Miért vízkeresztkor kell lebontani a karácsonyfát? Hogy függ össze a kettő?

Igen, a farsangi időszak kezdetét jelenti a vízkereszt. Amikor az ünnepélyes, meghitt időszakot felváltja a vidámság, mulatozás időszaka.

Na meg számos babona is kapcsolódik a vízkereszthez. Az egyik az, ezen a napon el kell engedni az óévet, és ünnepelni az újat, hogy ne hagyjon el a szerencse.

Na meg a legtöbb "eredeti" (tehát kivágott fenyő) karácsonyfa ilyenkorra már elkezdi hullatni a tűleveleit, és kezd kopaszodni.

És januárra már el is szokott fogyni az emberek többségénél a karácsonyi hangulat, így nincs értelme megtartani a fát, főleg, ha már kezd útban lenni.

#3

Igaz,nem kötelező akkor lebontani a fát,de a szokás ez.

Január hatodikán, azaz vízkeresztkor ér véget a karácsonyi ünnepkör, és kezdődik el a farsangi időszak, amikor a meghittség helyébe a vidámság lép. A karácsonyfát tehát nemcsak azért kell leszedni, hogy ne lepjék el tűlevelek a szőnyeget, hanem azért is, mert ezzel a gesztussal kell elengedni az óévet és ünnepelni az újat, hogy el ne hagyjon a szerencse. Persze hamarabb sem jó megválni a fától. A viktoriánus korszakban úgy tartották, hogy ha hamarabb dobják ki a fát, balszerencsét hoz, ha meg vízkereszt éjjelén még fent vannak a díszek, akkor egész évben így kell maradnia. A 19. századig például február másodikáig, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjáig megtartották a díszeket.

Régen azt mesélték a gyerekeknek, hogy azért nem szabad vízkereszt előtt lebontani a karácsonyfát, mert a napkeleti bölcsek január 6-án érkeztek meg Betlehembe a kis Jézushoz, és a feldíszített fa tetején a csillag a betlehemi csillagot jelképezi. Ha hamarabb leveszik a díszítést, a bölcsek nem találják meg az utat hozzá. Más hiedelmek szerint az örökzöldekben jó szellemek élnek, amelyek áldást hoznak a családra. Ha azonban nem dobták ki a fákat karácsony után, s adták vissza a természetnek, úgy abban az évben nem lesz jó a termés.