságot, a csillag vagy csúcsdísz a betlehemi csillagot szimbolizálja, maga az örökzöld az örök életet és még sorolhatnám. Valóbban használták dekorációnak az örökzöld növényeket már a rómaiak (borostyán), germánok (magyal, tiszafa, fenyő), kelták (fagyöngy), de ami azt illeti a zsidók is a fény ünnepén, télen, hiszen ezek a zöldek emlékeztették őket a nyár, a viruló természet és a Nap reményére, viszont fenyőfákat nem állítottak és díszítettek, ez annál későbbi szokás. Később a reformációkor kapott nagy hangsúlyt a középkorban kiforrt hagyomány, amikor is a német evangélikusok karácsonyfákat (Weihnachtsbaum, magyarul szent éjszakai fa, vagyis karácsonyfa) állítottak a templomokban és otthonaikban. Egyes hivatkozások Luther Mártonhoz kötik a gyertyák elhelyezésének hagyományát a karácsonyfákon. Később egy német lelkész egy szekérkerékből készítette el az első adventi koszorút, amire 4 nagy és sok kicsi gyertyát helyezett, illetve különböző díszeket, például gallyakat, magvakat tett. Később ez egyszerűsödött le.
Egyik pillanatban azt állítjátok, hogy a pogány tanításokban vannak nemes, meg nem nemes, pozitív, meg negatív növények, aztán meg azt, hogy nincs is ilyen. Kicsit ellentmondásos. Biológiailag tényleg nincs.
Ez a fa az anti-karácsonyfa, undorító.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!